A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Magyar Konyha

2017. február 20.

A spenót az egyik legértékesebb zöldségfélénk. Kiemelkedően gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban és folsavban. Változatok spenótra.

A gyermekek réme - érdekes lenne tudni, miért. Vagy talán nem is az, csak a felnőttek gondolják így, a saját szórakoztatásukra. Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826) nagyon lelkesedett egyik barátja, Chevrier kanonok vajban főtt spenótjáért, és sűrűn mondogatta, hogy ennyire egyszerű és nagyszerű spenótot még életében nem evett sehol. A kanonok a kor híres gourmet-ja volt, egyben Monsieur Brillat- Savarin közeli barátja, de még neki sem árulta el minden titkát. A spenótért is nagyon sokat kellett küzdeni, míg az abbé végül is kötélnek állt, s elmondta a pofonegyszerű megoldást. Egy késői Savarin leszármazott, Jeanne Savarin 1905-ben tette közzé a receptet a La Cuisine des Familles gyűjteményben. A történetet Elizabeth David, a XX. század egyik legnagyobb szakácskönyvszerzője eleveníti fel az ötvenes években egyik igen olvasmányos kötetében.

Az abbé spenótja

Fél kg tisztított spenótot felteszünk a tűzre 125 g vajjal. Harminc percig készítjük kis lángon, majd eltesszük hűvös helyre. Másnap további 30-40 g vajat adunk hozzá, és újabb tíz percig kis lángon készítjük. Ezt a műveletet további két napon át még kétszer megismételjük, mindig 30- 40 g vajat hozzáadva. Vagyis: a szerdán elkezdett spenótot vasárnap tálaljuk. Addigra meglehetősen sok vajat fog magába szívni, és élményszerűvé válik. Forrón, előmelegített tányéron adjuk. Ez a módszer persze felveti a régi vitás kérdést: szabad-e melegíteni a spenótot, ami egyszer már kihűlt. Mint mindenben, itt is a mérték a döntő. Melegítéskor meglehetősen sok nitrit keletkezik benne, és ez csecsemők esetében aggályos is lehet.

De a felnőtt is jobban teszi, ha tartózkodik attól, hogy napi 5-6 kilót fogyasszon el húsz éven át a fenti módon elkészített spenótból. Végtelen spenótvariációk. Az elkészítés módjának megválasztása attól is függ, hogy zsenge vagy télies a spenótunk: a vastag szárú, vastag erű levél ízre is markánsabb, állaga is más. Ilyenkor a durvább szárakat, ereket eltávolítjuk.

Tavasszal viszont elég a vékony szárrészt lecsippenteni. A leveleket alaposan mossuk meg: először folyó vízben, majd bőséges, váltott áztatóvízben, nagy tálban (rövid ideig áztassuk csak).

Zsenge spenót

Annyi vízzel, amennyi rajta marad a mosástól, széles serpenyőbe tesszük. Közepes lángot gyújtunk alá, és csak akkor sózzuk, amikor már kezd összeesni. Ha túl sok vizet ereszt, leszűrjük a levét (egymásfél perc után), félretesszük. 1 kg spenóthoz 50-80 g vajat olvasztunk a serpenyőben, kanálnyi olívaolajat adunk hozzá, majd 2-3 gerezd szeletre vágott fokhagymát dobunk bele. Amikor a fokhagyma "táncolni kezd" (amikor már bizonyos mennyiségű nedvességet veszít, mocorogni fog az olajban), hozzáadjuk a megmosott spenótot, és még egy-két percig forgatjuk. Tálalás előtt újra sózzuk-borsozzuk. Ez a tavaszi spenót legjobb és legegyszerűbb elkészítése, mindenféle rántás, habarás, staubolás, kenyerezés nélkül. Garnírungként felhasználható szinte mindenhez, legyen az fasírt, hal, bevert tojás, újburgonya vagy falafel.