GasztroHírek  » 

Mindenki fogyni szeretne?

Mindenki fogyni szeretne?

2017.04.20.  | MKO

A túl sok információ és az alapismeretek hiánya egyszerre van jelen életmódunkban – derült ki a közelmúltban lezajlott táplálkozási- és életmód szokásokat vizsgáló kutatásából.

A felnőtt lakosság tájékozott – vagy legalábbis annak tartja magát – az egészséges életmód terén, ugyanakkor

valódi áldozatot kevesen hoznak az egészségesebb mindennapokért, állítja a TÉT Platform.

A lakosság mintegy kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, de mitől is lenne kedvezőbb ez az érték, ha az emberek közel fele például (48%) nem tudja, hogy mennyi a napi energiaszükséglete, és több mint egyharmaduk (37%) egy évnél régebben mérte meg testsúlyát. 

A vásárlók 61 százaléka megnézi, hogy mi van a címkén, de főleg csak a termékek összetételét (51%), illetve a lejárati időt (41%). Az élelmiszerek vásárlásakor leginkább az élvezeti érték (frissesség (60%), ízletesség (52%), minőség (49%)) és az ár (45%) a legfontosabb tényezők. 

A csomagoláson feltüntetett hívószavak közül a „mentes” (74%) címkék nagy vonzerővel bírnak. Előnyt jelentenek még a „rostokban gazdag” (63%), „teljes kiőrlésű”(67%) kategóriák is. A magyar lakosság táplálkozási és életmód szokásait feltáró teljes körű felmérés alapján a TÉT Platform Egyesület szakmai és társadalmi összefogásra épülő egészségnevelő programok indítását javasolja.

A reprezentatív kutatásának célja, hogy átfogó és valós képet adjon arról, milyen ismeretekkel rendelkezik jelenleg a lakosság az egészséges táplálkozással és életmóddal kapcsolatban, és hogy a mindennapjai során mit és miért tesz az egészségesebb életmódért. Kielemezték a magyar internetezők egészséges táplálkozással kapcsolatos online kommunikációját, valamint a hatékony egészségnevelő programok indítása jegyében feltárta a 11-18 éves magyar fiatalok táplálkozási szokásait és fizikai aktivitását is. A szervezet négy kutatócéggel szerződött a kutatások lebonyolítására, amelyek megalapozásában szakmai és állami szervezetek képviselői is részt vettek.

Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár bőséges mennyiségű információ áll rendelkezésünkre az egészséges életmód kialakításához (mint például a szükséges energiabevitel, az ideális és az aktuális testtömeg), azokat nem, vagy nem megfelelően használjuk,

a legfőbb probléma pedig az alapvető ismeretek hiányából adódik. 

A hiányos ismeretek miatt az élelmiszerek csomagolásán megtalálható információkat nem tudjuk megfelelően értelmezni, ezért tudatos döntések helyet vásárlásaink legtöbbször ad-hoc módon, az íz és az ár figyelembevételével dőlnek el. Az emberek fele az előrecsomagolt élelmiszerek címkéin el szokta elolvasni a termékek összetételét (51%), de sokan figyelik még a lejárati időt (41%) és a tápértékadatokat (39%). Ez utóbbi jelölésekről 21% mondta, hogy bizonytalan abban, mit is jelentenek. A megkérdezettek 88%-a szerint a csomagoláson szereplő információk elegendők, nem hiányolnak róla semmit.

56% azért dönt a házi koszt mellett, mert azt egészségesebbnek véli – miközben összetételéről, energiatartalmáról kevés információval rendelkezik. Az egészséges élet kerékkötője legtöbbek szerint a pénz (66%), míg a második helyen a hiányzó akaraterő (39%) áll. Vagyis legtöbben úgy gondolják, hogy az egészséges életmód drága és sok erőfeszítést igényel. 

Az egészség a bevontak véleménye szerint nem csupán a betegség hiányát vagy a jó leleteket jelenti. Fontos szempont a fájdalom hiánya, a megfelelő testsúly, a fiatalosság érzete. Az egészségesség része az, is hogy ne kelljen folyamatosan azzal törődni, hogy mit ehet, ihat az ember. Az egészséges életmód legtöbbeknek a káros szenvedélyektől való tartózkodást, a rendszeres étkezést (58%) és a szabad levegőn való könnyű mozgást (43%) jelenti. Az étkezés szerepét jóval többen hangsúlyozzák, mint a sportolást. 

A lakosság 37%-a egy évnél régebben mérte meg a testsúlyát, ám az értékek rendre magasak: a többség (a testtömeg-index érték alapján) túlsúlyos (37%) vagy elhízottnak (20%) számít. Ez inkább érinti a férfiakat és az idősebbeket.

56% azért dönt a házi koszt mellett, mert egészségesebbnek véli – miközben összetételéről, energiatartalmáról nagyon kevés információval rendelkezik. Két emberből legalább egy gondolja úgy, hogy kevesebb cukrot (56%) vagy sót (49%) használva sokat tesz az egészségéért, kevesebbet enni (23%) vagy többet utazni az élelmiszerek beszerzése érdekében (8%) vagy kevésbé eltarthatót venni már kevesen hajlandóak.

A megkérdezettek 48%-a nem tudja, hogy mennyi energiára van szüksége, de még rosszabb az, hogy 57%-uk azt sem tudja, hogy mennyit visz be valójában.  

Aki tudja, az jellemzően úgy gondolja, hogy az ideálisnál több kalóriát visz be. A 30-49 éves nők, a budapestiek, a magas végzettségűek és a túlsúlyosak inkább tudják, mennyi a számukra szükséges energiabevitel.

A közösségi média térnyerésével nőtt a táplálkozással kapcsolatos elképzelések terjedésének sebessége. Összességében a lakosok háromnegyede tájékozottnak gondolja magát az egészséges táplálkozás terén. Az önmagukat nagyon tájékozottnak gondolók jelentősen nagyobb arányban értenek egyet a cukor káros hatásaival kapcsolatos állításokkal (81%), a házilag készített ételek egészségesebb voltával (73%) és azzal, hogy az „adalékanyagok rákot okoznak” (41%). 

Az élelmiszerek vásárlásakor a legfontosabbak az élvezeti értékek: minőség (49%), frissesség (60%), ízletesség (52%), illetve az ár (45%). Fontos szempont még a megfelelő tájékoztatás, címkézés. A vizsgált termékek közül a gabonapelyheknél került leginkább előtérbe az egészségesség szempontja (26%), de az élvezeti érték e terméknél is fontosabb.

Az egészséges étrend a többség számára a megfelelő folyadékbevitelt, a bőséges esti étkezés kerülését és a mérsékelt cukorbevitelt jelenti. Érdekesség, hogy a különböző, egészségesnek gondolt divatos étrendeket - mint a paleo, a nyers vagy a vegetáriánus - csak nagyon kevesen tartják üdvözítőnek. Az önmagukat tájékozottnak gondolók leginkább az alacsony cukor-, szénhidrát- és zsírbevitelt vélik jónak.

„A kutatásokkal szerzett tudás rendelkezésre bocsátásával olyan széles körű szakmai és társadalmi összefogást indíthatunk el, melynek eredményeként megalapozott és hatékony egészségnevelő programok létrehozásával szolgálhatjuk a hazai lakosság életmódjának javulását. Közös célunk, hogy a lakosság az ismeretek elsajátítása mellett a napi gyakorlatába is beillessze az életmódját javítani tudó lépéseket.” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.

Fehér Könyv készül a hazai tudományos élet képviselői részére

A táplálkozási- és életmódszokások feltérképezése révén rendelkezésre álló tudást az Egyesület több csatornán teszi közzé a szakmai szervezetek, hatóságok, a civil szféra és az élelmiszeripar szereplői számára. Ennek első lépése a most elkészült kutatások megállapításait tanulmányok formájában bemutató „Fehér könyv”, mely a hazai tudományos élet képviselői számára ad összegzést napjaink hazai táplálkozási és életmód kérdéseiről. Az Egyesület a könyv egyes fejezeteihez elismert tudósokat és szakembereket kért fel szerzőként, a szerkesztőbizottság hazánk két legelismertebb táplálkozástudományi szaktekintélyét, prof. dr. Barna Máriát és prof. dr. Biró Györgyöt már tagjai között tudja, és örömmel fogadta el a szakmai felkérést Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is. A Fehér Könyv várhatóan nyár elején jelenik meg.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.

Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább