GasztroHírek  » 

Háztartástanórák menthetik meg a junk food generációt?

Háztartástanórák menthetik meg a junk food generációt?

2018.06.14.  | Orbán Szilvia

Hiába hódít manapság az egészségtudatos táplálkozás, a másik oldalon ugyanilyen globális trend, hogy a fiatalok túl sok silány minőségű, előre feldolgozott gyorsételt esznek.

Ahogyan a világ fejlettebb felében, így a briteknél is mind komolyabb probléma, hogy a gyerekek egészségtelen, kevés tápértékkel rendelkező ételekkel tömik magukat, és idegenkednek a friss hozzávalóktól; sőt, egyre gyakoribb, hogy egyszerűen fel sem ismerik a legalapvetőbb zöldségeket.

A probléma úgy tűnik, egyre égetőbb, sok helyen, sokan felszólalnak a gondok érzékeltetése, és a lehetséges megoldások keresése céljából. Néhány hete The Guardian levelező rovatába is érdekes vélemény érkezett ebben a témában.

Meghökkentő tapasztalatát írta le Jan Miller, aki önkéntesként segített egy helyi iskolai projektben, amelynek az volt a célja, hogy a gyerekek zöldségeket termeljenek.

Miller feladata a többi felnőttel együtt az volt, hogy segítse a kisiskolások munkáját, és kitalálja, mit termeljenek (ami a tanév végéig beérik, és sikerélménnyel szüretelhető) a program keretein belül.

Azonban megdöbbent, amikor azzal szembesült, hogy az egyik lelkes kis hatévesnek fogalma sem volt arról, hogyan néz ki egy burgonya.

Habár a gyerek imádja a sült krumplit és a chips-eket, meglehetősen nehezen lehetett meggyőzni arról, hogy annak a földből kiásott, barna dolognak ezekhez az ételekhez bármi köze is lenne. Ebből a levélíró arra következtetett, hogy ez a kislány valószínűleg soha nem látott otthon, a konyhában vagy a szülei kezében burgonyát, habár ez az egyik legegyszerűbben és legsokoldalúbban elkészíthető zöldségféle.

Véleménye szerint a mai szülők azért is vásárolnak készételeket, mert sokuk egyszerűen nem tanulta meg, hogyan kell a friss zöldségekből ízletes ételeket főzni. Úgy gondolja, hogy az Egyesült Királyságban a 70-es, 80-as években azért hagytak fel a háztartástan oktatással az iskolákban, mert nem szerették volna, hogy a lányok úgy érezzék, kötelező konyhai munkát végezniük – azonban mára beigazolódott, hogy mindenkinek – nemtől függetlenül – szüksége van arra, hogy elsajátítsa, hogyan készíthet magának és családjának egészséges fogásokat.

Miller egyúttal üdvözölte Jamie Oliver és Hugh Fearnley-Whittingstall törekvését – a gyermekek és az ország hosszú távú érdekében – az egészségpolitika és élelmezés megreformálására.

A két híres szakács, Oliver és Fearnley-Whittingstall néhány hete a brit parlamentben szólalt fel a témában. Oliver egyenesen nemzetbiztonsági kérdésnek és katasztrófának minősítette az országban tapasztalható elhízási krízist, és arra kérte a képviselőket és minisztereket, hogy tegyenek a vállalatok sós, zsíros, cukorral teli termékeinek gyerekeknek szánt reklámja ellen.

Rámutatott, hogy – habár érvényben van egy este 6 órai korlátozás – a gyerekek többsége (heti 1,2 millió) nézi például a jóval tovább tartó nagy show műsorokat, illetve kiemelte, hogy a reklámok nem csak a képernyőről célozzák a gyerekeket, hanem többek között az okostelefonokról is – összességében Oliver úgy gondolja, hogy a gyerekeket közvetlenül célzó marketing elfogadhatatlan.

A The Guardian közölt egy másik véleményt is Fiona Carnie-től (Alternatives in Education), aki szerint:

ha a menzákon minden tanuló ingyenes, egészséges reggelit és ebédet kap, kevesebb hely marad a pocakjában az úgynevezett műkajáknak.

Úgy gondolja, hogy ez a politika egyértelműen olcsóbb lenne az államnak, mint a küszöbön álló elhízási katasztrófa; illetve felhívja a figyelmet az iskolák óriási szerepére, ami az ismeretterjesztést és az oktatást illeti.

Itthoni helyzet

Hazánkban is egyre többen gondolják úgy, hogy a városokban – a zöldségek-gyümölcsök természetes környezetétől távol – felnövekvő generáció hozzáállása teljesen más az ételekhez, mint azoké, akiknek lehetősége van gondozni a növényeket, munkálkodni egy kiskertben, ezért itthon is találunk már példát tankertek sikeres működtetésére.

Magyarországon az iskolai konyhakertek többnyire saját intézményi forrásokból valósulnak meg, általában az udvarok félreeső zugainak hasznosításával. A projekt iránt elkötelezett pedagógusok a gyakorlati tevékenységet az aktuális tananyaghoz igazítják, miközben épül a közösség és fejlődik a személyiség is.

A témáról itt is olvashat. 

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.