GasztroHírek  » 

„Arcindexet” kaptak a borcímkék Kínában

„Arcindexet” kaptak a borcímkék Kínában

2018.11.30.  | Orbán Szilvia

A kínai vásárlók sok esetben hagyománytisztelők, így van ez a borokkal, illetve azok címkéjével is: egy konvencionális, szőlőhegyet ábrázoló üvegmatricával rendelkező bort magasabb minőségűnek és drágábbnak tartanak.

Sok laikusban felmerül, hogyan lehet pontosan, mindenki számára érthetően leírni például egy parfüm illatát, egy zene hangulatát, vagy egy nemes bor minőségét – hiszen minden körülírás valamennyire szubjektív. Ezért jó bort vásárolni sem annyira egyszerű. A többség számára valószínűleg az ár a fő iránymutató;

az emberek, ha igazán jó bort keresnek, megnézik az árcímkét, és ha azon eléggé magas számot olvasnak, biztosítva érzik magukat, hogy az ital is megfelelő színvonalú. 

Kínában is azt gondolták, hogy ki kellene találni valami egyszerű rendszert, ami segít kicsit jobban eligazodni a borok szövevényes világában, ehhez pedig egy, a térségben jelenleg divatos kifejezést hívtak segítségül, írja a WineIntelligence.

Nagyjából öt éve annak, hogy a kínaiak elkezdtek használni egy új szót (颜值 - jendzsi), amelynek jelentése „arcindex”. S habár gyakran hangoztatjuk a mondást, miszerint sose a borító alapján ítéld meg a könyvet, a szó szinte vírusként terjedt el az interneten.

A jendzsi lényegében egy skála, amelyen egy vonzó arc „értéke” magas, míg egy kevésbé csinosé alacsonyabb.

Maga az „arc” szó a kínai – általánosságban a keleti – lélek egyik alappillére: szóhasználatukban számos olyan kifejezést találunk, amely az arccal összefügg. A kínai nyelvben az arcot meg lehet menteni, el lehet veszíteni, lehet érte harcolni, sőt ajándékként felajánlani is.

A borokkal kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy vajon mennyire befolyásolja a vásárlói döntést, illetve a kínai fogyasztók árral, minőséggel való asszociációját a palackokon található címkék arcindexe. Nemrégiben el is készült egy jelentés, amely erre kereste a választ; felmérte a kínai piacon fellelhető legszokványosabb, illetve az innovatívabb címkéket, valamint azt, hogy ezek hogyan rezonálnak a különböző fogyasztói csoportokkal, és az alkalommal, amelyre a vásárlók szánják az adott palackot.

A címkéket – tervezők bevonásával – tíz alapkategóriába sorolták, ezek:

1.    Hagyományos, rangos, köztiszteletben álló
2.    Impozáns szőlőhegy
3.    Tekintélyes
4.    Klasszikus
5.    Egyszerű, elegáns
6.    Kortárs
7.    Kézműves
8.    Vibráló klasszikus
9.    Vibráló, életvidám
10.    Feltűnően illusztrált
A kategóriákat ezután egy online felmérés keretében városi, felső-középosztálybeli, import borokat fogyasztó, 1000 fős minta segítségével tesztelték. Egyrészt azt vizsgálták, hogyan hatnak a címkék, ha különböző alkalmakra (otthoni fogyasztás, ünnepi alkalom, ajándékozás) keressük a megfelelő palackot, másrészt azt, hogy a címke önmagában hová tudja pozícionálni az adott terméket (feltételezett ár, minőség, vonzerő).

A jelentésből kiderült, hogy Kínában a hagyományos címkékkel ellátott palackok teljesítenek a legjobban.

A legjobb helyen az 1. kategóriába tartozó borok, illetve címkék végeztek. A semleges hátterű, részletgazdag, a vörös és arany színekkel drámaian operáló, chateau-kat vagy címereket ábrázoló képek a nemes örökség, és a gazdag borkészítési hagyományokkal való rendelkezés érzetét keltették a megkérdezettekben, akik egy ilyen típusú címkétől magas minőséget és árat vártak el.

Ezzel szemben az eklektikus, erős színekkel (főleg a vörös túlzott alkalmazásával) megálmodott, kevésbé konvencionális címkéket és italokat az alanyok nem találták túl vonzónak, a minőségüket pedig alacsonyra értékelték

– bár az is elmondható, hogy ezeket a 9-es és 10-es kategóriájú dizájnokat szívesebben vásárolnák az emberek például ajándékba, vagy informális alkalmakra, ünneplésre (az egyszerűbb mintájú címkékkel összehasonlítva).

A jellegzetes, jól megkülönböztethető címkék elsősorban a legfiatalabb borfogyasztók („társasági újoncok) között népszerűek, és a „vakmerő ínyencek” azok, akik leginkább hajlamosak a kísérletezésre – ők a dizájnban elsősorban az egyéniséget és az izgalmasságot keresik.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.