GasztroHírek  » 

A csokoládé sokkal többet árt, mint hitte volna

A csokoládé sokkal többet árt, mint hitte volna

2019.10.22.  | Orbán Szilvia

Tudta, hogy egyetlen tábla csokoládé legyártásához több ezer liter vízre van szükség? Ha környezettudatosan szeretnénk vásárolni, érdemes tájékozódni arról, melyek azok az élelmiszerek, amelyek elkészítése hatalmas vízmennyiséget emészt fel.

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az emberiség étrendje egyre óriásibb megterhelést jelent a bolygónak – a talajnak, a légkörnek, és a vízkészletnek egyaránt.

kép: Zirig Árpádkép: Zirig Árpád


Az egyre gyakrabban jelentkező, és egyre hosszabb időszakokra beköszöntő aszályok alapjaiban rázzák meg a globális gazdálkodást, hiszen például a World Resources Institute (WRI) becslései szerint

a világ terméseinek több mint negyede olyan régiókból származik, amelyek vízkészletei kimerülőben vannak,

vagy folyamatosan súlyos aszályoknak vannak kitéve.

Kaliforniában például – amely az USA friss zöldség-, gyümölcs- és mandulatermésének kétharmadát biztosítja, illetve híres bortermelő vidék is – egy extrém hosszú aszályos időszak zajlott 2011 és 2019 márciusa között. Az öntözés ebben, és az ehhez hasonló esetekben már nem jelent megoldást, sőt, sokszor még tovább is ront a helyzeten, írja a HuffPost.

Kép: Zirig ÁrpádKép: Zirig Árpád

Az aszályok tehát rendkívül komoly, azonnal orvoslásra szoruló problémát jelentenek a mezőgazdaság számára, és ebben egyéni szinten is lehet tennivalónk, hiszen nem csak nemzetközi, kormányközi és országos viszonylatban van szükség megfelelő stratégiák kialakítására, hanem az egyének szintjén is szükség van a változásra.

 „A húsalapú étrendek egyre jelentősebb gondokat okoznak, és óriási hatással vannak a világ vízkészletére” – szögezi le Heather Cooley, a WRI kutatási igazgatója.

„Nem bagatellizálhatjuk el tovább annak a felelősségét, hogy az étrendünk mekkora hatással van az ágazat vízfelhasználására.”

Vannak ugyanis olyan – az emberiség által nagyon is kedvelt – élelmiszerek, amelyek előállítása jóval több vizet igényel másoknál, és a folyamatos kereslet minden egyes nappal csak tovább ront a Föld egyébként sem fényes vízkészlet helyzetén.

Mandula

Kalifornia ikonikus növénye igazi „vízgyilkos”: egyetlen mandulaszem kifejlődéséhez ugyanis 12 liter vízre van szükség. A mandulafa ráadásul az első három évben nem is terem. Az amerikai államban 1,3 millió hektár mandulaültetvény található, és ez a növény igényli ott a legalaposabb öntözést.

Marhahús

A marhák által megivott napi 35-75 literes vízfogyasztás csupán csak egyetlen csepp ahhoz képest, amennyit a legelők és takarmányok öntözéséhez használnak fel évente. Ez a mennyiség csupán az Egyesült Államokban 24.000.000.000.000 gallon, azaz egy szinte elképzelhetetlenül magas szám, nagyjából 9 x 1011 hektoliter. Egy másik felmérés szerint egy 10-12 dekás hamburgerhús „létrejötte” összességében körülbelül 570 liter vizet igényel.

Tej

Ahogyan az a fentiekből is kiderül, a marhatenyésztés rendkívül vízigényes – így nem csupán a marhahús, de a tejtermékek is nagy biztonsággal a mega vízfogyasztók közé sorolhatók: egyetlen kétdecis pohárnyi tej előállításához csaknem 200 liter vízre van szükség.

Sör

Nem nagy titok, hogy a sör egyik legfőbb alapanyaga a víz, így a hatalmas mennyiségű italt előállító sörfőzdék is felismerték: ideje olyan lehetőségek után nézni, amellyel csökkenthető az ágazat „vizes lábnyoma”. (Csak tavaly, egyedül az USA-ban nagyjából 2,8 milliárd rekesznyi sör kelt el.)

Már elindult néhány igazán figyelemreméltó kezdeményezés is, többek között egy oregoni főzde, a Full Sail Brewingnak az ágazati átlag felére sikerült csökkentenie a felhasznált víz mennyiségét, tavaly pedig a MillerCoors nyert – sörfőzdeként a világon először – Allience for Water Stewardship bizonyítványt, szintén ezirányú erőfeszítései elismeréseként.

Kávé

Ahhoz, hogy egyetlen csésze kávé aromáit megízlelhessük, előtte körülbelül 132 liter vizet kell elhasználni. A kávécserjékkel is hasonló a helyzet, mint a mandula esetében: a növény évekig nem terem – csúcshozamát átlagosan csak 5 éves korában éri el – ám addig is életben kell tartani, tehát folyamatosan öntözni is kell. Ráadásul épp azokat a vidékeket, ahol a legjobb kávék teremnek, egyre gyakrabban sújtják aszályok: Etiópiában, Ugandában, de Brazíliában és Vietnámban is veszélyben vannak az ültetvények a klímaváltozás miatt – ennek pedig szomorú következménye, hogy a szakértők szerint 2050-re a kávétermésre alkalmas területek majd a jelenlegi felére csökkennek. A tudósok figyelmeztetnek: nem csak a növény öntözéséhez felhasznált vízzel van probléma, hiszen a későbbi feldolgozás során is elképesztő mennyiségű víz kerül felhasználásra.

Csokoládé

Egy átlagos, 10 dekagrammos tábla elkészítéséhez a termelők és gyártók összesen nagyjából 2800 liter vizet használnak fel. A kakaó, a kávéhoz hasonlóan csak évek múlva ad termést, és a legnagyobb ültetvények otthonául szolgáló nyugat-afrikai országokban (Ghána, Nigéria, Kamerun) szinte állandó napirenden van a vízhiány.

Rizs

Ennek az alapgabonának tényleg lételeme a víz: a növények 11-13 centiméter magasságig vízben állnak, hogy a gyökerek és a magok folyamatosan nedvesek legyenek. Fél kilónyi, hagyományosan termelt rizs előállítása 1250 liter vizet igényel (érdemes végigböngészni ezt a táblázatot), de léteznek új, vagy újra felfedezett módszerek, amelyek esetén megemelt ágyásokban zajlik a termelés – ezeknek a földeknek 30-50 százalékkal kevesebb a vízigénye.

Csirkehús

Bár a csirke- és pulykahús termelése kevesebb vizet igényel, mint a marhahúsé, azonban az egy kilogramm csirkehúshoz szükséges csaknem 3800 liter víz még így is hatalmas szám. A baromfihús ágazatban is kevésbé az állatok itatása, inkább a takarmányul szolgáló termények öntözése jelenti a fő problémát.

Cukor

A cukor egyik fő forrása a cukornád, amely az aratás után egy rengeteg vizet igénylő „kinyerési folyamaton” megy keresztül. Rossz belegondolni, hogy minden egyes púpozott kanál finomított cukor előállításához 4 liter vizet használnak fel.

A szakértők azonban rámutatnak: nincs szükség arra, hogy mindenki egyszeriben lemondjon minden addigi kedvenc élelmiszeréről, arra viszont igen, hogy vásárlás előtt megfelelően tájékozódjunk, és ha van alternatíva, azt a terméket válasszuk, amelyik előállítása inkább „vízbarát”. Ez ugyanis ténylegesen segíthet az aszályok elleni küzdelemben.

„Igenis számít, mit választunk”

– hangsúlyozza Cooley.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.