GasztroHírek  » 

Aki egészségesen eszik, többet pazarol

Aki egészségesen eszik, többet pazarol

2018.06.21.  | Orbán Szilvia

Egy új tanulmány arra jutott, hogy minél egészségesebben táplálkozik valaki, annál több ételt hagy kárba veszni. De mit tehetünk?

Napi fél-egy kiló étel landol a kukában

Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA), a University of Vermont, illetve a University of New Hampshire kutatásának eredményei nemrégiben jelentek meg a PLOS One tudományos folyóiratban

A kutatók azt vizsgálták, mennyi elpazarolt élelem keletkezik az Egyesült Államokban. Az adatok összesítése után kiderült, hogy 2007 és 2014 között az amerikaiak naponta 150 ezer tonna élelmiszert pazaroltak el, ami nagyjából az összes amerikai által elfogyasztott ételmennyiség kalóriatartalmának 30 százaléka, írja a GlobalNews.

Az elpazarolt ételeket 22 ételcsoportba sorolták. Ezek közül a gyümölcsök és zöldségek tették ki a legnagyobb hányadot:

az összes mennyiség 39 százalékát.

A következő, leginkább túlvásárolt termékcsoport a tejtermékeké (17%), azokat pedig a húsok és kevert fogások követték (14 százalék).

Ami a legmegdöbbentőbb volt, az az, hogy csaknem fél kilónyi élelmiszert pazarolunk el minden egyes nap, illetve, hogy ennek legnagyobb része zöldség és gyümölcs”

– ismerteti a tanulmány eredményeit a társszerző, Lisa Jahns, majd folytatja:

Meglepő volt az a felfedezés is, hogy épp a legegészségesebb étrend hozható összefüggésbe a legnagyobb pazarlással – bár tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan ez az életmód az, amely során a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt vásárolják és fogyasztják is az emberek, a dolog végülis érthető.”

Míg a kutatók hangsúlyozzák az egészséges táplálkozás fontosságát, remélik, hogy miközben az emberek egy ilyen étrendet követnek, a jövőben tudatosabban átgondolják majd, hogyan pazarolhatnának kevesebbet.

Pazarlás: egy többrétegű probléma

A szerzők a kutatás során arra jutottak, hogy az egészségesebb étrendekhez kisebb termőterületre van szükség, mindazonáltal nagyobb vízfogyasztással és több rovarirtószer használatával járnak. Ezzel együtt az eredményekből az is látszik, hogy bár az egészségtelenebb étrend kevesebb pazarlással hozható összefüggésbe, annak követése is számos negatív hatással párosul; ilyen például az alacsony tápérték és a nagyobb termőterület-igény.

A tudósok úgy vélik, hogy a pazarlás egyre nagyobb problémáját az oktatással lehetne orvosolni. Tanítani kellene a zöldségek és gyümölcsök előkészítését, tárolását, a napi-heti menütervezést, illetve újra kellene gondolni a „jó állag” fogalmát is.

Az élelmiszer pazarlás többrétegű probléma, amelyet nem vizsgálhatunk csak egyoldalúan” – mondja Jahns. „A tányéron lévő ételtől a szemeteskukáig, a farmoktól a szeméttelepekig, mindenre gondolni kell – remélhetőleg kutatási eredményeink elgondolkoztatják a vásárlókat, hiszen az első lépés éppen a tudatosság felébresztése ebben a vonatkozásban is.”

A kutatáshoz a tudósok felhasználták a 2015-ös Healthy Eating Index és az USDA „Mit eszünk Amerikában?” (WWEIA) adatbázisát, illetve egyéb élelmiszer-pazarlási adatokat. Korábbi adatokból kiderült, hogy Észak-Amerikában évente mindegy 168 millió tonna étel megy veszendőbe, ebből fejenként mintegy 400 kg-ot produkálnak kanadaiak, s az is, hogy a kontinensen a legnagyobb mértékű pazarlás a fogyasztói szinten történik (67 millió tonna/év).

Az adatok nem lepték meg a dietetikust:

Azok, akik romlandó termékeket vásárolnak, nagyobb valószínűséggel fognak pazarolni, hiszen az általuk megvett áru hamarabb tönkremehet”

– fogalmazott Andrea D’Ambrosio.

Szerencsére sok lelkiismeretes fogyasztó is van, akik tudják, hogyan használják fel úgy a friss árut, hogy azok ne a szemeteskukában végezzék.”

Rámutatott:

az emberek gyakran vásárolnak úgy friss élelmiszereket, hogy fogalmuk sincs arról, hogyan szeretnék felhasználni azokat a következő napokban.

Egy másik dietetikus, Nicole Osinga szerint: amíg az egészséges táplálkozás témájában hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésre manapság, azt kevés helyen tanítják, hogyan lehetne minimalizálni a pazarlást.

A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök népszerűsítése például jó alternatíva lehet.”

Mit tehetünk?

1.    Ellenőrizzük az otthoni készletet bevásárlás előtt!
Így elkerülhetjük, hogy olyan termékeket is újravásároljunk, amelyek már a kamrában vagy a hűtőben várnak felhasználásra.

2.    Tervezzük meg, mit főzünk!
Legyen szó akár kis, akár nagyétkezésről, tervezéssel megelőzhetjük az impulzusvásárlást. Legyünk tisztában azzal is, hogy az otthon felhasználásra váró, friss élelmiszerek meddig fogyaszthatók, és készítsük el őket időben, még mielőtt tönkremennének.

3.    Legyünk kreatívak a maradékokkal!
A húsokat daraboljuk, aprítsuk, így egytálételek, levesek kitűnő alkotóelemei lehetnek. A maradék gyümölcsökből készülhet turmix vagy fagyi, kerülhetnek süteménybe. A zöldségekből kitűnő szószok, leves- és pörköltalapok készíthetők.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.