GasztroHírek  » 

Keksz a klímaválság közepette is lesz

Keksz a klímaválság közepette is lesz

2019.07.27.  | S.N.

Mini kiállítás nyílt az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, ahol elmúlt évtizedeink kedvenc kekszeiből kaphatunk „ízelítőt”.

A keksz már legalább a 7. század óta az emberiség egyik fontos élelme. Először perzsa pékek sütöttek gabonából és vízből száraz és kemény kekszet, amely elsősorban a hajósok, utazók, katonák eledele volt. A római légióknak is elengedhetetlen táplálékul szolgált a nem romlandó, könnyen szállítható és magas energiatartalmú keksz.

A polgári felhasználású, puhább, ízesebb, édesebb kekszváltozatok szülőhelye Európa. A szilárdabb, lapos kekszeket a franciáknak (1300-as évek), a porhanyós, levegősebb édességeket a hollandoknak köszönhetjük (1600-as évek).

Az európai nyelvekben elterjedt „biszkit” szó-szótő pedig a latin bis coctus, kétszer sütött kifejezésből ered.

A keksz, mivel elsősorban gabonát és vizet tartalmaz, és általában mentes az állati eredetű alapanyagoktól, sok más élelmiszernél kevésbé terheli a környezetet. Meleg éghajlaton – illetve ott, ahol a klímakrízis felmelegedést okoz –, az állagát és minőségét a melegben is megőrző, hűtést nem igénylő keksz optimális nassolni való. Talán ennek is köszönhető, hogy a globális kekszpiac forgalma évente nagyjából öt százalékkal bővül, és a teljes globális forgalom a jelenlegi 120 milliárd dollárról öt-hat év múlva 160 milliárd dollárra nő majd. A várhatóan négy százalékos forgalmiérték-növekedéssel a körülbelül 28 ezer tonnás hazai kekszpiac is felült a nemzetközi „keksz-expresszre”.De más okok miatt is bővül a kekszpiac. Ahogy a termékkategórián belül szélesedik a választék, úgy egyre több fogyasztó találja meg a saját kedvencét, és a keksz része lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Elérhetőek már alacsony glikémiás értékű, cukormentes, fehérjével dúsított, gyümölcsös, többféle gabonát, magas arányban rostokat tartalmazó, vagy akár fagylaltos kekszek is.

Magyarországon jók a lehetőségek a kekszgyártáshoz,

mert a legfőbb hozzávalók, a liszt, a víz vagy a zab hazai alapanyagból áll rendelkezésre. Jó minőségű, emberi fogyasztásra alkalmas zabra várhatóan nő majd a kereslet, amire a gazdáknak érdemes lehet figyelni, és fejleszteni a takarmányzabnál magasabb minőségű, drágábban eladható alapanyag termelését.A magyarok ezzel együtt kevesebb kekszet fogyasztanak, mint például a szomszédos országokban, ahol a teázás szokása elterjedtebb. Ugyanakkor egyre több vendéglátóhelyen terjed nálunk is a szokás, hogy kekszet kínálnak a tea és a kávé mellé, ami tovább segítheti a hazai „kekszkultúra” fejlődését. Az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban pedig keksztárlat nyílt, ahol mindenki megtalálhatja a kedvenc kekszét a Terefere linzertől a csokoládés parányon és a vaníliás karikán át a Derby töltött kekszig.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.