Ízvadászat » Magyar ízek

Milyen Balatonon a világos?

Milyen Balatonon a világos?

2019.07.11.  | Horváth Balázs, Fotók: Dorkó Dániel

A Balatonnál a legbiztosabb sörválasztásnak a Hedon mutatkozik. A márka a rendszerváltás utáni kisüzemi sörfőzés második hullámával jelentkezett az Amerikából induló nagy kraft sörös forradalom hazai gyermekeként, és megmutatta, hogy a sör a maga különleges stílusaival és komlóival sokkal komplexebb ital, mint eddig gondoltuk.

Balatonvilágos soha nem a pörgéséről volt híres, inkább egy álmos kis település a tó délkeleti csücskében, ahol legendásan tiszta a víz. Ezt ugyan nem sok helyen lehet közelről megtekinteni, mert inkább nyaralók, üdülők, szálláshelyek foglalják el a partot. A vasúti töltés fölötti sétányon azonban olyan széles panorámát kapunk a tóról, amilyent a déli parton nem is találni olyan könnyen. A Hedonhoz itt érdemes végigsétálni, ha kellő előrelátással, autó nélkül látogatunk el a sörfőzdébe.

HEDONIZMUS ÉS SÖRFÉTISEK

A hátsó bejárathoz érkezünk így, de megéri, mert utána a teraszon pont úgy dőlhetünk hátra nyakunkra kulcsolt kézzel, mint a cég logóján a kis sörnyitószerű figura, amikor leteszik elénk a hideg sörünket. Ez az Aunt Mary, az új meggyes IPA sörük. A legtöbb meggyes sörrel ellentétben azonban ez nem olyan, mintha meggyszörpöt innánk némi komlós utóízzel, hanem ízig-vérig sör a maga enyhébb malátásságával és erősebb komlósságával, amelyben a meggyíz nem a savanyúságával, inkább az aromáival jelenik meg.

Az utóízben már csak a komló keserűsége kísér el, amikor erről a sörfőző mesterrel, Kőszegi Kálmánnal beszélgetünk. Erre már a sörfőzde édesen malátás és fűszeresen komlós illatú főzőüstjénél kerül sor, ahol a mester éppen a komlópelletet méri ki a komlóforraláshoz. Így őt követve megnézhetjük a malátaraktárat, a komlókat és az élesztőket tartalmazó hűtőket is.

Egy hedonista sörrajongó számára ezek valódi fétiseszközök, ahogyan a krómacél, pincehideg erjesztőtartályok is a maguk több mint 2000 literes befogadóképességével. A júniusi időben alaposan izzadnak, csak úgy csorog rajtuk a lecsapódott pára.

Krómacél, pincehideg erjesztőtartályok.Krómacél, pincehideg erjesztőtartályok.

A Hedon úgy indult, hogy három vándor sörfőző, Németh Antal, Elek Zoltán és Szlamka György itt hagyott fel a vándorlással 2014-ben, és Balatonvilágoson indították el saját főzdéjüket.

Ehhez először az ingatlant kellett alaposan átalakítani, ezek után, 2015 augusztusában indult a sörfőzés. Akkor az országban az újhullámos kisüzemi sörfőzdék között ez volt az egyik legmodernebb és legnagyobb üzem – azaz a törpék közt a legnagyobb, hiszen azért a nagyüzemi sörgyárakkal össze sem mérhető a kapacitásuk.

Az első sörük a Credo volt, amely René Magritte híres Ez nem pipa című festményét tovább csavarva hirdette, hogy ez nem IPA, hiszen ehelyett egyféle malátát, egyféle komlót tartalmazó SMASH (Single Malt Single Hop) volt. Ezután jöttek a többiek, amelyek ötletes címkéikkel, neveikkel, újdonságnak számító ízeikkel mind legendássá váltak: Vertigo, Charlie Firpo, Helmut, Katalin cárnő.

A Hedon bejelentkezett a Balaton söre szerepére is.

Ez a Balatonvilágosi névnél is érezhető volt: a pilzeni a Nagykanizsai Sörgyár Balatoni világosát idézi fel. Másrészt a bajor búzasör, a Helmut címkéjén is az a már-már ikonikus német turista látható, akivel a Balatonnál találkozhattunk a szocializmus végnapjaiban: focistafrizura, bajusz, hasitasi.

Hermán Norbert, a sörfőzde vezetője és amerikai tanácsadója, James Hardman.Hermán Norbert, a sörfőzde vezetője és amerikai tanácsadója, James Hardman.

A SZERELMES SÖRFŐZŐ KORSÓJA

Aztán történt egy váltás, amikor a sörfőzdét amerikai tulajdonos vette meg, és Kőszegi Kálmán sörfőző mester, aki a kezdetektől itt dolgozott, nyugdíjba ment 2017 augusztusában. De sehogyan sem találta a helyét, annyira hiányzott neki a főzde, és még a dátumra is emlékszik, amikor felhívták, hogy újra szükség lenne rá. Az üzemnek ugyanis minden szegletét ismeri, akár mágneskapcsolót kell cserélni, akár az erjesztés során van szükség beavatkozásra, tudja, mi a teendő.

„Ez egy szerelem”

– mondja a mester. A szakma imádata azon is látszik, ahogy Kálmán a tartályból próbaként kicsapol egy Charlie Firpót, azaz egy rozsos felső erjesztésű sört, és szinte megbabonázva nézi, ahogyan a korsóból a hab és a sör hömpölyögve, omolva szétválik, s az aranyszínű folyadék felszínén krémszerű fehér réteg alakul ki, a korsó tetején pedig nagyobb buborékok fúvódnak.

„Ennél szebb látvány nincs” – mondja elámulva. Közben megérkezik a sörfőzde vezetője (head brewere), Hermán Norbert is, akivel aztán a tulajdonosváltás óta történtekről beszélgetünk. Ehhez annyit érdemes elöljáróban elmondani, hogy vannak, akik a sörpiacot leegyszerűsítve a kis független, punkszemléletű sörfőzdék és a nagy, mindent elnyomó, selejtet árusító, kontár multik harcaként igyekeznek láttatni. Magyarországon az anarchista sörretorika szerint a Hedon kapcsán is arról lehetett hallani, hogy egy óriás, a ClearWater vette meg őket.

„Erről szó sincs” – cáfolja a híreszteléseket Norbert. A ClearWater ugyanis nem multi sörgyártó. Magyarországon ugyan sikeres, piacvezető a ballonos vízszolgáltatás terén, és Európa más országaiban is jelen van, de a cég egyetlen amerikai tulajdonos kezében van, és sem befektetők, sem más részvényesek nem állnak mögötte. A Hedon pedig a ClearWatertől javarészt függetlenül működik, csak a tulajdonos a közös, aki nagy sörrajongó, így sok energiát, tudást, pénzt és időt fektet abba, hogy magyar földön a legjobb sörök készüljenek. Ezért is vette meg a Hedon sörfőzdét. Fontos számára, hogy a magyar söröket külföldön is megismerjék, így Európa más országaiban is akarnak majd nyitni taproomokat (rengeteg sörcsappal rendelkező sörözőket).

FŰRE LÉPNI SZABAD

Mindezek mellett a főzde célkeresztjében továbbra is a Balaton marad. Már most több helyen vannak jelen, így van olyan neves szálloda, ahol a ház söreként is Balatonvilágosit adnak.

Idén pedig Hedon-sörhajót indítanak, ahol csak az ő söreiket lehet majd inni.

Büszkék, hogy itt lehetnek, és szeretnék, hogy a Balaton is büszke legyen rájuk, mert sokat tettek azért, hogy emeljék a színvonalat. A cég pedig vezetési módszereiben és a környezet felé is nyitott.

A balatonvilágosi sörfőzdéhez és taproomhoz tartozó közösségi tér leginkább úgy néz ki, mint egy exkluzív strand. A szép kertet, a pingpongasztalt, a röplabda- és focipályát bárki használhatja, még labdákat és felszerelést is biztosítanak hozzá. A fűre lépni náluk ér, és kötelező fogyasztás sincs. Csak azt kérik, hogy ne hozzanak be más söröket – ha  már fogyasztanak, akkor náluk vásároljanak.

Kőszegi Kálmán sörfőző mester.Kőszegi Kálmán sörfőző mester.

Tervezik, hogy grillsütőket helyeznek ki, így sörözés közben lehet majd sütögetni. Kóstolni is lehet, erre szolgál a négy sörből álló, egy-egy deciliteres, tálcás kiszerelésű, személyre szabott válogatásuk, amelyre ráírják krétával, hogy milyen sört kapott a vendég. Ami pedig a sörök jövőjét illeti, Norbertnek van egy nagy terve: a hordós érlelésű pilzeni. Szerinte ugyanis a stoutot hagyjuk meg az angoloknak, a lambicot a belgáknak – nekünk olyan söröket kellene készíteni, amit mi értünk.

A magyar néplélekhez pedig szerinte a pilzeni áll a legközelebb,

ezt kell magas színvonalra emelni.

Ha pedig a balatoni nyár sörét nézzük, akkor fűnyíráshoz vagy strandoláshoz mindenképpen alacsonyabb alkoholtartalmú pilzenit, a Balatonvilágosit ajánljuk a Hedontól, vagy a szintén kevésbé alkoholos Charlie Firpót, esetleg a Johnny Firpót, este viszont már jöhetnek erősebbek is.

Nem árt azonban vigyázni, mert a meggyes IPA, az Aunt Mary, a barackos, vaníliás milkshake IPA, az Uncle John vagy az ananászos IPA Colada esetében a gyümölcsök jelenléte és a könnyed kortyok megtévesztőek lehetnek: 7 százalék körüli sörökről van szó, és ha nem vettünk ki szobát a főzdénél, akkor még vissza is kell jutni valahogy a balatonvilágosi állomáshoz. A gyönyörű panorámaút pedig visszafelé elhúzódhat…

BALATONI SÖRTÖRTÉNELEM

Magyarországon az 1800-as évek végéig a bor uralkodott. A század közepétől ugyan már egyre több sört isznak a magyarok, de lassú a növekedés. „A felpörgést a filoxéravész, a szőlőültetvények pusztulása hozta meg” – meséli Katona Csaba történész. A 19. század elejétől sorra érkeztek Magyarországra az osztrák, bajor és cseh sörfőzők, akik az újonnan alapított főzdékben kamatoztatták tudásukat.

A Balatonnál ekkor futott be például szép karriert a cseh Reischl család. Ők az első híres balatoni sörfőző dinasztia. A családfő, idősebb Reischl Vencel képzett sörfőző volt, aki 1844-ben érkezett Keszthelyre, leszármazottai történelmében pedig ott az egész legutóbbi kori történelmünk. A békeidőkben felvirágoztatják a vállalkozásukat és a városukat, városbíróként és nemzetgyűlési képviselőként is politikai szerepet vállalnak, majd kapják a csapásokat a háborúkban, hogy végül 1948-ban kisemmizzék őket az államosítással.

A Reischl család sörei ugyan sikeresek voltak, de egyre növekvő konkurenciát jelentett számukra a Kanizsa Serfőzde Részvénytársaság, amely múltunk újabb látleletét adja. Tar Ferenc történész tanulmánya szerint a gyár alapítói a nagy filoxéravész miatti magas borárakban látták meg a lehetőségeket a sörpiacon. Gyártottak alapanyagot is, amit Balatoni maláta néven hoztak forgalomba, és nagy mennyiségben szállítottak Görögországba, Belgiumba, Svájcba és Olaszországba. Az első hordó sörüket pedig 1895-ben verték csapra. A Balatonra koncentráltak, de néhány éven belül már negyven kocsmájuk működött Fiumében, és szinte az egész Adria-parton elérhetők voltak.

A felívelés az I. világháborúig tartott, majd a hadigazdálkodás és Trianon óriási visszaesést hozott. A II. világháború idején a visszacsatolt területek miatt röviden még szárnyaltak kicsit, de a menekülő németek felrobbantották a kazánházukat. Majd jött az államosítás, és a gyár teljes leszerelése. Csak 1954-ben döntött úgy a pártállam, hogy új szocialista üzemet építenek Nagykanizsai Sörgyár néven.

1956-ban végül beindult a Balatoni világos és a Kinizsi gyártása, előbbi aztán a hatvanas-hetvenes évek gulyáskommunizmusának ikonikus elemévé, a balatoni nyaralás kötelező kellékévé vált. Minősége persze a kor hiánygazdaságának megfelelően igen gyenge volt, de a nosztalgia ezt is alaposan megszépíti.

A fridzsiderszocializmus képzeletbeli sörcsúcsán egyébként a Soproni Ászok állt, majd következett a Pécsi Szalon és csak ezután a Balatoni világos, ami éppenhogy megelőzte a Kőbányait, de ez az előny vélhetően a nyaralás közbeni hűsítő szubjektív élmény számlájára írható. Kicsit hígabb, kicsit savanyúbb, de a miénk.

A gyárban licenc alapján aztán 1984-től készítettek Holstent is, amely már a nyugati kínálat előszele volt, majd a rendszerváltás után a kapitalizmus is megérkezett a hatalmas visszaeséssel együtt. A Dreherhez kerülő gyárban a termelést végül 1999-ben leállították, a Balatoni világos nosztalgiája azonban annyira erős volt, hogy a 2000-es években a Dreher a kőbányai gyárából újra piacra dobta az olcsó, gyenge sörök között.

A Balatonnál ma már nem csak a nagyüzem és az nosztalgia mentén lehet sörhöz jutni. A Hedonon kívül itt a tapolcai Stari is, amely a rendszerváltás kisüzemi sörboomjának és hanyatlásának egyik túlélője. Ők a gyümölcsös sörökkel hozhatnak felfrissülést a nyáron. A balatonszentgyőri Sörművekkel a kilencvenes években sört főző Király Sándor családja tért vissza nemrég az üstökhöz. S ha még balatoni különlegességre vágyunk, érdemes kipróbálni a Tihanyi Apátság számára készült levendulás sört is.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.