Cikkek

Gonda Mariann, kép: Pixabay

2020. október 1.

A globális felmelegedés veszélybe sodorja a híres belga sört és sült krumplit. A következő években a burgonya és az árpa termésátlagának jelentős csökkenése várható - ez derül ki a belga Nemzeti Klímabizottság által megrendelt tanulmányból.

A belgák 88 százaléka eszik hetente legalább egyszer sült krumplit, évente átlagosan 16 kilót. Nemcsak ebben világelsők,

Belgium a világ legnagyobb elősütött fagyasztott burgonyatemék exportőre is.

2019-ben a belga élelmiszeripar több, mint 5 millió tonna burgonyát dolgozott fel, ebből 2,23 millióból hasábburgonya készült. Bár a belföldi fogyasztás stagnál, az export továbbra is növekvő tendenciát mutat, köszönhetően a nemzetközi marketingkampánynak, amely a hasábburgonya, a sör és a csokoládé hármasára épít.


Mintegy 90 ezer hektáron - az összes mezőgazdasági terület 6,6 százalékán - termesztenek az országban burgonyát, főként Bintje és Fontane fajtákat. A 2018-as aszály miatt a termés mennyisége és minősége is visszaesett, a feldolgozóipar teljesítményét 31 százalékos teljesítmény csökkenését és a késztermék árának 23 százalékos emelkedését idézve elő.

Az extrém időjárási körülmények első áldozata a Bintje lett - tradicionálisan ebből készül az igazi belga sült krumpli -, amelyet 2019-ben a kánikulának és vízhiánynak jobban ellenálló Fontane fajtára cseréltek a farmerek.


Ezzel párhuzamosan szükség lehet öntözésre is, amely Belgiumban egyáltalán nem bevett gyakorlat, jelentős beruházásokat igényel. A betakarított és megmosott burgonya, illetve a már fagyasztott késztermék tárolása, hűtése tovább terheli az elektromos rendszert, amelyet kánikula idején a lakossági klímahasználat is erősen igénybe vesz.

Ha nem alkalmazkodnak a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási viszonyokhoz, a pluszköltségek miatt hosszabb távon bevételük egyharmadának elvesztésére kell készülniük a gyártóknak - szól a fenyegető prognózis.

A másik nemzeti büszkeség, a sör háza táján sem mennek jobban a dolgok

A belgák évi 88 literes sörfogyasztásukkal a világranglista hetedik helyén állnak, exportban viszont az elsők 16,2 millió hektoliterrel. A piacot az AB InBev multi uralja - belföldön és világszinten is 30 % körüli részesedéssel -, mellette azonban nagy népszerűségnek örvend a tengernyi kisüzemi sörfőzde, amelyek száma 2010 óta megduplázódott.


A sült krumplival ellentétben a sörfogyasztás szorosan összefügg az időjárással: megfigyelték, hogy Franciaországban 25 fok fölött minden 1 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés 5-7 százalékot hoz az eladásokban, ez ugyanakkor együtt jár a hűtés miatti nagyobb energiafogyasztással is. Kánikula idején népszerűbbek a könnyebb, világos sörök, így a klímaváltozás a piacot is átrendezheti: a magasabb alkoholtartalmú italok veszíthetnek részesedésükből.

Gyártási oldalról nézve, az egyre gyakoribb extrém meleg és száraz időszakok következtében globálisan akár 17 százalékos hiány keletkezhet jó minőségű árpából.

Belgium szinte teljes mértékben behozatalra szorul,

emiatt pesszimista becslések szerint 40 százalékkal is visszaeshet a termelés.


Egy másik forgatókönyv szerint a főzdék kénytelenek lesznek a receptúrákban az árpát csökkenteni vagy más gabonával kiváltani, ez értelemszerűen kihat a sör alkoholtartalmára, ízére. A főzés és a tárolás növekvő hűtési igénye további költségterhet jelent.

A fentiek miatt nem elképzelhetetlen, hogy

a hagyományos recept szerint főzött sör idővel luxuscikké válik,

az évszázad közepére háromszorosára drágulhat - figyelmeztet a tanulmány.