GasztroHírek  » 

Már nem kell sokat várni a csípős paradicsomra

Már nem kell sokat várni a csípős paradicsomra

2019.02.04.  | Orbán Szilvia

Tudósok egy olyan paradicsomfajta létrehozásán dolgoznak, amely kapszaicin termelésére képes.

Spaghetti arrabbiata és salsa – csupán két étel arról a nem rövid, képzeletbeli listáról, ahol az ínycsiklandó, paradicsomos-chilis ételeket vesszük sorba. E két összetevő kombinációját általában imádják az emberek, ami nem is csoda: remekül harmonizálnak egymással.

Sokakban biztosan az is felmerült már, milyen jó lenne, ha a két hozzávalót nem kellene mindig külön-külön beszerezni, hanem létezne egy olyan paradicsom, amely önmagában is elég csípős. Az ábrándozók között minden valószínűséggel volt néhány brazil tudós is, akik arra vállalkoztak, hogy megvalósítják az ötletet, írja a Mirror.

A Vicosa Szövetségi Egyetem kutatói azt tervezik, hogy létrehoznak egy olyan, különleges paradicsomfajtát, amely – a paprikák csípősségét adó – kapszaicin előállítására képes. A csapat elsődleges célja azonban valójában nem is egy új kulináris alapanyag megalkotása, sokkal inkább a kapszaicin tömegtermelésének megkönnyítése, hiszen ezt a molekulát – az ételekben való felhasználhatósága mellett – előszeretettel alkalmazzák például fájdalomcsillapítókban, vagy paprika spay-kben is.

„Ez a módszer egy egyszerűbb és olcsóbb megoldással kecsegtet” – fogalmaz az egyik, a projekten dolgozó tudós, Agustin Zsögön. „Manapság már elég fejlettek az eszközök ahhoz, hogy bármely faj génállományát leképezzük, a kihívás inkább az, hogy tudjuk, pontosan melyik génnel kell foglalkoznunk.”

A kapszaicinhez kapcsolt csípős, erős „íz” egyébként nem is igazán íz, sokkal inkább egy fájdalomra adott reakció: a molekulák aktiválják a nyelvben található, hőérzékelő idegsejteket, amelyek jeleit az agy úgy értelmezi, hogy égési sérülést szenvedtünk.

A paprika csípősségét a kapszaicintermelést szabályozó gének határozzák meg, amelyek a tudós szerint elviekben akár egy paradicsomban is előállítanák a molekulát.

„Mivel egyelőre nincsenek eléggé megbízható és pontos adatok, ezért bizonyos, esélyes géneket egyesével bekapcsolunk, és megfigyeljük, mi történik; előállítódik-e a csípős ízhatás. De vannak más módszerek is, amelyekkel kísérletezünk” – ecsetelte a vizsgálódás menetét a kutató.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.