Életmód

Nábelek Zsófia

2020. április 7.

húsvét , Életmód , receptek

A böjti megtisztulást a húsvét ünnepe és a vele járó lakoma követi, és ha nem figyelünk, könnyen túlterhelhetjük az emésztőrendszert, ami a kis kellemetlenségtől a görcsös fájdalomig igen széles skálán mozoghat. Íme, néhány tipp, hogyan lehet elkerülni az epebántalmakat, hogy tényleg szépen teljen az ünnep.

A téli időszak szinte egyet jelent a jóízű lakomákkal: a karácsonyt követi az óévbúcsúztató, amit néhány héttel később a farsang koronáz meg néhány szalagos fánkkal, és persze az ilyenkor jellemző disznóvágások is be-becsúsznak. Egy viszonylag rövid időszak alatt a hagyományok és a jó falatok egyszerre zúdulnak a szervezetünkre, amit a tavaszi megtisztulás vagy böjt könnyít – legalábbis húsvétig, amikor néhány napra visszaköszön az ünnep és a megrakott asztal.


A nyugati kereszténység nagyböjtje a húsvét előtti negyven napot jelenti. A böjti időszak alatt alapvetően az állati eredetű alapanyagokat hagyják el, legyen az hús- vagy akár tejtermék. Idén a nagyböjt április 11-én (nagyszombat) ér véget, ezután jönnek a hagyományos húsvéti ételek, a sonka, a bárány, a tojás, a bor és persze a kalács. Mindegyik szimbolikus jelentéssel bír: a bárány Jézus áldozata, a torma a szenvedés, a tojás az újjászületés és a családi összetartás jelképe, a bor Krisztus vérét idézi, a kalács pedig a kenyér ünnepi, tejjel és tojással gazdagított változata.

A testet-lelket melengető húsvéti fogások azonban nem a legkíméletesebbek a szervezet, főleg a zsírok felszívódását segítő epe számára. Zsír és fehérje, főtt sonka tojással, báránysült dúsan omló kaláccsal, borral öblítve igazi Kánaán, de ahogyan karácsonykor, a szervezet ilyenkor is jelezhet, ha sok a jóból. A nehéz, zsíros fogások megterhelik az epét, a hasnyálmirigyet, a májat, a gyomrot, vagyis az emésztőrendszert, a rostszegény, szénhidráttal teli ételek emellett nyomottságot, gyengeséget, fáradtságot is okoznak. Az epebántalmak ráadásul igen kellemetlen és gyakran fájdalmas tünetekkel, görcsrohamokkal járnak.

A legjobb módszer a megelőzés:

érdemes olyan fogásokat beépíteni az ünnepi időszakba, amelyek kímélők, könnyűek, rostosak, kevés zsírt tartalmaznak. 


A szénhidrátok könnyen emészthetők, de ajánlott a teljes kiőrlésű, tehát rostosabb változatokhoz nyúlni, legyen kenyér, kalács, galuska vagy tészta – az olajos magvakkal dúsított termékek ez esetben nem tartoznak a legjobb választások közé. A húsok közül is a soványabbak javasolhatók.

Mint a legtöbb diétában, itt is a zöldségek jelentik a jolly jokert,

mivel rengeteg fajta van, amely könnyen emészthető, tápláló és segíti az emésztőrendszer  tehermentesítését. A burgonya a legbiztonságosabb választás, a gyökérzöldségek közül a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, a cékla és a paszternák, aztán ott a brokkoli, a cukkini, a tökfélék, a levelek közül a spenót, a mángold, a sóska, a fejes saláta. A hüvelyeseket és más, puffasztó hatású zöldeket – mint a káposzták, a zeller, a karfiol, a nyers vagy nagy mennyiségű fokhagyma – viszont kerüljük, ha lazítani szeretnénk a menün.


A tejtermékek kevésbé egyértelműek: van, aki boldogan eszik vajat tejföllel és panaszmentes, másnak egy zsírosabb túró is görcsöt okoz. Általában a zsírszegény tejtermékek, mint a kefir, az író, a joghurtok és a soványabb sajtok nem okoznak gondot, de ahogyan a zöldségeknél vagy a kenyérféléknél, itt is az egyéni tapasztalat a meghatározó. Az szinte biztos, hogy nem érdemes a még meleg, kelt tésztás kalácsot zsírral vagy vajjal megkenve elmajszolni, ha szeretnénk elkerülni a bajt.

A folyadékok közül a koffein- és alkoholtartalmú italokat nem ajánlják, de a vízfogyasztás és általában a nagy mennyiségű folyadékbevitel ilyenkor is fontos, hogy javítsunk a közérzetünkön. Lehet segíteni enyhe, hűtött kamilla- vagy mentateával is. Az epe érzékenysége mindenkinél változó, így ha a panaszok gyakran előfordulnak, mindenképp orvoshoz kell fordulni.