Magyar ízek

László Dóra

2020. január 22.

A Szent Benedek-i jelmondat – imádkozz és dolgozz – jegyében telnek a kismarosi ciszterci nővérek mindennapjai. Kevés dolog van náluk, ami önmagáért való, mert számukra az evangelizáció azt jelenti: a szép, az igaz, a jó mind Istenről beszél. Lekvárral, mézzel, süteménnyel is lehet Istent dicsérni.

Először is a szelíd derű. Aztán a lélek békéje és az életbe vetett bizalom az, ami szinte tapintható a kismarosi ciszterci nővérek közösségében. Ahogy Olgi nővér, az elöljáró hívására sorra érkeznek, a Gyümölcsoltó Boldogasszony Monostor ebédlője szép lassan megtelik rövid hajú, mosolygó tekintetű, fehér-fekete ruhába öltözött apácával, szám szerint tizennéggyel. Fátylat nem viselnek, azt elengedték nekik a római elöljárók, mert a hatvanas években, a bebörtönzéskor annyi gonosz tréfát űztek velük emiatt a zárkában, hogy jóval később is nagyon megviselte az idősebb nővéreket, amikor a fejükre tették. Hiszen a rendi ruha nem arra való, hogy szomorúságot okozzon!

Kétségtelenül rájuk szabott élet ez, amit fehér szövetruhájukra boruló praktikus fekete kötényben, az imádság, a munka és a testvéri közösség hármas egységében megélnek.  Leülnek a nyitott kört formázó asztalhoz, szelíd mosollyal tűnődnek egy darabig, mivel is töltsék ki a fotózás idejét. Aztán az egyikük egy énekbe kezd, és a többiek sorra veszik fel a többszólamú dallamot: "Mind boldog, aki rád hagyatkozik – betöltöd szívét, Uram! Tarts meg minket örömödben, és egyszerűségben és irgalmasságban” – a könnyű, emelkedő hangsor még egy darabig ott lebeg az asztalok fölött azután is, miután az utolsó hang is elhalkult.

NYITOTT ASZTAL

Aztán a karácsonyi süteményeket szeletelik szaporán: a mákos bejglit, a mézest, a birsalmasajtot meg a gyümölcsös püspökkenyeret, karácsonyfát formáznak fürgén a gluténmentes mogyorós piskótából, megtöltik saját készítésű lekvárral. Míg jár a kezük, halkan beszélgetnek, fel-felnevetnek: gesztusaik elfogadást tükröznek, meghittséget sugároznak. Asztaluk nyitott kör – életük nyitott könyv. Nem zárkóznak el a világtól, amiben élnek, hanem keresik a kapcsolatot a körülöttük élőkkel, tulajdonképpen ezért kezdtek a gyümölcsfeldolgozásba is.

A befőzést nem lehet otthagyni, nem biztos, hogy ilyenkor mindenki részt vesz minden imaórán."

A kétkezi munka amúgy a cisztercieknél nagyon hangsúlyos, hiszen a rend egykor olyan időszakban született, amikor a Szent Benedek által meghirdetett jelmondat – ora et labora, imádkozz és dolgozz – második fele, a kétkezi munka háttérbe szorult a szerzetesrendek életében. A ciszterci rend egyik fő célkitűzése volt, hogy helyreállítsa a megbillent egyensúlyt.

„Nem az határozza meg az embert, hogy mit csinál – mondja a vendégfogadásért felelős Zita nővér –, hanem az a lelkület, hogy valamit Istenért, Isten gyermekeként teszek, fölértékeli azt a munkát, amit éppen végzek, legyen az takarítás, főzés, előadás vagy bármi más.” A ciszterci rend mindig is azt kereste, hogyan tudna kapcsolódni ahhoz a társadalmi valósághoz, ami éppen körülveszi: ha árvíz ellen kellett védekezni, gátakat terveztek, ha tanítani kellett, iskolát nyitottak.

Kismaroson az ezredforduló valósága az volt, hogy a gyümölcstermelők elkeseredésükben sorra vágták ki a málnatöveket, ribiszkebokrokat, mert a boltok polcait elárasztotta az olcsó külföldi áru, és amit megtermeltek, a nyakukon maradt. „Akkor érlelődött bennünk: van-e ebben valami hívás felénk? Kell-e nekünk erre reagálnunk, és hogyan? Ekkor született meg bennünk az a gondolat, hogy megsegíthetjük őket azzal, ha felvásároljuk tőlük a gyümölcsöt, és kialakítunk egy olyan együttműködést, amire számíthatnak.”

A gyümölcsfeldolgozás 2003-ban indult el nagy léptekkel, aztán a nővérek a méhészkedésbe is belefogtak. A matematika–fizika végzettségű Bori nővér és a vegyész Kriszti nővér – ők vezetik egyébként a befőzéseket is – kitanulta a méhészetet. A pergetésbe persze a többiek is szívesen besegítenek, hiszen ilyenkor lehet kóstolni a mézet. „Kapcsolatunk a természettel a méhészkedés által is élő marad, megtart a rácsodálkozásban: mennyi minden van elrejtve a természet törvényeiben!”

Ha kimondjuk azt a szót: monostor, sokak képzeletében egy különös, zárt világ jelenik meg, holott ennek éppen az ellenkezője igaz. A monostor mindig is az isteni és az emberi találkozásának helye volt. A kismarosi Gyümölcsoltó Boldogasszony rendház is nyitott arra, hogy aki idejön, megélje a mélyebb találkozást Istennel, önmagával, másokkal. Sokan megfordulnak itt, egyedül vagy csoporttal, hiszen a nővérek a vendégfogadást apostoli tevékenységnek tekintik. Különleges élményben lehet része annak, aki velük tart a szentmisén, mert hol van még egy olyan templom, ahol kelta hárfa, észak-afrikai pengetős kora és a szitárnak is nevezett pszaltérion kísérné a liturgiát?

„Van olyan ciszterci monostor is, ahol csak emberi hang szólal meg, még orgona sincs, annyira törekednek az egyszerűségre. Máshol egész zenekar áll össze időnként – de ez sem a zene, hanem a kapcsolat miatt van, hogy mindenki azt adhassa, ami benne a legszebb.”

Felfogásuk szerint az ének, a dal, a zene sem önmagáért, önnön szépségéért való, hanem azért, hogy a Teremtőre mutasson. Szent Benedek Regulája szerint élnek, őrzik a hagyományokat és az imaórák rendjét, de tudják: bármilyen forma, szokás csak akkor élő, ha van mögötte tartalom.

„Ha csak azt visszük tovább, hogy évszázadokkal ezelőtt az alapítók hogyan hajoltak meg, hogyan léptek, az kevés. Tudjuk, hogy miért olyan a liturgia, amilyen, miért ilyen a ruhánk, mit jelképez a nyitott asztal. Izgalmas feladat a hagyomány mögött megmutatni az életet, úgy, hogy az a mai fiatalokhoz is szóljon: nehogy múzeumnak nézzék a monostort!”

A szeretet okmánya

KÜLÖNLEGES az idei év, hiszen most ünnepli a ciszterci rend világszerte a Charta Caritatis 900. évfordulóját, annak az alapdokumentumnak a megszületését, amelyben elődeik megfogalmazták, hogyan érdemes cisztercinek lenni. A Charta Caritatis nem más, mint rendi alkotmány, ami arról szól: hogyan tudják megőrizni a szeretetet és a kapcsolatot a nagy távolságok ellenére is. A középkorban ez az életszabály kötötte össze a monostorokat, azon kívül, hogy az építők mind ugyanazon alaprajz szerint dolgoztak. A Charta Charitatis azt üzente: őrizd a hagyományt, de szeretettel éld!

December 23-án kilencszáz éve annak, hogy II. Callixtus pápa ráütötte a pecsétet: így működhettek. Erre azért volt szükség, mert nagyon gyorsan terjedt a ciszterci életforma, a francia földről 1098-ban indult szerzetesség 1142-ben már Magyarországon is megtelepedett. Nagy volt a távolság, nagy volt a mentalitásbeli különbség, és kellett valami biztosíték arra, hogy ugyanaz az életforma megy tovább.

„Nem azért, mintha sablont másolnánk, hanem ezzel is kifejezzük, hogy a mi családunk így él. Kell egy határ, aminél azt mondjuk: ez már nem a mi családunk – nem azért, mert másképp élni rossz, csak mi ilyenek vagyunk” – mondják a nővérek. A szeretet okmányába belefért a szeretet korrekciójának lehetősége is, olyannyira, hogy még a főapátot is le lehetett teremteni, sőt le is lehetett váltani, ha olyan életet élt. „A szeretet minőségi megélése az, hogy nem tűr el mindent: nem fér bele a bűn, a hanyatlás. A szeretet miatt teszem szóvá: figyelj már, nem azon az ösvényen mész, amit ígértél, amin járni akartál!”

A nővérek tizennégy plakátot készítettek az évfordulóra, de nem a romokról vagy a művészeti alkotásokról, hanem a ma élő közösségekről, megmutatva, hogy a sokszínűség nem akadálya a szentség megélésének. Indiában például a földön körbeülve ünneplik a szentmisét – azon a módon, ahogy ott a kultúra adja. „Színes ruhákban, benedeki zsolozsmával élik meg a ciszterci szabadságot, amelyik azt üzeni: legyél az, aki vagy – de ne bűnösként, törekedj mindig a jobbra. Mi ugyanis az állandó megtérésre teszünk fogadalmat. Az örökfogadalomnál ezt mondjuk ki: szüntelenül törekszem életem megjavítására.”

Elkészültek a karácsonyi sütemények.

KOLOSTORI TERMÉKEK

Szent Benedek jól kitalálta, hogyan legyen mindennek helye a napban: az imádságnak, a munkának és a szellemi életnek, hiszen ez a lelki egyensúly záloga. A nővérek háromnegyed ötkor kelnek, öt óra tízkor olvasmányos imaórával kezdik a napot a templomban, majd háromnegyed órán át csendben olvassák a Szentírást, azt kutatva: éppen ma mit üzen az igén keresztül az Úr? Csendben megreggeliznek – közben nem beszélgetnek–, fél nyolckor következik a szentmise és a reggeli dicséret, majd elrendezik a napot és dolgoznak délig.

Imádság, ebéd, ismét munka, majd sport és szellemi idő követi egymást – a befőzést persze nem lehet otthagyni, ilyenkor nem biztos, hogy mindenki részt vesz mindegyik imaórán. Hiszen nem csak az az imádság, amit szép ruhában, templomban mondunk el, imádság lehet maga a munka is.

Lekvárjaik, szörpjeik, mézeik megtalálhatók a kolostori termékeket forgalmazó üzletekben, például a bencések budapesti boltjában, Sopronban, Pannonhalmán, és havonta egyszer megjelennek a városmajori piacon is. Tágabb körbe is eljut így egy kolostori termék: aki szereti a jó lekvárt vagy mézet, ezen keresztül megismerkedhet a szerzetesek életével is. Bármennyire nem hívő is a mai társadalom, a szerzetesek iránt mégis megfigyelhető még a bizalom.

Hisznek a szerzeteseknek, elhiszik nekik, hogy az van az üvegben, amit ráírnak. „Mi tényleg olyat készítünk, ami az egészségnek is jó: nem az a célunk, hogy menjen a bolt. Számunkra az evangelizáció azt jelenti: a szép, az igaz, a jó mind Istenről beszél – mondja Olgi nővér.

A címke szép, amit ráírunk, az igaz, és ami az üvegben van, az elég jó."

– Hiszen nem konyhalányok vagyunk, hanem szerzetesek, akik minden tevékenységükkel arra törekszenek, hogy bevonják az embereket abba az isteni légkörbe, ami az élet értelme.”

AZ IDŐK TELJESSÉGE

A karácsony különösen nagy ünnep a ciszterci közösségekben, mert a megtestesülés titka, Jézus embersége központi témája a teológiájuknak. Karácsonykor az esti ima, a vesperás után eléneklik a martirologiumot, azaz felelevenítik a választott nép sorsfordító pillanatait, egészen Jézus születéséig. Az egész arról szól: Isten hogyan készíti fel a népét a megváltó születésére, mert, ahogy mondják: ekkor érkezik el az idők teljessége.

„Az örök Isten, akinél nincs idő, eljön az időben. Eljön a Megváltó, hozzá igazodik még az idő is – hiszen ez akkora nagy dolog, hogy születésével új időszámítás kezdődik. Ezt az utat járjuk végig emlékezve ebben a kétszólamú, énekes olvasmányban, aminek az a mondanivalója: Isten nem vákuumba érkezett, elő volt készítve, hogy emberré legyen. Akkor érkezett el az idők teljessége, amikor az ember alkalmas volt arra, hogy befogadja az Istent. Amikor felsoroljuk Jézus családfáját, a sok ismeretlen név semmi másról nem szól, csak arról: a valóságos Isten valóságos emberré lett.”

A karácsonyi menü náluk évről évre más, de mindig nagyon egyszerű. „Hiszen tulajdonképpen böjtből jövünk: kiböjtöljük a Messiás érkezését. Nem nagyböjt az advent, mégsem eszünk sem csokoládét, sem egyéb finomságokat ilyenkor – a hiány az, ami élővé teszi a várakozást. Ebben a jóléti társadalomban, amikor mindent mindig azonnal megoldunk, nagyon jó, ha van hiányérzetünk. Ami nekem hiányzik, az Krisztus – és nem az ennivaló.” Nem több, de minőségibb ilyenkor náluk az étel. Az ajándékozás sem több a személyes gondoskodás kifejezésénél: ha észreveszik, hogy a testvérnek, akinek a nevét húzták, szakadozott a szemüvegtokja vagy a tolltartója, meglepik eggyel.

„Nem az ételért vagyunk: amit kifejez, sokkal fontosabb. Az éjféli mise utáni szeretetvendégségen felkínált étel is arra szolgál, hogy aki a hit útján messzebb van, és finom ételt eszik, ezáltal közelebb kerüljön.” Az agapé terme nem véletlenül van éppen a templomtér alatt: itt folytatják azt a testvéri osztozást, közösséget, amit a szentmise ünneplésével a templomban elkezdtek. Itt nincs karácsonyfa, a terem közepén álló betlehem viszont az ünnep lényegére mutat: Isten emberré lett. Az idén csillag alakban helyezték el a betlehem körül az asztalokat, ez is jelkép, persze: ahogy közelebb kerülünk a csillag közepéhez, közelebb kerülünk a megtestesülés titkához és egymáshoz is.

MOGYORÓS PISKÓTA

(gluténmentes)

Hozzávalók:

- 8 db tojás
- 5 ek nyírfacukor
- 8 ek pirított darált mogyoró
- szederalma lekvár (nem tartalmaz hozzáadott cukrot)
- mogyoró, szezámmag a díszítéshez

Elkészítése:
Külön felverjük a tojásfehérjét, külön a tojássárgáját a cukorral, majd összeforgatjuk a mogyoróval és a tojásfehérjével. 180 °C-on megsütjük. Megkenjük lekvárral, mogyoróval, szezámmaggal díszítjük.

MÁKOS BEJGLI

Tészta

Hozzávalók:
- 40 dkg liszt
- 20 dkg vaj
- 1 csipet só
- 2 ek cukor
- 2 db tojássárgája
- 2 dkg élesztő 3 kk cukorral 0,5 dl tejben megfuttatva

Töltelék

Hozzávalók:
- 20 dkg darált mák
- 15 dkg porcukor
- 5 dkg mazsola
- citromhéj
- rum

Elkészítése:
A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, 2 cipót formálunk belőle, és 2 órát állni hagyjuk. A töltelék főzés nélkül készül, figyelni kell rá, hogy ne legyen túl híg. A megtöltött rudakat tepsire rakjuk, tojássárgájával vagy egész tojással megkenjük. 5 percig forró sütőben, majd 30-35 percig közepes lángon (180 °C) sütjük.

Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra