GasztroHírek  » 

Sok kicsi sokra megy: tippek pazarlás ellen

Sok kicsi sokra megy: tippek pazarlás ellen

2019.07.16.  | Orbán Szilvia

Ha az élelmiszerpazarlás a téma, valójában mindenkinek van tennivalója. Akár impulzusvásárlóként térünk be a sarki boltba, akár igyekszünk odafigyelni, mit és hogyan vásárolunk, a jelenlegi, szomorú helyzeten még sokat javíthatunk.

Gondosan összeírt listával lépünk a boltba, s eltökéltek vagyunk, hogy csak friss árukat emelünk le a polcokról – hogy aztán hazaérve a fel nem használt, vagy túlvásárolt étel végül rothadó kupacként a kukában végezze… ismerősen hangzik? Hiába a jó szándék, ha hiányzik a kellő átgondoltság; pedig akár már egyéni szinten,

apróbb változtatásokkal is sokat tehetünk a lassan elviselhetetlen környezetterhelés csökkentéséért.

Az EU-ban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék termelődik a termelői és fogyasztói lánc minden lépcsőjén – a mezőgazdasági termeléstől a háztartásokig –, aminek nemcsak gazdasági következményei vannak, de ami a környezetre is káros. A felhalmozódó ételhulladék nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezet, mint a víz, vagy a napenergia, hanem káros hatással van a környezetre is:

kezelésük és ártalmatlanításuk 170 millió tonna széndioxid termelődésével jár.

A probléma azonban morális jellegű is: rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis, az Európai Parlament adatai szerint az emberi fogyasztásra szánt teljes élelmiszertermelés mintegy harmada (!) megy pocsékba évente. Egy korábbi, riasztó adat szerint pedig az ételhulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik, az ezzel okozott problémákról azonban a fogyasztók sokszor nem is tudnak.

Az Egyesült Királyságban például évente 10,2 millió tonna étel kerül a szeméttelepekre, amelynek többsége az otthonokban keletkezik. A vendéglátóiparban pedig egy év alatt 1,3 milliárd adagnak megfelelő ételt dobnak a kukába – ezek háromnegyede egyébként még teljesen fogyasztható lenne. Az ország 300 vezető áruházlánca, gyártója és vendéglátóipari cége ezért nemrégiben a pazarlás megfékezése érdekében arra kötelezte magát, hogy vállalkozásaiban 2030-ra – például kisebb adagok kínálásával – a felére csökkentik a pazarlást.

Hazai helyzet:
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mérései szerint hazánkban évente csaknem 2 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba, pedig egy átlagos, négyfős magyar család akár évi 50 ezer forintot is megspórolhatna némi tudatossággal. A kárba vesző élelmiszer nagy része készétel, ezt követik a gyorsan romló termékek (például a pékáruk, tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök).

A jobb sorsra érdemes, ám szemétre vetett élelmiszerek nagy része világszerte a háztartásokban éli végnapjait, ezért kiemelten fontos, hogy egyéni szinten is tegyünk a pazarlás ellen. Igen, van értelme, és igen, minden kis odafigyelés számít.
De mit is tehetünk? Íme néhány hasznos tipp:

1.    Térjünk vissza a klasszikus módszerre: tervezzük meg a heti menüt – ezáltal nem csak pénzt spórolhatunk, de előre meghatározhatjuk, hogy mire lesz szükségünk, mit kell beszereznünk a héten.

2.    Ragaszkodjunk a bevásárló listánkhoz – ne csábuljunk el a sok „vegyél egyet, vigyél haza kettőt” ajánlat láttán, ha arra nincs valóban szükségünk, és tudjuk, hogy nem fogjuk időben elhasználni.

3.    Ne menjünk éhesen vásárolni – üres hassal nehéz ellenállni a haszontalan finomságoknak.

4.    Elsősorban olyan árukat vásároljunk – darált hús, zöldségek, paradicsomkonzerv -, amelyeket sokrétűen felhasználhatunk.

5.    Keressük az olyan termékeket, amelyek hosszan eltarthatóak, és az olyan frissárut, ami jól tűri a lefagyasztást.

6.    Vásároljunk a helyi kisboltban – kevesebb az esélye, hogy több kilónyi felesleges termékkel megrakodva térünk haza, egyúttal saját mikroközösségünket is támogathatjuk.

7.    Szánjunk időt a vásárlásra – a pánikszerű, rohanásban végzett vásárlás során sokkal nagyobb az esély rá, hogy olyan dolgokat is a kosárba teszünk, amire valójában semmi szükségünk sincs.

8.    Ne felejtsük, ha a tojást jól megfőzzük, a lejáratot jelző dátum után 1-2 nappal még bátran elfogyaszthatjuk.

9.    Ne főzzünk többet annál, mint amit biztosan elfogyasztunk – lássuk be, a harmadik napon is ugyanazt enni nem nagy élvezet; nagy az esély rá, hogy az így megmaradt étel a kukában végzi.

10.    Tegyünk különbséget a „minőségét megőrzi” és a „felhasználható/fogyasztható” feliratok között. Az előbbi esetében a jelzett dátum eltelte után nyugodtan használjuk az érzékeinket, hogy eldöntsük: fogyasztható állapotban van-e még a termék. Ha igen, készítsünk belőle gyors vacsorát vagy fagyasszuk le.

11.    Nézzük át a hűtőt: csomagoljuk be a sajtot, a friss húst, kolbászt, hogy megóvjuk őket a kiszáradástól. A régebbi termékeket pakoljuk előre, hogy legközelebb ne feledkezzünk meg róluk.

12.    A fel nem használt, kinyitott tej sokszor végzi a szemét között, pedig a lejárati időig bármikor lefagyasztható – ha kevés a hely, akár jégkockatartóban is.

13.    Minden élelmiszert a számára legmegfelelőbb helyen tároljunk, így maradnak a legtovább frissek. Ne tegyük a paradicsomot a hűtőszekrénybe, és ne sajnáljuk a pénzt egy jó kenyértartóra.

14.    Ne tegyünk a tányérra nagyobb adagot annál, mint amit biztosan megeszünk. Használjunk kisebb tányérokat.

15.    Időről időre nézzük át a szekrényeket: van-e olyan élelmiszer, amire már nincs szükségünk, de eladományozhatunk – ahelyett, hogy egyszerűen kidobjuk.

16.    A befőzés nem valami avítt dolog: bátran készítsünk befőttet, savanyúságot, főzzünk lekvárt a felesleges készletekből, mielőtt megrohadnának.

17.    Tájékozódjunk: ma már számtalan online lehetőség, telefonos applikáció is van arra, hogy fontos információkhoz, tanácsokhoz jussunk az élelmiszerpazarlásról.

18.    Keressünk recepteket, amelyekhez felhasználhatóak a maradékok. Például itt >>

19.    Ha van kertünk, komposztálhatjuk is a maradékot.

20.    Fokozottan figyeljünk arra, mit dobunk a szemétbe.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.