Ízvadászat » Magyar ízek

Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola szakácskönyve

Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola szakácskönyve

2015.03.06.  | Szederkényi Olga

Kilógott a sorból. Reneszánsz, rebellis és rafinált asszony volt. Mindenhol jelen lévő és megkerülhetetlen. Még a konyhában is. Ő volt a "Helikon anyósa", gróf Bánffy Miklós szerelme, az első magyar nő, aki repülőre szállt. Miért érdekesek "kipróbált receptjei"? Mert bepillantást engednek a több évszázados múltú erdélyi arisztokrácia mindennapjaiba.

Édesanyja gróf Wass Antónia, édesapja Szilvássy Béla földbirtokos. A szülők Karolát az Osztrák-Magyar Monarchia különböző pontjain neveltették, majd Erdélyben vezették be a társasági életbe. Az öt nyelven beszélő, intelligens és sokoldalú úrilányból lendületes, öntörvényű, úttörő kisasszony lett, akinek nem esett nehezére hirtelen dönteni, a sarkára állni és a közért cselekedni - a XX. század elején. Akkoriban egy nőtől mást vártak. Karola az első világháborúban szakápolónői képesítést szerzett, és rendületlenül ápolta a sebesülteket a fronton. Franyó Zoltán meg is örökítette az ápolónő emlékét. A következő szavakat írta Karola emlékkönyvébe: 

"Erős kéz, melyben még a vad / Tűző napok csodái szenderegnek; / Didói kéz... most pár sovány gyereknek / Anyáskodón ebédecskét ad." 

 

A társaság középpontja

 

Kolozsváron a társasági élet központjának számított, ha ő valahol megjelent, biztosan nem maradt észrevétlen. Sőt, direkt kivívta magának a figyelmet: nem szerette az illemszabályokat, a ridegségig fokozott eleganciát, örökösen megbotránkoztatta az idősebb korosztály maradi tagjait. Az arisztokrácia bizonyos csoportjait "gennyes sebnek tekintette, amelyet ki kellene vágni a Társaság testéből" - írja a fiatal konteszről báró Kemény János, aki kitűnő jellemrajzot ad Karoláról a Kakukkfiókák című visszaemlékezésében: 

"Karola már akkor azokhoz az asszonyokhoz tartozott, akikkel kapcsolatban kénytelen volt mindenki állást foglalni vagy mellette, vagy ellene. Élete máris harcok sorozata volt [...] A legújabb divat szerint öltözködött, ízléssel ugyan, de jóval modernebbül, mint mások. Internacionalistának vallotta magát..." 

 

Szilvássy KarolaSzilvássy Karola

 

Kedvelte a naturalizmust, a romantika szívpiros pecsétjével lezárt írások nem vonzották. Merész nőkkel és érdekes férfiakkal barátkozott, az unalmasak és az ostobák idegesítették. Alakja sportos, járása lendületes, zöld hiúzszemének nézése izgalmas, duzzadt ajka durcás - állítólag Bánffy Miklós az Erdélyi történetben róla mintázta Milóth Adrienne alakját. Szilvássy Karola Bornemissza Elemérhez ment feleségül, a nász azonban nem hozott boldogságot. Urát a birtok, a vadászat, a gazdaság jobban érdekelte, mint a felesége. Két külön világban éltek. Egyetlen fiuk még gyerekként meghalt, ezután a pár szétköltözött, de nem váltak el. A báróné Kolozsváron élt haláláig. Karola egyik leghíresebb akcióját a férje finanszírozta. Történt ugyanis, hogy 1912-ben Louis Blériot Budapesten járt. Karola megkérte az urát, tegye lehetővé, hogy felszállhasson a pilótával. Báró Bornemissza odalépett Blériot-hoz és közvetítette a kérést. A pilóta állítólag nem akarta megsérteni a nemest, és ahelyett, hogy nemet mondott volna, inkább irdatlan összeget, 10 ezer aranykoronát kért az ügyletért cserébe. Blériot legnagyobb meglepetésére Bornemissza fél órán belül hozta a summát. Így a legenda szerint Szilvássy Karola lett a világon az első nő, aki repült. Erről Óváry Zoltán, Karola keresztfia ír memoárjában. 

 

Egzotikus expedíció

 

Karola értett ahhoz, hogy megbotránkoztassa a közvéleményt: házvezetőnőnek egy gyilkos szeretőjét vette magához, aki még gyermeket is várt a kötél általi halálra ítélt, majd kivégzett embertől. A nő ezután élete végéig szolgálta Karolát, aki kisfia elvesztése után, búfelejtés gyanánt egzotikus expedícióra indult, hogy felkeresse a búr háborúban elesett Wass Albert (nem az író!) sírját Dél-Afrikában. Barátnőjével, Horváth-Tholdy Margittal gőzhajón, lóháton és gyalog vándoroltak, végül megtalálták a sírt, amelyre Erdély földjét hintették.

Szilvássy Karola ezután belevetette magát a társasági és a közéletbe: rendszeresen olvasott fel a Kemény Zsigmond Társaság összejövetelein, ambiciózus vezetője volt a Kolozsvári Református Nőegyletnek és bőszen istápolta a Helikon írócsoportosulás tagjait. Kuncz Aladár rosszmájúan a Helikon anyósának is hívta emiatt, hiszen minden alkalommal részt vett a marosvécsi kastélyban tartott találkozókon. Karola a ház úrnőjére, báró Kemény Jánosnéra hagyományozta azt a kis szakácskönyvet, amely a Kipróbált receptek címet viselte. Ez a füzet került aztán Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész kezébe, ő dolgozta fel a kéziratot. Ügyelt arra, hogy megőrizze Karola eredeti írásmódját. A kontesz például következetesen chocolade-ot ír, a francia chocolat vagy magyar csokoládé helyett. Marosi Ildikó arra sem sajnálta az időt, hogy a receptek melletti jegyzeteket kibogarássza. Ennek köszönhető, hogy szinte mindegyik ételleírásról tudjuk, honnan származik: Burg - udvari, Záhi szakács, Cécile néni, Máriaffi, Bethlen Margit, Szivágy, Wesselényiné Ilona, Ámerikai, Régi erdélyi étel, Román étel, Mama...  

A könyv elején és a végén az irodalomtörténész interjúi olvashatók. Az idős, Karolát még személyesen ismerő, vagyonfosztott arisztokrata hölgyekkel készült beszélgetésekből megtudhatjuk, hogy a receptadó nevek kit rejtenek és melyik kastélyban, hogyan éltek a II. világháború előtt. Így derül ki például, hogy a B. Katinka, Gyalu címke a kastély úrnőjét, gróf Bánffy Katinkát takarja. Az asszony Bánffy Miklós nővére volt, a grófé, akivel Karola egy életen át tartó szoros kapcsolatban forrt össze. Először mint szerelmesek, majd mint szellemi társak és barátok tartották a kapcsolatot. Hol harmóniában, hol hullámvölgyet megélve. Sokan azt mondják, hogy ez a kivételes szerelem soha nem szűnt meg létezni és a Szilvássy-Bánffy-kapcsolat nyílt titok volt Erdélyben. Akárhogy is volt, az tény, hogy a gróf mást vett feleségül, a kor ünnepelt színésznőjét, Várady Arankát.  

 

A Helikon Íróközösség 1927-es találkozójaA Helikon Íróközösség 1927-es találkozója

 

Arisztokrata étkezések

 

Bánffy összes érdemei nem férnének bele ebbe a cikkbe. Íme, a reneszánsz ember életének csak néhány mérföldköve: Székely Bertalan festőtanítványa, országgyűlési képviselő, Kolozs megye és Kolozsvár főispánja, később a Nemzeti Színház és a Budapesti Operaház intendánsa, díszlettervező, Bartók Béla támogatója, IV. Károly és Zita királyné budapesti koronázási ceremóniájának megrendezője, majd külügyminiszter, színházi rendező, grafikus, mecénás, irodalomszervező, Tamási Áron műveinek illusztrátora, "Kolozsvár megmentője", egy grófi ág utolsó férfi tagja. És persze elsősorban író. Nagy író: fő műve az Erdélyi történet. Ezt a trilógiát közel tucatnyi nyelvre fordították le, többek között angolra, franciára, németre és kínaira. Az Erdélyi történet egyes jeleneteiből rekonstruálható a korabeli arisztokrata étkezések minden eleganciája és sajátossága is. Bánffy így ír le egy pazar étkezést Vár-Siklódon, Bartókfáyéknál:

"Az emeleti nagy teremben, mely kettészelte az egész épületet, óriási asztal volt terítve. Vagy negyvenen ültek körülötte [...] Behozták az első fogást az inasok. [...] - Bátran lehet venni ebből, mert egyetlen szálka sincsen benne! - mondta nyomatékosan. Ezt mindenkor elmondta, ha főtt csukát adott a vendégeinek [...] Ugyanis jó gazdasszonyi lelkének legnagyobb büszkesége volt az a konyhatitok: miként lehet ezt a legjobb ízű, de legszálkásabb halat úgy készíteni el, hogy látszólag teljesen ép állapotban kerüljön bőröstől, uszonyostól a tálba és mégse legyen egyetlen szálkája sem! [...] Miután az első fogás után némi csörömpöléssel kicserélték a tányérokat, beérkezett a második, az erdélyi lakomák szokásos fénypontja, a hideg Richelieu-pulyka. Óriási szügyű domború két madár: dübbeszkedő mellük mindenféle kitűnő aprólékot rejtett, valósággal kincseit a legjobb falatoknak [...] Miután a fagylaltot körülhordták, és hatalmas tortákat, - miután elfogyasztották a gyümölcsöt, birsalma-sajtot és finom liktáriumokat pici poharakból - a társaság fölkelt és kivonult az ebédlőteremből."

 

Richelieu-pulykaRichelieu-pulyka

 

Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola kipróbált receptjei között természetesen ott találjuk a Richelieu-pulyka elkészítési módját is. És megannyi finomságét. Akiknek volt szerencséjük Karola bárónénál ebédelni vagy vacsorálni, azok mind elragadtatással meséltek konyhaművészeti tudományáról. Szakácskönyve nem kezdő háziasszonyoknak való! Aki viszont kicsit konyít a főzéshez, az fantasztikusan izgalmas ízutazásokon vehet részt, ha kipróbál egy-két fogást. Ráadásul tippeket is kap a tálaláshoz, a maradék felhasználásához vagy hiányzó alapanyag esetén az improvizációhoz. És közben lélekben beutazhatja nemcsak Erdélyt, de egész Európát, sőt Ámerikát is. 

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.

Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább