Nábelek Zsófia
2019. április 12.A hagyományos, falusi parasztsonka áll szemben a páclével, pácsóval, nitrittel, nitráttal és ízfokozókkal készített füstölt termékekkel - a sonkák közti eligazodásban a Delibox alapítója, Lászlófi Attila segít.
A húsvéti asztal egyik főszereplője a tojás, a kalács és a torma mellett a füstölt sonka.
A nyugati kereszténység egyik legnagyobb ünnepe a húsvét
– az azt megelőző negyven hétköznap a böjti időszak, amikor semmilyen állati eredetű élelmet nem fogyasztanak, legyen az akár hús vagy tejtermék. A hagyomány szerint a farsangot megelőző utolsó vágásból készítették a füstölt sonkát, ami épp a böjti időszak alatt készült el, így került a húsvétkor a bárány mellett az is az asztalra.
Az éves sonkafogyasztásunk nagy részét húsvétkor esszük meg, ilyenkor a hipermarketek és piacok is megtelnek sonkahalmokkal, de ha jó minőségű terméket keresünk, nem elég a hagyományos vagy falusi feliratot keresni, érdemes tisztában lenni az elkészítés módjával.
A füstölés és a sózás két olyan ősi tartósító eljárás, ami a nyers húsban lévő vizet vonja el, megakadályozva ezzel a gombák és baktériumok szaporodását, amelyek akár halálos mérgezést is okozhatnak.
A Delibox vidéki termelők termékeit értékesíti dekoratív dobozokba összekészítve; ezen kívül kínálatuk 70 százaléka saját készítésű, nitritmentes füstölt áruból áll. Idén januártól hagyták el a nitritet a termékekből – mit is jelent ez tulajdonképpen?
A nitrit, ezen belül is az élelmiszeriparban felhasznált nátrium-nitrit egy tartósítószer (NaNO2, a csomagolásokon az összetevők között E250), amelyet elsősorban hús- és halételek tartósítására használnak. Az egyik előnye, hogy a botulizmus nevű mérgezést okozó baktérium (Clostridium botilium) szaporodását gátolja, amelyet kolbászmérgezésnek is hívnak. A baktérium toxinjai okozzák a mérgezést, ami akár halálos is lehet, úgyhogy nem árt vele vigyázni. A nátrium-nitrit másik nagy előnye, hogy a húsok színét élénken megőrzi, nem úgy, mint a melegfüstölés, amitől sápadt színűek lesznek a füstölt húsok - ez a mioglobin nevű fehérje miatt van, amely a hús színét adja, hő hatására viszont bebarnul, kivéve, ha nitrittel kezelik előtte.
“A nitrit-használatnak elsősorban gazdasági, másodsorban egészségügyi okai vannak, mivel ezt a baktériumot lényegében teljesen kiöli. A tengeri só is tökéletesen alkalmas erre, viszont azzal akár 3-4 héttel tovább tart így a húsok érlelése. A másik előnye, hogy szép piros színt ad a húsnak, ami vonzóbbá teszi a terméket, de hidegfüstöléssel ugyanúgy el lehet kerülni a szürkülést.
Ha viszont nagyobb töménységben használják, akkor az ízt is befolyásolja, enyhén kesernyés utóízt érezhetünk a falat lenyelése után.”
- mondta Lászlófi Attila.
Lászlófi szerint a vásárlók egyre tudatosabbak a hétköznapi étkezésben, de a sonkavásárlás terén is. Húsvétra készülnek olyan boxokkal, amelyekben az alapok (vajas kalács, pácolt vagy füstölt fürjtojás, savanyúság, termelői torma, szörp) mellé választható hagyományos falusi sonka, füstölt tarja, felsál, csülök és kötözött sonka. Napi rendszerességű kérdés a pultjaiknál, hogy a termékeik tartalmaznak-e nitritet, ami korábban vevővesztést is jelentett. Idén január óta nem használnak nitritet a füstölt áruhoz, ami a tartósítás folyamatát annyiban befolyásolja, hogy a termékeket hosszabb ideig kell sóban tartani.
A modern sonkakészítésben a combokat, felsálakat néhány hétig sóban tartják, vagy pácolják, majd ezután füstölik készre a terméket (ha nem füstaromát használnak, de ezt fel kell tüntetni a terméken). A tartósítás legelterjedtebb verziói a nitritek és nitrátok, vagyis azok az adalékanyagok, amelyek a botulizmust okozó baktériumokat és toxinokat elpusztítják.
A nitrit kis mennyiségben nem káros az egészségre, nagy mennyiségben viszont mérgező,
ezért a nitrites pácsót gyakran rózsaszínre színezik, hogy a készítés során ne keverjék össze a sima sóval. A nitritek és nitrátok viszont rákot okozhatnak, ezért szigorúan szabályozzák a maximálisan felhasználható mennyiségét. A jelenleg érvényben levő megengedhető napi beviteli érték a nitrátokra napi 3,7 milligramm testtömeg-kilogrammonként, egy 70 kg-os személy esetén tehát 259 mg. A nitritekre vonatkozó, még biztonságosnak ítélt napi bevitelt 0,07 mg/testtömeg-kilogrammban határozták meg.
“Ha jó minőségű, adalékmentes sonkát keres a vásárló, mindenképpen azt javaslom, hogy termelői árut vegyen. Mindenkinek kötelező a terméket címkézni – fontos, hogy jelöletlen terméket ne vásároljunk! Ennek is megvannak a szabályai: kötelező feltüntetni az eltarthatóságot, a súlyt, az összetevőket - ami egy füstölt hús esetében nem túl bonyolult. Nálunk van benne hús és tengeri só, ezen kívül füstölik. Mi hidegfüstöt alkalmazunk,
a sonkafélékét akáccal, a kolbászféléket bükkfával, az igazán különleges termékeinket, mint a kacsamell- vagy jércemellsonka, bükkfa és szilvafa keverékével füstöljük.
A vákuumtasaktól pedig nem kell tartani, mert a vákuumozás is egy tartósítási eljárás, amivel akár hetekkel megnövelhető az eltartarthatósága a terméknek. A füstölt hús esetében ez különösen jó lakossági vonalon, mert ellensége a nyirkos közeg, ami minden otthoni hűtőszekrényre jellemző. Azt szoktam javasolni, hogy régi típusú újságpapírba vagy egy réteg papírtörlőbe tekerjék a terméket, de akkor sem tartható el a végtelenségig. A legjobb hűvös, száraz kamrában felakasztva tárolni.”
A gyenge minőségű, gyorspácolással és gyors érleléssel készült sonkák ugyan olcsóbbnak tűnnek a lassabban, adalékanyag nélkül készülő termékeknél, de összességében mégis többet fizetünk kevesebb húsért: a páclével pumpált húsok főzés közben összeesnek, elveszítik a víztartalmukat. Ez
a vákuumcsomagoláson keresztül is látszódik, egyes termékeken a páclevet fecskendező tűk nyomait is felfedezhetük!
Ezeknek az eltarthatósága is jóval rövidebb, mint a hagyományos sonkáké. Lászlófi Attila szerint viszont nem csak az elkészítés és a jó minőségű termék a fontos, hanem a fenntarthatóság is.
“Kardinális kérdés a csomagolás, ami nálunk még egy megoldandó probléma, ez a következő célunk erre az évre. Most váltunk kukoricakeményítőből készült, úgynevezett PLA dobozok használatára, hiszen rengeteg krémünk van (tepertőkrémek, pástétomok), és keressük azt a fajta papírt, aminek nincs műanyag borítása, de nem üt át rajta a zsiradék, ha abba csomagoljuk a füstölt árut, például a kolbászokat.”
