GasztroHírek  » 

Vegyünk mi is csúnya zöldségeket!

Vegyünk mi is csúnya zöldségeket!

2018.03.09.  | Orbán Szilvia

A boltokba kerülő gyümölcsöknek és zöldségeknek már-már teljesíthetetlen esztétika kívánalmaknak kell megfelelniük. A nonszensz állapoton sokan változtatnának.

Legyen az uborka legalább 20 centiméteres, a kelbimbó átmérője maximum 2,5 centi, a karfiol rózsája pedig hófehér vagy krémszínű, de semmiképp sem sárga (ami természetes folyamat, ha a növényt napfény éri) – ilyen és ezekhez hasonló sztenderdek határozzák meg, hogyan is nézzen ki egy zöldség az USA-ban.

A Mezőgazdasági Minisztériumot (USDA) többen kritizálták már a fogyasztható növényekkel szemben állított, eltúlzott esztétikai igények miatt,

amelyeknek semmi köze nincs a tápértékhez, vagy más tudományos jellemzőkhöz.

A termelők dolga egyre nehezebb, mert bár az USDA leírásai nem kötelező érvényűek, a felvásárlók ragaszkodnak egy idealizált képhez. Előfordultak olyan szezonok, amikor az eladásra kínált termés 75 százalékát elutasították csak azért, mert azok megjelenése a kiskereskedők szerint nem volt megfelelő, ami elképesztő pazarlás. A ReFED nevű, a pazarlás csökkentésére létrejött szövetség szerint közel tízmillió tonna ételt dobnak szemétbe az Egyesült Államokban csakis azért, mert a külalakjuk nem teljesen tökéletes. A kissé megnyomódott almák és gumós eprek többségét jó esetben sikerül a feldolgozóipar részére – így lekvár, gyümölcslé, chips készülhet belőlük – értékesíteni, esetleg állati takarmányként, még rosszabb esetben pedig komposztként végzik.

Az amerikai üzletekben az embereket gondosan megvilágított, vízpermet alatt tartott, káprázatos és hibátlan zöldségekkel, gyümölcsökkel csábítják.

„Az amerikaiaknak rendkívül fontos a külcsíny”

– fogalmazott az American Wasteland szerzője, Jonathan Bloom.

„Megengedhetik maguknak, hogy válogassanak.

Egyrészt ár, másrészt mennyiségi szempontból is. Rengeteg az élelem, ami rendelkezésükre áll.”

„A fogyasztók azok, akik változtathatnak a jelenlegi helyzeten. Ha őket sikerül meggyőzni, hogy keressék a külsőre kissé tökéletlen, de finom termékeket is, a kínálat reagálni fog az igényre” – vélekedett a ReFED képviselője. A legnagyobb amerikai kereskedelmi hálózat, a Walmart szerint erre egyelőre nincs számottevő igény a fogyasztókban, ennek ellenére kísérleti akciókat indítanak azzal a céllal, hogy a külsőre nem teljesen tökéletes gyümölcsöket és zöldségféléket is egyre gyakrabban kipróbálhassák a vásárlók.

A kereskedelmi hálózatokon kívül jobban érzékelhető a változás: a vállalkozások felismerték a lehetőséget, amely számukra üzleti haszonnal jár, de tevékenységükkel emellett egy jó ügyet is támogathatnak. Az elmúlt néhány évben sorra jelentek meg az olyan cégek, amelyek a megmaradt, kidobásra ítélt, de még fogyasztható élelmiszereket rászorulóknak juttatják el. Létezik már vállalkozás, amely az esztétikailag „hibás” zöldségekből és gyümölcsökből ízletes készételeket gyárt – akár a Google vagy a Getty Museum számára is.

„Ételeinket a feldolgozás során felaprítjuk, így teljesen mindegy, egyben mennyire voltak (vagy nem) tökéletesek. Az ízük a lényeg”

– nyilatkozta a Bon Appetit nevű cég képviselője. Más vállalkozások egyszerűen kihagyják a boltokat: a tökéletlen külalakú árut közvetlenül a fogyasztók otthonába szállítják. A vásárlók részéről megvan az igény, ezt pedig többezres várólistákkal igazolják.

A ReFED nemrégiben egy akcióterv-kalauzt készített a kereskedelmi ágazat számára, amely az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez nyújt gyakorlati segítséget. A szervezet rámutat: a javasolt stratégiák és taktikák (dinamikus árképzés, árleszállítások) a társadalmi és összgazdasági hasznosság mellett jelentős költségcsökkentést is jelentenek a kínálati lánc szereplőinek.

A probléma nem egyedi; a sokszor már irracionális esztétikai követelmények a fejlett világban szinte mindenhol megkeserítik a termelők életét. Szerencsére egyre többen ismerik fel a lehetőségeket is: „Ha valami rosszul működik, mindig lennie kell egy üzleti potenciálnak, amellyel javíthatunk a helyzeten” – ez egy Nagy-Britanniában tanuló kelet-európai pár hitvallása is, akik szintén a termelőktől át nem vett, csúnyácska, de ízében kifogástalan gyümölcsökre alapozták vállalkozásukat.

Márkájuk, a Get Wonky adalékok hozzáadása nélküli leveket készít szezonálisan elérhető gyümölcsökből. A pár erőfeszítései megtérültek: vállalkozásukra felfigyelt az üzleti élet és a politika is, tevékenységüket pedig már több díjjal jutalmazták. A Get Wonky úgy gondolja, hogy a márka a tartós változás egyik médiuma, és szeretnék elérni, hogy a felnövekvő nemzedék számára az élelmiszerpazarlás már ne legyen elfogadható.

Mennyi az annyi?

A pazarlás óriási probléma: globális szinten az élelmiszerek csaknem harmada, nagyjából 1,3 milliárd tonna végzi a kukákban évente. Ekkora mennyiségű élelem előállításához a mezőgazdaságban felhasznált összes vízmennyiség mintegy negyedére van szükség.

A kérdés folyamatosan jelen van az EU-ban is. Csoportok legutóbb azért kampányoltak, hogy a pazarlás mértékét 2030-ra mai mérték felére lehessen csökkenteni. A kezdeményezéshez 15 ország 42 szervezete csatlakozott, a nyílt petíciót pedig 47 ezer egyéni aláírás támogatta, amelyeket magánszemélyek adhattak le a change.org-on és a Global Citizenen keresztül. Az Unióban megközelítőleg 88 millió tonna élelem megy veszendőbe, amely mennyiség egyes becslések szerint az Európában éhező mintegy 55 millió ember megfelelő ellátását többszörösen tudná fedezni.

Magyarországon évente összesen 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ezek egy része a termelési, másik a kereskedelmi, harmadik pedig a háztartási oldalon – feleslegesen megvásárolt áruk formájában – jelentkezik.  Ez utóbbi területen is van tennivaló: a Földművelésügyi Minisztérium szerint tudatosabb vásárlással egy átlagos magyar család 50 ezer forintot is megtakaríthatna.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.