Így néz ki a töltött káposzta ősrecept
Történészek segítségével fedeztük fel, hogyan készítették a töltött káposztát elődeink.
Történészek segítségével fedeztük fel, hogyan készítették a töltött káposztát elődeink.
Együttműködést írt alá a Magyar Nemzeti Levéltár és a Zwack: rég elfeledett titkok derülhetnek ki.
A díj a pannonhalmi Apátsági Pincészet borászánál landolt.
Szakácskönyv brit hozzávalókból, diplomáciai sztorikkal körítve.
Megjelent az Ételek a prímási asztalról - a 19. század visegrádi konyhája mai szemmel is csodás.
Restaurálják a Potykát, az egyetlen fennmaradt haltartó bárkát.
Az Old Ingledew Whiskey palackja valamikor az 1763 és 1803 közötti időszakból származik.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
Kinyomjuk, kifacsarjuk, majd kukába kerül - a tubus a valóságon innen, a művészeten túl.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
A zirci szerzetesek után a pannonhalmiak is sörfőzdét nyitottak.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Tóth András azt tűzte ki célul, hogy a bogdányi dinka nevű szőlőfajtát feltámasztja.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Mint valami mese. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker-dűlőben egy pusztuló ültetvényt. Molnár Szabolcs csak hümmögött, amikor a csapzott tőkéket nézte. "Adnék hozzá egy legendát is - mondta a pap - egy régi vitézről, meg a szőlőről." Így kezdődött. Ma azt mondják, hogy a csopaki-paloznaki kisbirtok olaszrizlingje a fajta egyik etalonja. Nem csak borokkal lettünk gazdagabbak, de a legrégibb dűlőtörténettel is. Guden vitéz f
Önnek is a dinnyétől ragad a szája széle? Bárhová néz, széthullott fekete magok üzenik, hogy itt a nyár?
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
Tíz évvel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker dűlőben egy pusztuló ültetvényt. „Adnék hozzá egy legendát is – mondta a pap – egy régi vitézről, meg a szőlőről.” Így kezdődött.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
"A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra" - írja dr. Hantz Péter Kürtőskalács című esszéjében, amelyben a sütemény eredetéről elkészítéséről é
Együttműködést írt alá a Magyar Nemzeti Levéltár és a Zwack: rég elfeledett titkok derülhetnek ki.
Restaurálják a Potykát, az egyetlen fennmaradt haltartó bárkát.
Az Old Ingledew Whiskey palackja valamikor az 1763 és 1803 közötti időszakból származik.
A zirci szerzetesek után a pannonhalmiak is sörfőzdét nyitottak.
A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –
Történészek segítségével fedeztük fel, hogyan készítették a töltött káposztát elődeink.
A díj a pannonhalmi Apátsági Pincészet borászánál landolt.
Szakácskönyv brit hozzávalókból, diplomáciai sztorikkal körítve.
Megjelent az Ételek a prímási asztalról - a 19. század visegrádi konyhája mai szemmel is csodás.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
Kinyomjuk, kifacsarjuk, majd kukába kerül - a tubus a valóságon innen, a művészeten túl.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Mint valami mese. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker-dűlőben egy pusztuló ültetvényt. Molnár Szabolcs csak hümmögött, amikor a csapzott tőkéket nézte. "Adnék hozzá egy legendát is - mondta a pap - egy régi vitézről, meg a szőlőről." Így kezdődött. Ma azt mondják, hogy a csopaki-paloznaki kisbirtok olaszrizlingje a fajta egyik etalonja. Nem csak borokkal lettünk gazdagabbak, de a legrégibb dűlőtörténettel is. Guden vitéz f
Önnek is a dinnyétől ragad a szája széle? Bárhová néz, széthullott fekete magok üzenik, hogy itt a nyár?
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
"A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra" - írja dr. Hantz Péter Kürtőskalács című esszéjében, amelyben a sütemény eredetéről elkészítéséről é
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Tóth András azt tűzte ki célul, hogy a bogdányi dinka nevű szőlőfajtát feltámasztja.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.