Ízvadászat »  Világkonyha

Rigó Jancsi legendája

Rigó Jancsi legendája

2017.02.28.  | Vinkó József

A rigójancsi feltehetően egy ismeretlen pesti cukrász találmánya, aki a korabeli hisztériát kihasználva a Rigó Jancsi-mítosszal népszerűsítette habos-csokoládés édességét.

Párizsban történt 1896-ban a Payard étteremben (és nem az Alhambra szállodában, ahogy azt sokan gondolják). Az asztalnál a belga Caraman-Chimay herceg (kitűnő tőrvívó-olimpikon) vacsorázott fiatal feleségével, a michigani acélkirály lányával, Clara Warddal. A talpalávalót a híres kaposvári Barcza József (művésznevén Szimpliciusz) bandája húzta, és a prímás veje épp az asszony fülébe bazsevált, amikor váratlanul kialudt a villany. Volt egy apró sikoly, talán egy kristálypohár is eltörött, Slajmi bőgőzött tovább rendületlen, ám mire újra fényárban úszott a terem, addigra elvégeztetett. A szép hercegnő belenézett Rigó Jancsi tüzes, fekete szemébe, és elfelejtette arisztokrata urát, két gyermekét. Pedig Jancsi maga is nős volt (1882-ben vette feleségül a prímás lányát, Barcza Mariskát), meg ragyás is kicsit, amellett félszeg, alacsony növésű. De hát ki tudna a szív szavának (meg a tremolók csábításának) ellenállni? Clara Ward nyilván különös borzongásként élte meg az egzotikus kalandot, s a századvég divatos feminista szabadosságában tetszelgett. A korabeli sajtó pedig felfedezte az első celeb-házaspárt: „Chimay hercegnő Stradivárit vásárolt Rigó Jancsinak”, „Tízezer forintot ígértek Barcza Mariskának, ha elválik a férjétől”. Egész Európa szegény Chimay hercegen röhögött.

Heltai Jenő még verset is fabrikált róla: „Hogy ingatag az asszony / Megmondta Rigoletto / Az én megszégyenítőm, / A cigány Rigó lett, Ó.”

A prímás és a hercegnő regényes szerelme szenzáció lett, megfestette Tou-louse-Lautrec, megrajzolták a karikaturisták, a hercegnő (mint csábító Vénusz) testhez álló dresszekbe öltözve pózolt a Moulin Rouge és a Folies Bergère színpadán, merész képeslapjait II. Vilmos német császár betiltatta. Az eset akkora port kavart, hogy még Mikszáth Országos Hírlapja is tudósított a válásról. Mintha Győzike elcsábította volna Diana hercegnőt.

Hírnevük még 1905-ös budapesti látogatásuk alkalmával is töretlen volt. A Rémy hotelben szálltak meg (a mai Hotel Nemzetiben a Blaha Lujza téren), a rajongók majdnem betörték az étterem kirakatát, a rendőrkapitánynak lovas rendőröket kellett kivezényelni. Pedig ekkor már szinte semmi közük nem volt egymáshoz. A pénztelenség, a hűtlenségek, a folyamatos veszekedések megmérgezték életüket. Nem sokkal később Clara Nápolyban meg is szökött egy olasz portással. Rigó János elzüllötten, nyomorúságos körülmények között halt meg 1927-ben. A manhattani Kensico temetőben nyugszik. Beszélték, hogy élete utolsó hónapjaiban lepukkant New York-i lebujokban magyar nótákat játszott Stradivariján.

Így készül a Rigó JancsiÍgy készül a Rigó Jancsi

Sorsa a gasztronómia hatalmát példázza. Rigó Jancsi nevét nem virtuóz hegedűjátéka, botrányos szerelmi kalandjai őrizték meg az utókornak, hanem egy sütemény. Ráadásul ezt a desszertet még csak nem is ő készítette, mint Dobos C. József a tortát, Rákóczi János mestercukrász a túróst vagy Gundel Károly a palacsintát. Még az sem biztos, hogy ő rendelte volna cukrász ismerősétől akár Párizsban, akár a Rémy szállóban, ahol a legendás szavakkal nyújtotta volna át szerelmének: „Kóstold meg, olyan barna, mint az én bőröm.” Ez inkább a giccs kategóriája. A rigójancsi feltehetően egy ismeretlen pesti cukrász találmánya, aki volt annyira leleményes, hogy a korabeli hisztériát kihasználva a Rigó Jancsi-mítosszal népszerűsítette habos-csokoládés édességét. Még az sem biztos, hogy egyáltalán megmutatta a hegedűsnek. Viszont a tétel újra igazolódott: senki sem halhatatlan addig, amíg nem neveztek el róla egy ételt.

Az már csak hab a tortán, hogy a történet többi szereplőjét is megörökíti egy-egy étel. A hercegről tojást (Oeufs à la Chimay), a hercegnőről kappant neveztek el. Bár, ha szigorúan vesszük, akkor a Poularde Chimay Clara-módra inkább tyúkot jelent.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.

Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább