GasztroHírek  » 

Mennyire jó nekünk a datolya?

Mennyire jó nekünk a datolya?

2018.09.24.  | Orbán Szilvia

Ha az ember manapság valamilyen egészséges desszert után kutat, a recept hozzávalói között szinte biztosan talál datolyát. A ragacsos gyümölcs igazi jolly joker lett, de ne felejtsük: négy szemben 268 kalória, és 67 gramm cukor van.

A szuperédes datolya aszalványa a nyolcvanas években még szerényen húzódott meg a háztartások polcain, pár éve viszont elképesztő offenzívába kezdett:

müzliszeletek, fagyik, pudingok, piték, kekszek – a sor végeláthatatlan – teljesen szokványos alkotóeleme lett.

Ha pedig az ember paleo étrendet szeretne követni, jó, ha felkészül, hogy gyakorlatilag minden édesség receptje a datolyával kezdődik.

De vajon a „bűnözésmentesnek” titulált datolya mennyivel jobb édesítő, mint a szokásos édesítőszerek? Ehetünk például annyi datolyát, amennyi csak belénk fér? A válasz: végülis ehetünk, de nem biztos, hogy jó ötlet.

A datolya eredeti termőhelye a Közel-Kelet, ahol a gyümölcs az étkezések egyik pillére tápanyag- és kalóriagazdagsága miatt.

Tartalmaz káliumot, B6-vitamint, niacint, rostokat és kis mennyiségben vasat is – ez utóbbihoz a növényi alapú táplálkozást folytatóknak gyakran nehéz hozzájutniuk.

Ezek a jó hírek.

Azonban nem érdemes átsiklani a cukortartalom felett… egyetlen datolyaszem 70-80 százaléka cukor; a medjool fajta egy darabja 16 gramm cukrot és 67 kalóriát tartalmaz.

Ha mindössze csak négy szemet eszünk meg ebből a gyümölcsből, máris 64 gramm cukrot juttattunk a szervezetünkbe, ami egyben 268 kalória bevitelét jelenti.

(Összehasonlításként: 10 dkg 60 százalékos étcsokiban – ez általában egy tábla – nagyjából 37 gramm cukrot találunk, míg ugyanennyi datolyában majdnem a dupláját, 67 grammot.)

Az azonban mindenképp a datolya javára írható, hogy a glikémiás indexe (GI) alacsony, ami azt jelenti, hogy – ellentétben a finomított cukrokkal – nem okoz a szervezet számára akkora megterhelést, mintha egy hagyományos triplacsokis sütit tömnénk magunkba.

De pontosan mi a datolya újkeletű népszerűségének oka?

A legtöbb desszert esetében általában szükség van lisztre, tojásra, cukorra és vajra, hogy különböző arányú elegyükből végül valamilyen finomság kerülhessen az asztalra. A datolya pedig okosan felhasználva a fenti alapanyagok bármelyikének nagyszerű helyettesítője lehet.

Példának okáért a tojást általában arra használjuk, hogy összetartsa a többi hozzávalót, ezt a tulajdonságát pedig a datolya kiválóan pótolja a növényi alapú étrendben. A gyümölcs rendkívüli édessége helyettesítheti a cukrot, nedvességtartalma pedig bizonyos esetekben a vajhoz hasonló szerepet képes betölteni. Ráadásul a datolya néha még a liszt szerepét is átveheti, ami rendkívül jól jön a paleo étrendben (ami tartózkodik a gluténtól).

A datolya csodálatos természetes édesítőszer és összetartó alapanyag a paleóban. Cukor és liszt nélkül bizony elég nehézkes lenne a sütés, de a datolya egy olyan alapélelmiszer az étrendben, amellyel a paleo megszorításainak eleget téve is lehetséges finom édességeket készíteni”

– fogalmaz Julie Zyromski, az Oatbox séfje és társalapítója a HuffingtonPostnak.

Melyik datolya a legjobb?

Hazánkban talán a khalas datolya a legismertebb, de sokat hallani a medjool és a deglet noor típusokról is. A datolyának valójában több mint 2000 típusa létezik, és mindnek sajátos textúrája, egyedi ízprofilja van. A barhee fajtát például ultra édessége és szirupszerű belső textúrája miatt a sportolók kedvelik, akik a gyümölcs fogyasztásával előszeretettel pótolják vissza az edzés során elvesztett energiát.

A deglet noor kicsit jobban hozzáférhető, kevésbé édes, diós ízű fajta. Kicsit szárazabb, keményebb a medjoolnál, ezért tökéletes főzésre, hiszen kiválóan megtartja az alakját.

Sütésre különösképp ajánlott a thoory, másnéven kenyérdatolya, amely enyhén diós, karamelles íze miatt is kedvelt.

A datolya persze nem csak édességekhez passzol. Érdemes kipróbálni például baconbe tekerve és sütőben kisütve.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.