Az üde illatú levendula manapság igazi sztárnövény, amelynek vonzó tulajdonságait egyre sokoldalúbban használják fel. A romantikus kertek kihagyhatatlan szereplője ugyanis például remek szúnyogriasztó, de illatának nyugtató hatása is van, ami miatt alváskönnyítő szerként is közkedvelt. Készül belőle tus- és habfürdő, testápoló, s aromás olaját párologtathatjuk is, ha egy kis elcsendesedésre, lazításra vágyunk.
Honnan származik?
A száraz, napos, sziklás helyeket kedvelő, téltűrő levendula a Földközi-tenger mediterrán vidékén őshonos. Magyarországon az 1920-as évek közepéig csak kolostorokban volt fellelhető; széles körben való elterjedését a kor neves gyógynövényszakértőjének, Bittera Gyulának, köszönhetjük, aki az első világháború után telepítette az első levendula ültetvényt Tihanyban, ahol mind az éghajlat, mind a talaj ideális a növény számára. Mára a kiváló minőségű illóolajat tartalmazó tihanyi levendula már világhírű.
De a levendula egyedi aromáját és jellegzetes színét a konyhában is bátran felhasználhatjuk – elég néhány dolgot szem előtt tartanunk:
A levendulának
több típusa létezik; egyesek aromái markánsabbak, mások visszafogottabbak a többinél.
Ezt érdemes figyelembe vennünk, amikor ételekbe, italokba szánjuk a növényt.
Kezdők gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a növényt egyszerűen a készülő ételbe szórják, de azt megkóstolva hamar rájöhetünk, hogy az apró virágokat nem túl kellemes elcsócsálni. Készítsünk inkább forrázatot, szirupot vagy főzetet a levendulából – és csak a leszűrt, ízes-illatos folyadékot használjuk fel –, vagy őröljük meg kevés cukorral egy mozsárban.
Ne használjunk túl sokat belőle! Tartsuk észben, hogy elég egy apró szellő, hogy a vázában lévő kis csokor illata belengje az egész lakást – ami azt jelenti, hogy a levendula illóolaja rendkívül erős, ez pedig akár tönkre is teheti a készülő ételt. Általában remekül működik, ha a növényt más, viszonylag erős ízű hozzávalóval párosítjuk, mondjuk citrommal, amelynek könnyed aromája kiegyenlíti az ízeket, és érdekes kontraszttal gazdagítja az ételt.
Mit készítsünk belőle?
Ha a fentiek meghozták a kedvünket egy kis kísérletezéshez, első körben próbáljuk ki a levendulás limonádét! Ahogyan írtuk, a levendula és a citrom nagyszerűen kiegészíti egymást, és a frissítő ital elkészítése nem is tart sokáig.
Ha tetszett az ízhatás, tovább is merészkedhetünk.
Ízesíthetjük levendulával például a mézet: a lila virágokat keverjük a mézhez, majd az egészet kezdjük szép lassan,
óvatosan melegíteni (nem forralni!), hogy a növény átadja aromáit. Az ily módon ízesített méz egy sima vajas pirítóst is új szintre emel, de ugyanúgy süthetünk-főzhetünk is vele, mint bármely más mézzel.
A levendulát alkoholos italokhoz is felhasználhatjuk: a levendulát adjuk egy üveg martinihez vagy ginhez, és tegyük hűtőbe. A hőségben kiváló koktélok alapanyaga lehet.
A cukorral ledarált levendulát süteményekhez használhatjuk: különlegesen finom egyensúly-tészták, habcsókok, macaronok készíthetőek az őrlemény segítségével, de akár mázakhoz, glazúrokhoz is hozzáadhatjuk.
A báránysült kedvelői a levendula ágacskáit kipróbálhatják rozmaring helyett (vagy vegyesen) ízesítésre: sütés előtt a húst dörzsöljük be a virágokkal, vagy néhány szállal tűzdeljük meg. Ugyanígy járhatunk el a csirkeszárnyakkal is.
