A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Magyar Konyha

2014. március 11.

Semmivel sem egészségesebb a bioélelmiszer - járta be a világsajtót a szenzáció, a német média biohazugságról ír, az egyszeri fogyasztó pedig megnyugszik, hogy nem fizette ki a biofelárat, hiszen úgyis csalás az egész. Honnan tudhatjuk, hogy tényleg öko a bio?

Biomatrac, biogyertya, biolámpa, biopapucs - se szeri, se száma az önmagukat bio- előtaggal hirdető termékeknek. A fogyasztói társadalomba belefáradt vevő pedig lecsap bármire, amiről úgy gondolja, hogy akár egy kicsit is természetközelibb, környezetbarátabb, egészségesebb, szociálisan érzékenyebb, mint a hipermarketek polcain sorakozó tömegtermékek. A törekvés helyes, a bio szócska azonban több kárt okozhat, mint amennyit használ: a változó minőségű bioholmikban csalódó fogyasztó azzal a lendülettel a bioélelmiszerekből is kiábrándul.

Pedig bio és bio között hatalmas a különbség. Míg a matracra, gyertyára, lámpára és papucsra "minden további nélkül" rá lehet írni, hogy bio, annak, aki bioélelmiszert akar termelni vagy árusítani, szigorú szabályoknak kell megfelelnie, és rendszeres ellenőrzéseknek kell alávetnie magát. Nemrég az is felvetődött, hogy a kormány rendelettel vág rendet a biotermékek kavalkádjában. Segítheti viszont a tisztánlátást, ha az élelmiszerek esetében elhagyjuk a németes bio szót, és áttérünk a skandinávoknál használatos ökóra vagy az angolszász organikusra. Hivatalosan már ma sem létezik Magyarországon bioélelmiszer, csupán "ökológiai gazdálkodásból származó" termék.

Hatósági vállalkozások

Akkor tartunk ilyet a kezünkben, ha a csomagoláson szerepel a HU-ÖKO-01 jelölés és a Biokontroll Hungária Kft. logója, vagy a HU-ÖKO-02 jelölés és a Hungária Ökogarancia Kft. logója. Ezt a két nonprofit vállalkozást akkreditálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az ellenőrzésre. Sokan nem értik, az állam miért magáncégekre bízza ezt a fontos feladatot, pedig Európa-szerte ez a bevett gyakorlat. 

"Az ökoellenőrzési tevékenység speciális tudást és felkészülést igényel. Ezzel a tudással a tanúsítást végző cégek magas színvonalon bírnak - közölték a hivatalnál. - Valamennyi tanúsító szervezet tevékenységét egy szisztematikus és mindenre kiterjedő éves felülvizsgálati rendszer keretében ellenőrizzük."

  • Többnyire szinonimaként szerepel a "bio", az "öko" kifejezés. Az angolok egyiket sem használják, ők organic food-ról beszélnek. 

 

Ha a csomagolásról hiányzik a logó, a piacon kérjük el az eladó tanúsítványát. Ha ilyen sincs, forduljunk sarkon, mert a bio felirat semmit nem bizonyít, a fogyasztók megtévesztésére azonban alkalmas. A Biopont Kft. például nem bioélelmiszert árusított, amíg a bíróság el nem tiltotta a névhasználattól. Azóta Vegabond néven forgalmazza hagyományos termékeit. Nem Magyarországon lennénk, ha egy olyan kis közegben, mint az ökológiai gazdálkodás, nem tudnánk összeveszni: a két tanúsító szervezet fúj egymásra, és sok biotermelő is.

Az 1983-ban alapított Biokontrollból 2001-ben vált ki egy szakértői csapat, s hozta létre az Ökogaranciát egy osztrák és egy német partnerrel. Az új csapat az ökológiai termőterület alig 5 százalékát ellenőrzi, ami nem sok, hiszen a magyar termőföld alig 2,4 százalékán zajlik ilyen gazdálkodás. Ez az európai átlag fele, de Ausztriában például 20 százaléknyi termőterületen gazdálkodnak ökológiailag ellenőrzött módon. Talán az egyetlen ország vagyunk Európában, ahol ez az arány még csökken is: 145 ezerről 130 ezer hektárra fogyatkozott az elmúlt évben az organikus termőterület.

A piacon közel kétezer tanúsított termelő, feldolgozó és kereskedő osztozik. Közülük évente öt-tíz bukik meg valamilyen szabálytalansággal, és a Biokontroll adatai szerint kettő-négy gazdálkodótól kénytelenek kirívó kihágás miatt megvonni a tanúsítványt. Az ellenőrzés nem kijátszhatatlan, és az emberi korruptságot sosem lehet száz százalékig kiszűrni, de ilyen kis közösségben, ahol mindenki ismeri a másikat, aki lebukik, aligha teheti be többé a lábát még egyszer a piacra.

"Volt olyan eladó az ökopiacon, aki a Tescóban vásárolt húst, átcsomagolta, majd ráírta, hogy bio. Akadt, aki kecsketejbe tehéntejet tett, hogy kicsit szaporább legyen. Az ilyet két perc alatt ki lehetett deríteni. A piacon is van ellenőrzés, bár lehetne gyakrabban is. Ám egy-egy vizsgálat 50-60 ezer forintba kerül, és mivel száz esetből 95 negatív, nem jön vissza bírságból az ára" - magyarázza Frühwald Ferenc, a Biokultúra Klub alapítója.

"Itt valami nincs rendben"

A Biokontroll a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat velencei laboratóriumában vizsgáltatja be a késztermékeket, de ez önmagában kevés lenne, hiszen nem derül ki, hogy egyáltalán nem használtak-e környezetromboló vegyszert, vagy csak már nincs a termékben kimutatható mennyiségben, mert közben alkotóelemeire bomlott. Ezért elengedhetetlen maguknak a gazdaságoknak az ellenőrzése. Évente egyszer minden biogazda számíthat az ellenőrökre. "Akárcsak a vámosoknál: egy rossz mozdulat, nem szembenézés, zavart és mesterkélt viselkedés az "itt valami nincs rendben" üzenetét hordozza ellenőreink számára - intenek a Biokontrollnál. - Apró elváltozások a növényeken, a gyomok teljes hiánya, furcsa keréknyomok, és még sok jel árulkodik a szabálytalanságokról. Ha pedig felmerül a gyanú, jön a mintavétel." A lebukás azért is veszélyes, mert az EU-agrártámogatást is - visszamenőleg, kamatostul - vissza kell fizetnie a szűrésen fennakadó gazdának.

 

  •  "A rosszul táplálkozók társadalma" című francia gasztrofilm híres címlapkakasa: "Ha nem vigyázunk, minket is bedarálnak"

 

 A közhiedelemmel ellentétben nem jelent azonnali lebukást, ha növényvédő szereket találnak a gazdaságban, igaz, kizárólag az EU-rendelet listáján felsorolt természetes anyagokat (például réz, kén) lehet felhasználni. Ugyanígy nem jelenti a biogazdálkodás az adalékanyagok teljes hiányát sem. Ám míg a hagyományos élelmiszeriparban közel 350-félét tesznek ételeinkbe, az ökológiai termelésben mindössze ötvenet enged a szabályozás. Közéjük tartoznak a növényi eredetű sűrítőanyagok (agar-agar, pektin), sütőporok és emulgeátorok (szójalecitin). Bár a nátrium-glutamát nevű elterjedt ízfokozó használata tilos, a hasonló hatású élesztőkivonaté már szabad. (A nagy német minősítőknél, például a Demeternél jóval szűkebb a felhasználható adalékanyagok köre.)

Az ökológiai állattartásban az állatjóléti szempontok is szerepet kapnak: tilos a csonkítás (farkalás, szarvtalanítás), a herélés csak engedélyezés után lehetséges, a szállításnak és a vágásnak kíméletesnek kell lennie. Ezért is okozott botrányt, amikor tavaly a német média kegyetlen körülményekről számolt be az évi 150 millió biotojást termelő Wiesengold cégcsoport egyik telephelyén.

Egészségesebb?

Ha bióval van baj, az természetesen bombahír, a gyorséttermekbe szánt csirkékről szóló videókkal már nem mindig lehet sokkolni a közönséget. Szintén nagyot szól, ha "kiderül": a bioélelmiszer nem egészségesebb a hagyományosnál. Ez a hír tavaly járta be a világsajtót, amikor a Stanford Egyetem közzétette a témában született eddigi legnagyobb tanulmányt bő kétszáz kutatás összesítésével. A publikáció fő megállapítása szerint vitamin- és tápanyagtartalomban minimális az organikus étkek előnye, aki azonban a megtévesztő szalagcímnél tovább olvasott, megtudhatta: a biohúsokban több egészséges omega-3 zsírsav van és kevesebb rovarölő-maradvány, valamint antibiotikumokkal szemben rezisztens baktérium.

A szerzők azt is elismerték, hogy kevés kutatás vizsgálta a bioélelem hosszú távú hatásait. Ezek egyike néhány éve kezdődött, és máris arra a megállapításra jutott, hogy az organikusan táplálkozó gyermekek kétéves korukban jelentősen kisebb eséllyel lesznek ekcémások.

Ennek ellenére Magyarországon elhanyagolható az ökológiai élelmiszerek forgalma, az itt megtermelt alapanyagok 80 százalékát külföldön értékesítik, s azok gyakran feldolgozott termékként térnek vissza hazánkba. Itthon sokan a felár miatt nem engedhetik meg maguknak az organikus étkezést, de a tehetőseknek is csak az elenyésző hányada keresi az ökót. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária ügyvezető igazgatója rámutat: legalább 30 százalék felár mindig lesz a hagyományos élelmiszerekhez képest, hiszen a biogazdák kockázata a kevésbé hatékony növényvédelem miatt magasabb - nem 30, hanem gyakran 100-200 százalékkal.

Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra