Magyar ízek

Két legenda kalauzol bennünket a művészek városában: ef. Zámbó István, a Bizottság együttes alapítója, szobrász, Munkácsy-díjas életművész és Erdész László, a legismertebb galéria tulajdonosa. Gasztronómiai kalandozások Szentendrén.

Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.

Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás. Öt múzeumba illő hengerszék őrli itt a búzát konokul dacolva az idővel, mely elmorzsol értéket és tartást, és összekeveri a búzát az ocsúval.

Ki gondolná, hogy a korabeli böjti intelmek és tanácsok lajstromában még a legszigorúbb böjtölők számára is engedélyezett volt a pálinkaivás. Miért? Mert az első párlatok alkoholban oldott gyógynövényekből és fűszerekből készültek, orvosi célból.

"Roskadásig állt a polcokon a befőtt, a lekvár. Kemencét fűtöttünk a kenyérnek, lángosnak, cserépedényben főtt a töltött káposzta. Jöttek hozzánk, sokan. Innen csak egy lépés volt mindezt megosztani a többiekkel." Lassan két éve jelent meg a piacon a Derecskei Fenséges termékcsalád.

A perec készítésének fortélyait úgy őrzik, mint valami kényes hadititkot vagy a Coca-Cola receptjét. Nehéz a mendemondákból kihámozni az igazságot: állítólag valamelyik Esterházy gróf fertődi asztaláról került a falusi konyhákba.

Ízvadászat » Magyar ízek

Szentendre

Finomfőzelék

Malom a Duna-parton

Böjtre gyomorkeserű?

Sárrét ízei

Rábaközi vertperec

Magazin

GasztroHírek

Újdonságokat kínál az idei Bordói November

Szennyezett tejet hívtak vissza Németországban

Gasztrokalendárium

Murci Fesztivál

Töpörtyű Fesztivál