GasztroHírek  » 

Élelmiszer a műanyagban: ez lesz a vesztünk?

Élelmiszer a műanyagban: ez lesz a vesztünk?

2018.03.22.  | Orbán Szilvia

Az Európai Bizottság ősztől tovább szigorítja az élelmiszerekkel érintkező műanyagokra vonatkozó szabályokat; átfogó kutatások folynak, a kérdés pedig folyamatosan napirenden van: vajon mekkora az a mennyiség, amely már valóban ártalmas, illetve mit tehetünk a kockázatok csökkentése érdekében?

A téma néhány napja újra az érdeklődés középpontjába került, amikor egy régóta várt amerikai BPA-tanulmány egyik részvizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az élelmiszerek csomagolásából kioldódó biszfenol-A „hatása minimális” a szervezetre, azonban vannak területek (mint

az emlőmirigyrák kialakulásának gyakorisága és a BPA-t tartalmazó csomagolások közötti összefüggések feltérképezése),

amelyek további kutatásokat érdemelnek.

Mi az a BPA?

A biszfenol-A (BPA) egy szintetikus szerves anyag, amelytől a műanyag ellenállóvá és szép áttetszővé válik. A BPA-t tartalmazó műanyag a polikarbonát, amely mögött hatalmas ipar áll: rengeteg használati tárgyban megtalálható, sőt olyan területeken is alkalmazzák, amelyek elsőre nem jutnának az eszünkbe. Kontakt- és szemüveglencsék, DVD, CD és Blu-ray lemezek, egyes blokkokhoz használt hőpapírok, vagy vízvezetékcsövek is tartalmazzák a vegyületet.

A BPA története a XIX. század végéig nyúlik vissza, amikor egy orosz vegyész először állított elő biszfenol-A-t. Évtizedekkel később, a II. világháborút követően kezdtek átfogó kísérletekbe, ahol az anyag ipari felhasználási lehetőségeit vizsgálták, s kedvező tulajdonságait hamar felfedezték – ennek eredménye a mai állapot.

Azonban viszonylag hamar felfedezték azt is, hogy a BPA a női nemi hormonhoz hasonló hatást fejt ki, igaz annál jóval kisebb mértékben. Azóta komoly kutatások tucatjai igazolták, hogy a vegyület valóban hat a hormonháztartásra, így összefüggésbe hozható a férfi és női meddőséggel, a pajzsmirigy-betegségekkel, de többek között a rákkal, idegrendszeri zavarokkal is – ezek a kísérletek azonban

a mai napig támadások középpontjában állnak,

hiszen egy monstrum iparág épül a BPA-ra.

Káros, de mennyire?

Folyamatosan viták folynak arról is, mekkora mennyiség az, amely már valóban ártalmas lehet számunkra. Az Európai Unió 2010-ben hozott döntése védelembe vette a csecsemőket, illetve az engedélyezett kioldódás mértékét 0,6 mg/kg határértékben szabályozta. 2016-ban az Európai Bizottság (EB) bemutatott egy irányelv-tervezetet, amely elsősorban a határérték további csökkentését szorgalmazta. Az előírás értelmében a 0-3 éves korig készült élelmiszerek csomagolásában (azok bevonatában, illetve lakkozásában szintén) megtiltják a BPA jelenlétét, illetve a kioldódási értéket 0,6-ról 0,05-re szigorítják. Az új határozat idén szeptemberben lép életbe.

Hogyan oldódhat ki a BPA?

Bár évtizedekre visszamenő, hosszútávú kutatásokkal és azok eredményeivel nem igazán rendelkezik a világ, általánosságban elmondható, hogy jó, ha amennyire tudjuk, távol tartjuk magunkat a BPA-tól.

Az anyag kioldódására erősen savas vagy lúgos környezet, magas hőmérséklet, illetve hosszú távú tárolás esetén van a legnagyobb esély. Ezért javasolják általában azt, hogy

BPA-t tartalmazó edényt ne tegyünk mosogatógépbe vagy mikrohullámú sütőbe, illetve kopott, karcolt edényben ne tartsunk sokáig élelmiszert.

Az ételeket műanyag helyett tároljuk inkább porcelán, üveg, vagy rozsdamentes acél edényekben. Érdemes figyelni a műanyagokra nyomtatott jelzéseket is: lehetőség szerint kerüljük a 3-as vagy 7-es jelzésűeket, amelyekhez felhasználhatták a vegyületet.

Fontos, hogy nem csupán a műanyag tárolókra érdemes odafigyelni, hiszen fém palackok, konzervek belső kezelése, lakkozása is tartalmazhatja az anyagot (egyes adatok szerint jelenleg a konzervek négyötödénél BPA-alapú epoxygyanta-bevonat technológiát alkalmaznak). A konzervszektor azonban állítja: a más alternatívákra való átállás nagy valószínűséggel csökkentené az eltarthatóságot, ez pedig a pazarlás további növekedéséhez vezetne.

Tovább vizsgálódnak

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) – a legújabb tudományos adatok és tanulmányok alapján – a BPA-val kapcsolatos legutóbbi, 2015-ös álláspontja felülvizsgálatára készül. A munka idén tavasszal indul, és eredményétől függ, milyen álláspontot képvisel majd a testület a továbbiakban.

Hasonló témában zajlik egy amerikai kutatás is (CLARITY-BPA), https://ntp.niehs.nih.gov/results/areas/bpa/clarity_bpa/clarity-bpa-program.html melynek végleges eredménye jövőre várható, azonban éppen a napokban közöltek egy előzetes jelentést, amely egy kétéves, rágcsálókon végzett részkutatás megfigyeléseit tartalmazza. A kutatás a BPA hatásait vizsgálta az élőlények egészségére, és a US Food and Drug Administration’s National Center for Toxicological Research (NCTR), illetve a National Institute of Environmental Health Sciences (NIEHS) tudósai végezték.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) az előzetes tanulmányozás utáni közleményében hangsúlyozza, hogy ez a jelentés azt támasztja alá, hogy a szabályozásoknak megfelelően történő BPA-alkalmazás (az élelmiszerek csomagolása és tárolása területén) továbbra is biztonságos, a szervezetre gyakorolt hatásuk minimális.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.