GasztroHírek  » 

Bezárt a Cica: és nem kell mindig kaviár

Bezárt a Cica: és nem kell mindig kaviár

2018.09.10.  | V.J.

Néha jó az orjaleves, a borjúláb, a krumplistészta is. Persze az orjaleves marhanyakból, libaszárnyból, orjacsontból készüljön, a rántott borjúláb legyen omlós, a krumplistésztát meg le kell pirítani, kellő mennyiségű vereshagymával. Búcsúzik a budai Róma ételbár.

Aztán a pincnök köszönjön a hölgyeknek "kiskezitcsókolommal", a hosszúlépést szikvízből készítsék, a tulajnak meg arcizma se rezdüljön, ha valaki kétszáz forintért csontlevest rendel daragaluskával, hozzá ingyen kenyeret, semmi mást. Az ilyen intézményekben kívánatos a borjúláb csontocskáinak leszopogatása, a tunkolás, és szisszenés sem hallatszhat, ha valaki lenyalja az ujját, esetleg felhörpinti a salátalevet.

A Róma ételbár Budán (a Csalogány és a Fazekas utca sarkán) ilyen hely. Hogy miért "ételbár" és miért nem kifőzde, bodega, ne firtassuk. Már akkor így hívták, amikor Cica asszony átvette. A cicázás sem bizalmaskodás, az étlapon is ez áll:

tulajdonos Sebestyén Attila és neje, Cica.

Cica pedig legenda. Vendéglátásból és pszichológiából doktorátusa van. Meg az Élet nevű tantárgyból. Apja a malenykij robot idején elvesztette fél tüdejét, a mama nevelte fel hat testvérével Farmoson, a Pest megyei kisközségben, ahol annyit éheztek, hogy Cica már öt éves korában kijárt a mezőre marharépát lopni. Abból főztek levest. Aztán Pestre került és a kereskedelmi iskolában azt mondta az osztályfőnöke: 

Te menj vendéglátósnak, neked az lesz az életed"

Így is lett. Cica tizennyolc évesen került az Otthon étterembe 400 forintos fizetéssel, aztán a Rákóczi úti Marika presszó következett (első nap pultos volt, másnap kávéfőző, harmadnap már mehetett is a pályára). Utána az életismeret magasiskolái következtek: a Dunacorso étterem, minden gebinesek atyjával, Schuch Józseffel az élen, a belvárosi csencselők törzshelye, az  Anna presszó, majd hat év ausztriai kalandozás után a művészvilág kedvelt lokálja, a legendás Balettcipő.

Amikor 1985 őszén átvette a Róma ételbárt, az annyira kongott az ürességtől, hogy a csálingerek álló nap "ország-várost" játszottak.

Csakhogy Cicának akkor már a kisujjában volt a szakma. Tudta, kihez, mikor kell odaülni, kinek adhat hitelt, a hét melyik napján fogy a káposztás cvekedli.

Egyforma rutinnal "kezelte" a szekrény méretű ukrán maffiózót (dupla krumplifőzelék négy fasírttal), Huba bácsi útépítő mérnököt, az elegáns öregurat, aki mindig hozott neki egy szál virágot (hiszen hajdanán szép lány volt a farmosi Cica), Klipszes Sanyit, a taxist, aki URH adóvevőn szerezte az első kuncsaftokat.

Cica névről ismert minden törzsvendéget, előre tudta, ki mit rendel, ki nem fizethet bemondásra. Nem panaszkodott, soha nem volt fáradt, legendás önuralmát is ("A vendégnek mindig igaza van, még akkor is, ha nincs!") csak egyetlen egyszer veszítette el, amikor 2001-ben a Wittman fiuk azt írták gonosz kritikájukban, hogy a hely "zsírszagú", a pincér "mord", a spenót "túlfokhagymázott". "Pernahajderek" - mondta dühében.

Cica életbölcsessége: „A vendégnek mindig igaza van. Akkor is, ha nincs…”

A kritika persze mit sem ártott népszerűségének. Hiszen a Cica Művek nem rántott bárányt, vagy lencsefőzeléket árul (bár azt is korrektül elkészíti), hanem életérzést. Békebeli időutazást, a nyolcvanas évek (és a gyerekkor) ízeit, a nagyvárosi flaszter édes-bús-kopott hangulatát. Ezért állnak sorba a vendégek. Mehetnének feljebb is, az ötven méterre lévő (többnyire túlértékelt) Csalogány 26 étterembe. De inkább éhen halnak. Azoknak pedig, akik az utca túloldalán állva egy pillantással összehasonlítják a két helyet, csak annyit mondhatunk: óvatosan az ítélettel. Nem mindig az az ínyenc, aki annak gondolja magát.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.