A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Magyar ízek

László Dóra

2017. július 31.

Hogyan alakítsunk ki olyan kertet, hogy abban tavasztól őszig virág nyíljon, gyümölcs teremjen? Mit tehetünk a kerti károkozók ellen? Hogyan készítsünk fokhagymaelixírt, savanyúságot, mézeskalácsot? A hallgatói érdeklődés tartja életben Bozsik gazda rádióműsorait, amelyeket éppúgy hallgatnak a városi polgárok, mint a kerttulajdonosok.

– Hogyan lett Bozsik Józsefből a Kossuth rádió Bozsik gazdája?

– Tíz éven keresztül kertész voltam az első diplomámnak megfelelően, hiszen gyümölcstermesztő szakon végeztem. Az igazi Bozsik gazda apai nagyapám volt, habár nem ez volt a hivatása, mert építőmesterként dolgozott. Csodálatos szőlőgyűjteménye vagy félszáz fajtából állt, ez foglalta el a kert egyik felét. A kert másik felében magas törzsű gyümölcsfák nőttek, melyek alatt zöldséget termelt. Még a tyúkól fölé is kajszibarackfa hajolt, és nem eperfa, mint a legtöbb falusi udvarban. Elsősorban Jónás Istvánnak, a Napközben főszerkesztőjének köszönhető, hogy kitalálta Bozsik gazdát.

Ha a televíziónak van Bálint gazdája, miért ne lehetne a rádiónak Bozsik gazdája?

Most a Hajnaltájt című műsorban és a Napközben adásában válaszolok élőben a hallgatók kéréseire, szombatonként pedig „kerti sétát” tartunk a kolléganőimmel. Sok nagyszerű munkatárssal dolgozom együtt, nem kell egyedül vitézkednem. Azt is elmondhatom: kiváló kertészmesterekkel hozott össze a sors, tőlük van a tudásom, amit közreadhatok. Nagy dolog, hogy több mint tíz éve folyamatos az érdeklődés, hiszen ezeket a műsorokat a hallgatók tartják életben. Amíg megvan a bizalom, addig lesz műsor is.

– A kert szeretetét tehát otthonról hozta. Netán főz is? Hiszen a konyhakertet, háztáji gyümölcsöst nem dísznek ültették eleink.

– Én csak befőzök. Úgy nőttem föl, hogy otthon az éléskamra polcain uborka, csalamádé, lekvárok sokasága sorakozott, meg befőttek, tartósított must. A fekete ribiszke az egyik kedvencem, szörpnek és bornak is szoktam készíteni. 1 kg ribiszke leszemezve, megmosva, 1 liter vízzel felöntve, 1 kg cukorral összekeverve, csipetnyi nátrium-benzoáttal. Egy nap múlva leszűröm a levet. A gyümölcshúst pedig megfőzöm lekvárnak. Nagyon sok benne a szerves kötésű vas, kalcium, valamint a C-vitamin. Szita Géza tanár úr írt mostanában arról, hogy a C-vitamin az új mérések szerint talán mégsem bomlik el a hő hatására, és felfedezését már többen is alátámasztották. Ennek én azért örülök különösképpen, mert általában hőkezeléssel tartósítok, legfeljebb a csavaros tető alá teszek némi tartósítószert.

– Egy kis városi kertben beszélgetünk, ami jó példa arra, hogy egy zsebkendőnyi területen is mennyi mindent meg lehet termelni: van itt nemcsak piros ribizli, de fehér és fekete is, emellett kajszi, alma, őszibarack, egres, erdei szamóca.

– Egyre lelkesebbek a városi kertészek, sokan kérnek tanácsot például törpefákkal kapcsolatban. Jó hír, hogy akár még egy balkonon is elférhet hat-nyolc törpe gyümölcsfa. De el szoktam mondani, hogy érdemes öntermékeny fajtát választani. Öt évig dolgozhattam a nemesítési tanszéken, ahol a kajszibarack-, illetve a szilvanemesítés állt az érdeklődés középpontjában. Pedrycz Andrzej, a lengyel származású, legendás professzor volt akkoriban a tanszék vezetője, akinek csodálatos fajtákat köszönhetünk – például ezt a korai, zamatos, Harmat nevű kajszibarackot, amit június elején szüreteltünk, már csak a lekvárját tudom kínálni. Szerepel a nemzeti fajtajegyzéken, tehát közkincs, bárki megvásárolhatja, faiskolákban megrendelheti. A Nébih egyébként az újdonsült fajtákat időről időre bemutatja az érdeklődőknek. Nem csak a fajtajegyzék van fönn a honlapjukon, de a fajták leírása is. Kevesen tudják, hogy még a starking alma is – aminek az árnyékában állunk – egyfajta nemesítés, ami egy véletlenül elvetett magból nőtt ki Amerikában.

– Azért ezt még nem nevezhetjük a szó szoros értelmében vett nemesítésnek, ugye?

– A régi időkben egy-egy jobb ízű gyümölcs magját elvetették, és várták, jó lesz-e vagy sem. A jonatán például 1880-ban Woodstockban jött létre, onnan hozta be 1882-ben Magyarországa talán minden idők legnagyobb pomológusa, Bereczki Máté, aki az 1848–49-es forradalom szabadságharcosa volt, és bujdosni kényszerült. 1882-ben aztán megírta a szerényen Kertészeti vázlatok címmel illetett, négykötetes művét, melyben vagy négyszáz körtefajtát ír le hihetetlen részletességgel a számos szilva- és almafaj mellett. Azt is megírta, hogyan lett kertésszé édesanyja mellett, akivel együtt oltották a gyümölcsfákat.

– Ma már keveseknek van ilyen saját élményük, hiszen legalább egy nemzedéknyi tudás elveszett. Sokan vágynának természetközeli életmódra, saját konyhakertre, gyümölcsösre, de nincsen már, aki a tudást átadja. Rádiós ismeretterjesztő munkája netán misszió?

– Sajnos, ez így igaz. Érdemes tudni, hogy a hollandok olyan megbecsüléssel beszélnek a földmívesről, mint az aranymívesről. Talán a sokszor csodált holland kertészek titka is ebben az elismertségben keresendő.

– Az interneten szinte bármilyen tudáshoz hozzáférhetünk, de egy élet kevés hozzá, hogy ösvényt vágjunk magunknak az ismeretek dzsungelében. Kellenek olyan szakértők, akik ebben segítenek.

– Egyszer volt alkalmam találkozni a hírneves cseresznyenemesítővel, Maliga Pállal, akitől megkérdeztem, mit ajánl egy hozzám hasonló, fiatal nemesítőnek. Fiam, olvasd a szakirodalmat, javasolta, nem kell minden nap valami újat felfedezni. Hiszen elképesztő tudásról adnak számot már az 1700-as években írott könyvek is.

– A fajtajegyzékben felsorolt gyümölcsöknek se szeri, se száma. Ember legyen a talpán, aki megtalálja azt, ami az ő kertjébe illik. Nem lenne egyszerűbb, ha csak néhányfajta gyümölcsből lehetne választani?

– Három korán érő kajszibarack is van ebben a kicsi kertben, például a Cunami, amit tavaly ültettünk, mellette az Orange red és a már említett Harmat, amott pedig egy Springtime őszibarackfa nő. Ezek a korai fajták extraprofittal kecsegtetnek, azzal, hogy folyamatosan érik gyümölcs a kertünkben, tehát megéri ültetni őket.

– Különleges cseresznyekompótot készített ki nekünk. A tálon vannak fekete szemek is, de világosak, majdnem fehérek is.

– Ne ijedjenek meg, ez nem éretlen, hanem fehér cseresznye, kanadai fajta, de van olyan fehér cseresznye is, ami aranysárgára érik. Idehaza viszont még mindig a germersdorfi óriás a legelterjedtebb.

– Mert nagyon finom, ropogós. Kell ennél több?

– Van festőlevű cseresznye is, például a Szomolyai fekete, vagy a meggyek közül a bosnyák meggy, a feketicsi vagy a csengődi csokros. Belgiumban viszont inkább a pipacsmeggyeket részesítik előnyben, amelyek közelebb állnak a fehér meggyek világához, mert a belga cukrászok nem szeretik, ha a gyümölcs megfesti a piskótát. Igazuk volt tehát a régi rómaiaknak, akik azt vallották, hogy a változatosság gyönyörködtet.

Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra