GasztroHírek  » 

Veszélyben a Himalája Viagrája

Veszélyben a Himalája Viagrája

2018.11.28.  | Orbán Szilvia

Ázsia magas hegységeiben él egy hernyókban élősködő gombafaj, amely háromszor értékesebb az aranynál. Csodás élettani hatásokat tulajdonítanak neki, azonban mára a kihalás szélére sodródott.

A Himalája Viagrájának is nevezett „csodaszer”, az úgynevezett hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis) a közhiedelem szerint nem csak a férfiak potenciájára van kedvező hatással, de számos más esetben – például rákos betegségek, vagy asztma – is előszeretettel alkalmazzák, főként a Távol-Keleten.

A gomba – melynek kedvező hatásait ezidáig nem igazolták tudományosan – a „világ egyik legnagyobbra értékelt természet adta kincse”. A Bhután, Kína, India és Nepál 3-4000 métert meghaladó lankáin élő gomba a térségben elképesztő népszerűségnek és tiszteletnek örvend, azonban csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy teaként elkészítve, vagy ételekbe keverve ezzel kúrálják magukat.

A Himalája Viagrája ugyanis elképesztően drága szer (kilogrammonként 140 ezer dollárt, azaz nagyjából 39,5 millió forintot kérnek érte), amelynek begyűjtése az utóbbi időkig is rengeteg nehézséggel járt, az elmúlt esztendőkben viszont szinte lehetetlen vállalkozásnak számít.

A gomba begyűjtésével generációk óta foglalkozó családok – akiknek ez a tevékenység az egyetlen bevételi forrásuk – mind többször panaszolják, hogy egyre nagyobb nehézséget jelent felkutatni a csodaszert.

Bár a gomba kereskedelme nagyrészt illegális csatornákon keresztül történik, a piac nagyságát jól érzékelteti, hogy azt 11 milliárd dollárosra becsülik.

Miért van egyre kevesebb?

A megtizedelődés okait egy nemrégiben, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt kutatás vizsgálta. Kelly Hopping, aki jelenleg a Boise State University munkatársa, a kutatás idején a Stanford Egyetem tudósa volt. Vezető szerzőként társaival arra a megállapításra jutott, hogy a gomba egyre ritkább előfordulásának kettős oka lehet: az egyik valószínűleg a túlszedés – vagy ahogyan a tanulmány fogalmaz, a túlaratás –, hiszen a hernyógomba iránti érdeklődés napjainkban nagyobb, mint valaha.

Azonban van egy másik ok is, amely a klímaváltozást okolja az élőhely csökkenéséért. A hernyógomba ugyanis meglehetősen speciális környezeti feltételek mellett fejlődik: növekedéséhez és szaporodásához elengedhetetlen bizonyos tengerszint feletti magasság, illetve az, hogy a téli hőmérséklet fagypont alatt legyen, azonban az is fontos, hogy a talaj ne legyen állandóan fagyott állapotban.

A gomba négy országot átívelő élőhelyén viszont az 1979 és 2013 közötti időszakban jelentősen emelkedett a hőmérséklet: Bhutánban például 3,5-4 °C-kal, áll a tanulmányban.

Azok a fajok, amelyek kifejezetten szeretik a hideget, rendkívül nehéz helyzetbe kerültek”

– magyarázza Hopping.

Mit vizsgáltak a tudósok?

A kutatók megkérdezték a gombát generációk óta gyűjtő embereket, illetve a kereskedőket, sőt, a témával foglalkozó tudományos irodalmat is elemezték; így együttesen több száz, a problémával közelről érintett ember tapasztalatait összegezhették.

A személyes szálak mellett azonban rendkívüli hangsúlyt fektettek a térség környezeti adatainak elemzésére is. Statisztikai modellekkel próbálták meghatározni, hogyan hatottak az ökológiai folyamatok a ritka faj populációjára; vizsgálták a térség időjárási adatait, valamint a földtani jellegzetességeket is. Mindezek összevetése után elkészült egy térkép, amely a hernyógomba lelőhelyeit mutatta.

Korábbi adatokkal összehasonlítva azt találták, hogy ezekben a régiókban az elmúlt 20 évben jellemzően csökkent a gomba előfordulása, s végül arra a következtetésre jutottak, hogy már hiába csökkenne a gomba iránti kereslet, és „aratnának” kevesebbet belőle, az éghajlati változások miatt valószínűleg nem indulna el egy újabb felívelés a faj előfordulását tekintve.

A hernyógomba voltaképpen egy élősködő, amely késő nyáron megtelepszik egy bizonyos lepkefaj hernyójában. A hernyó néhány centiméterrel a földfelszín alatt növények gyökerének nedveivel táplálkozik. A gomba lassan belülről felemészti a hernyót, majd sötétbarna, a mumifikálódott vázból „unikornis szarvként” előbújó nyúlványa – ahogyan a hó olvadni kezd – az avatott szemeknek láthatóvá válik a talajon.

Hopping rámutatott, hogy a gomba „valódi életmentő” a magaslati Himaláján élő, szegénységtől sújtott közösségeknek, s abban az esetben, ha az eddigi kereslet megmarad, azonban a hernyógombák száma folyamatosan csökken, várhatóan egyre növekszik majd a feszültség, s a begyűjtési érdekeltségek megszerzéséért megindulnak majd a harcok a helyi közösségek – illetve az őket irányítók – között. Azonban a tudós véleménye szerint a folyamat már nem visszafordítható; a helyzet akkor sem javulna, ha korlátoznák a faj begyűjtésének mennyiségét  – „Himalája aranyát” mindenképp a kihalás fenyegeti.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.