Egyiptomban, Kr. e. 400-ban a hízott libamáj ismert és rendkívül drága ínyencség volt: a sírkamrákban nemcsak liba-, de kacsaábrázolásokat is találtak. Egyes dokumentumok szerint a spártai királynak is kedvence volt a libamáj. A Magyar Konyha számára Bicsár Attila, az Alabárdos séfje készített kacsamájas ételeket.

Kacsamájtorta füstölt pisztránggal és almával, Posírozott máj tepertőmorzsával és Réteslappal sült kacsamáj céklákkal. Bicsár Attila, az Alabárdos főszakácsa a fenti ételek receptjeit osztja meg novemberi olvasóinkkal.

Mire figyeljünk ha kacsa- vagy libamájat vásárolunk? Milyen súlyú és milyen formája van a jó májnak? Igaz-e, hogy a kacsamáj finomabb a libamájnál és hogyan csapnak be a kereskedők a piacon?

Azt mondják, libamáj esetében szinte közömbös, milyen fajta a liba, vagyis nem tartják számon, mint a kacsánál, hogy barbarie vagy mulard fajta-e. Pedig nem így van: amellett, hogy a máj nagyon kényes termék, minősége rendkívül sok környezeti tényezőtől (tartás, takarmányozás, bánásmód) függhet, és a fajta sem közömbös. A libamájtermelő fajták őseként a toulouse-it tartják számon. Ebből hozták létre a szürke és a fehér landes-i fajtákat. A két fajta májtermelő képessége 650–750 gramm között igen jónak mondható. Van még a babati hibrid liba, amelynek fi gyelemre méltó a mája, tömege 600-700 gramm. Ez is keresztezett fajta: landes-i és magyar nemesített gúnár a szülőpár.

Melyiket válasszuk? Kacsa vagy liba? Megtudhatjuk a Magyar Konyha novemberi számából!