GasztroHírek  » 

A vakációt idézik a vulkanikus szigetek borai

A vakációt idézik a vulkanikus szigetek borai

2019.08.05.  | Orbán Szilvia

A különleges, sós-ásványos karakterrel, és mély aromákkal rendelkező, egyedi borok a nyár ízét hozzák el nekünk.

A vakáció emlékeit idézik, ezért aztán nem is meglepő, hogy a vulkanikus szigetekről – például Szantoriniről, Teneriféről, vagy Szicíliából – származó borok egyre keresettebbek a piacon:

az úgynevezett vulkanikus borok az utóbbi időben kifejezetten divatosak. 

A szokatlan terroir, illetve a máshol már nem fellelhető, helyi szőlőfajták ugyanis rendkívül érdekes karaktert adnak az ottani boroknak. A jelenséggel több könyv is foglalkozik, s többségük azt fejtegeti, mitől annyira más egy vulkán oldalában nőtt tőkéről szüretelt szőlő, és az abból készített bor. A szakértők egyetértenek abban, hogy a gazdag, vulkáni hamuval kevert talaj, az ásványosság, a vad, érdekes textúrák, illetve az italok mélysége mind hozzátesz a máshol leutánozhatatlan minőséghez.

A vulkanikus borok iránti, manapság érzékelhető, növekvő érdeklődés másik, de legalább ugyanennyire fontos mozgatórugója az, hogy a többségük olyan szokatlan, ősi szőlőfajták felhasználásával készül, amelyek Európában máshol már nem fellelhetőek, írja a The Guardian.

A tenerifei, szicíliai, vagy szantorini borkultúra a kontinenstől viszonylagos izoláltságban fejlődött, ráadásul a vulkanikus lankákon a mai napig találkozhatunk olyan szőlőfajtákkal, amelyek a nagy filoxéra járvány (1874-1914) előtt még Európa-szerte elterjedtek voltak, de a 19. század végére a földrész nagy részéről végleg eltűntek. Ilyen például a Szantorini szigetén termő assyrtiko, amely 500 éves hagyományokkal rendelkezik a térségben. Mindez pedig extra intenzitást és egyensúlyt ad a belőle készített, pengeéles, száraz fehérbornak.

S bár általánosságban elmondható, hogy a vulkanikus borok sosem tartoznak az olcsó kategóriába – hiszen a termőterület viszonylag kicsi, ahogyan a termelők is, és a logisztika is nehézkesebb az átlagosnál – azért még az olyan felkapott vulkanikus borrégiókban, mint amilyenek például az Etna lejtői is, találhatunk megfizethető, kiváló borokat. Az itt honos vörös szőlőfajta a nerello mascalese, amelyet a helyiek előszeretettel kevernek lédús rokonával, a nerello cappuccióval is. A belőlük készített borok legjobbjai az illat és a gyümölcsösség olyan kombinációját idézik fel, amely a kóstolót rögtön a burgundi pinot noirokkal való párhuzam állítására készteti.

Íme, néhány kipróbálásra érdemes vulkanikus bor:

  • Vijariego Blanco (Bodegas Vinatigo, Tenerife 2017) – érdekes, füstös fehérbor, almás-körtés ízjegyekkel
  • Negramoll (Bodegas Vinatigo, Tenerife 2016) – fűszeres, bogyós gyümölcsös vörösbor
  • Gaia Wild Ferment Assyrtiko 2018 – komplex, pimasz, ásványos fehérbor
  • Gavalas (Santorini 2018) – az előbbinél teltebb, mégis letisztult, élénk-csípős, citrusos fehérbor változat
  • Masseria Setteporte Etna Rosso (Szicília 2016) – cseresznyésen friss, elbűvölően lágy vörösbor
  • Passopisciaro Passorosso Etna Rosso (Szicília 2015) – elegáns, ásványos-borsos vörösbor
Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.