A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Magyar Konyha

2015. augusztus 6.

Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.

A Tisza és a Duna mentén nagyon sok a halászcsárda. Azt gondolnánk, halászcsárdában biztos friss halat fogunk enni. Nyári tapasztalataink sajnos vegyesek. Ezért próbáltuk összeszedni azokat a csárdákat, ahol friss halat kínálnak. Ami nem azt jelenti, hogy az éttermek nem fagyasztják le a frissen érkezett halat, de legalább nem hónapokig - legrosszabb esetben évekig - áll a mélyhűtőben.

Az Algyői halászcsárda halászleve továbbra is mennyei, éppolyan finom a korhelyhalászlé, mint a ponty. Algyőn mindig frissen főzik a halat és a hallevet is. Az alaplé egy nap háromszor is elfogy, másnapra biztosan nem marad, a halat pedig mindig frissen főzik bele, ahogy jön vendég. Az étlap halválasztéka bő, és szerencsére azt kapunk a tányérba, amit rendelünk, tiszai szürkeharcsát, süllőt, ponttyfilét.

Aki szereti, rendelje a ropogós apróhalat, keszeget, kárászt, sőt még törpeharcsát is sütnek, attól függően, mit fogott a halász. Sűrűn bevagdalva olyan mint egy valódi ropogós csemege, alig találunk benne ehetetlen szálkát.

Ha Szegeden maradunk, válasszuk a Kiskőrössy halászcsárdát, és az étlapon itt tényleg alig szerepel más étel, mint hal. Csuka, harcsa, süllő és ponty mellett tokhalat is kínálnak. A Felső Tiszaparton békacomb is kapható!

A szolnoki halászcsárda a híd tövében szintén tiszai halat kínál, bár a fogásokat kicsit komplikálják, de a halászlevet mindenképp érdemes megkóstolni, bőséges adag, elég főételként is.

Sajnos rossz tapasztalatunk volt Szarvason, ahol bár a halászlé alapleve ízletes volt, mikor pontyot rendeltünk lebeszéltek róla, hogy miért nem inkább harcsát eszünk.  Rákérdeztünk, hogy "Ugye szürkeharcsa? Hát persze"- jött a válasz, majd kaptunk egy cápaharcsát, aminek az íze fényévekre van a mi folyami harcsánk ízétől és érthetetlen miért gondolják, hogy a vendég ezt nem veszi észre.

A Tiszacsegei halászcsárdában szerencsére továbbra is finom a halászlé, a pontylevet filézett pontyszeletekkel, a harcsahalászlevet szép fehér szürkeharcsadarabokkal kínálják. Haltepertő legyen az előétel!

Szalai János, akit még a törzsvendégek is Dudának hívnak maga füstöli az afrikai harcsát (az udvaron három hordóból építettek egy zseniális füstölőt), a ponty hasaaljából (szálkátlanítás után) maguk készítik a haltöpörtyűt, különleges pácban az olajos halat. Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a legendás korhely harcsahalászlevet (esetleg friss harcsamájjal), a töltött harcsát nagymama módra vagy a rántott túrós csárdapalacsintát. És senki nem tartja habókosnak. Mert ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza.

 Ha finom halászlevet szeretnénk enni, és többfélét megkóstolni, érdemes ellátogatni egy halászléfőző versenyre. Az igaz, hogy legtöbbször műanyag tányérból kell kanalaznunk, de biztos, hogy frissen készült halat fogunk enni. A híres bajai halászléfőző versenyen már túl vagyunk, de azért találunk még tiszai és dunai halászléfőző versenyt.

Dunaföldváron augusztus 20-án 18. alkalommal rendezik meg az Országos Halászléfőző Versenyt. A Duna-parton természetesen dunai halászlevet főznek, van, aki gyufatésztát is rak bele.

A szegedi híd alatt szeptember 4-6 között rendezik meg a Nemzetközi Tiszai Halfesztivált, ahol a hagyományos szegedi halászlevet kóstolhatjuk meg, többnyire passzírozva, jó sűrű lével.