GasztroHírek  » 

EU: bürokrácia gáncsolja a gazdákat

EU: bürokrácia gáncsolja a gazdákat

2018.05.05.  | Orbán Szilvia

Az Unió úgy tűnik felismerte, hogy a jelenlegi közös agrárpolitika korszerűsítésre és egyszerűsítésre szorul. Május végén várhatóan új törvényjavaslatot mutatnak be, azonban a Slow Food mozgalom nem teljesen elégedett.

Az EU közös agrárpolitikájának (CAP) elsősorban a változatos agro-ökonomikus gazdasági rendszerekre kellene összpontosítania kifizetéseit, fokoznia kellene a fiatal termelők támogatását, és jobban összekapcsolódnia, együttműködnie más, élelmiszerekkel összefüggő területekkel – derül ki egy új termelői felmérés adataiból.


Kik és miért készítették a felmérést?

Slow Food International egy 1989-ben alapított globális szervezet, amelynek elsődleges célja az élelmiszerekkel kapcsolatos

  • fokozatosan csökkenő érdeklődés újbóli felkeltése (honnan származik az általunk elfogyasztott étel, illetve választásaink hogyan hatnak a minket körülvevő világra),
  • helyi hagyományok és kultúra eltűnésének megakadályozása,
  • illetve a feszített tempójú, rohanó életstílus előretörésének ellensúlyozása.

A kezdetek óta a Slow Food egy 160 országban jelenlévő mozgalommá nőtte ki magát. A mögötte álló több millió ember azon munkálkodik, hogy a jó, tiszta és fair módon előállított élelmiszerek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

A mozgalom abban hisz, hogy az étel az élet más területeivel (például a kultúrával, politikával, mezőgazdasággal és a környezetünkkel) is szorosan összefügg, ezért választásainkkal komolyan befolyásolhatjuk, hogy a világban hogyan termelik és forgalmazzák az élelmiszereket.

A szervezet 2012 óta sürgeti az EU-t, hogy közös agrárpolitika helyett inkább közös élelmiszer-politikát dolgozzanak ki, amely a különféle, élelmiszerekkel valamilyen módon összefüggő uniós területeket jobban integrálja, illetve a fenntartható élelmiszer-rendszerek létrehozására irányuló célkitűzéseket jobban előtérbe helyezi.

Az elmúlt néhány évben politikusok, kutatók és a civil társadalom számos szereplője gyűlt már össze azzal a céllal, hogy a különálló folyamatokat integrálják, s ezzel megszülethessen egy koherens élelmiszer-politika. Azonban ezek a szerteágazó kezdeményezések közös keretrendszert igényelnek, míg a jelenlegi EU-eszközök kiigazításra és harmonizációra szorulnak.

2017-ben az Európai Bizottság konzultációt kezdeményezett annak feltérképezésére, hogyan lehetne egyszerűsíteni és modernizálni a jelenlegi uniós agrárpolitikát. A Slow Food üdvözölte ugyan a párbeszédet, azonban rámutatott, hogy az eredeti kérdőív sokszor részrehajló, és gyakran olyan kérdéseket tesz fel, amelyek túlzottan építenek a kompromisszumokra.

Fenntartásaik miatt elkészítették saját online felmérésüket, amelyben több mint tízezer, a Slow Food saját, illetve partnerhálózatában tevékenykedő (francia, német, olasz, holland, román, spanyol és svéd) kistermelő és kisiparos véleményét kérték ki. A kutatás tavaly július és november között zajlott, és a Slow Food leginkább arra volt kíváncsi, hogy a gazdákat milyen agrárpolitikai szabályok segítik, illetve hátráltatják a leginkább.

Az eredményt, illetve az az alapján megfogalmazott javaslatokat a napokban, Koppenhágában megrendezett Terra Madre Nordic nevű esemény konferenciáján mutatták be. Az ajánlásokon túlmenően a szervezet számos, tudatosságot népszerűsítő akciót is szervez Európában, az új CAP-törvényjavaslat várható, május 29-i közzétételéig.

10 fontos ajánlás

A Slow Food felmérése több nézőpontból vitatta meg a jövő agro-ökológikus élelmiszerpolitikáját, a tapasztalatokat pedig tíz javaslatbanfoglalta össze:

  1. Túláradó bürokrácia - A termelők többségét nyomasztja az aktatologatás. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb szabályt vagy ellenőrzést szeretnének, sokkal inkább azt, hogy ezek legyenek arányosak tevékenységük nagyságával és jelentőségével. A válaszadók többsége kiemelte a szakértelem hiányát a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó kormányhivatalokban, illetve a szakmai egyesületekben, amelyeken keresztül a gazdák támogatásokért folyamodnak.
  2. A kutatásoknak, képzéseknek és technikai támogatásoknak méltányolniuk kellene a helyi tudást és szuverenitást, segíteni a termelőket, ahelyett, hogy a multik által szabályozott külső tényezőktől tennék függővé őket.
  3. A fiatalok segítése – Ahhoz, hogy a fiatalabb nemzedéknek legyen kedve csatlakozni a mezőgazdasági szektorhoz, tudniuk kell, hogy gazdaként megfelelő bevételhez jutnak majd, és a jövőjük biztosítva lesz.
  4. A marginális területek támogatása – A vidéki területek infrastrukturális fejlesztésének hatékony megvalósítására van szükség, csakúgy, mint a vidéki kivándorlás elhárítását célzó hatékony stratégiára.
  5. A közpénzek a közjót szolgálják – Csak a változatos agro-ökológiai gazdálkodó rendszerek részesüljenek anyagi támogatásban.
  6. Minőség-elbíráló sémák és higiéniai szabályok – A minőség meghatározásába ma már bele kell, hogy tartozzon a fenntarthatóság szigorú kritériumainak való megfelelés, és a kézműves élelmiszerek hagyományos termelését felügyelők számára specifikus képzéseket kell indítani.
  7. Fenntarthatósági és „fair food”-láncok kiépítése – amelyek a munkaerő-kizsákmányolás elleni harc, illetve az igazságos alkupozíciók biztosításának eszközei; ezekkel együtt a fogyasztók körében a tudatosság fontosságának népszerűsítésére is szükség van.
  8. Igazságos birtokmenedzsment – Új mechanizmusok kifejlesztésére van szükség, amelyek garantálják a földterületekhez való hozzáférést, és a törvényi védelmet.
  9. Politikai koherencia és állandóság – Jelenleg a közös agrárpolitika nem integrálódik kellőképpen más, élelmiszerekkel összefüggő uniós rendszerekkel; ez a koherencia-hiány a mainál hatékonyabb és eredményesebb megoldást igényel.
  10. Világosabb célkitűzések – Be kell vonni az agro-ökonomikus kistermelőket és a fiatalokat, és garantálni kell a támogatásokhoz való demokratikus hozzáférést a számukra is.

    Végezetül, a Slow Food hangsúlyozza: a cél többé már nem a világ élelmezése, hiszen manapság a megtermelt élelmiszerek egyharmadát elpazarolja az emberiség. Korunk új kihívása a forrásokhoz (föld, vetőmag, víz) és az ételhez való igazságos hozzáférés garantálása.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.