Ízvadászat » Magyar ízek

Méz, pempő, propolisz

Méz, pempő, propolisz

2017.09.13.  | S.N.

Amíg a méhek korábban a méhlegelőn megtaláltak minden olyan anyagot, amely az egészségmegőrzésüket szolgáló mézek készítéséhez szükséges volt, ez ma már nincs így – mondja dr. Sümegi Mihály. A vegyész, „fűszerszámkészítő nanotechnológus” ezért olyan gyógynövényalapú termékeket készít, melyek a méheket ebben támogatják.

– A vadállatok vagy a háziállatok közé soroljuk a méheket?

– Sajátos státuszban vannak: a méhészek és a tudomány szerint sem hagyományos háziállatok, inkább haszonállatoknak tekintik őket. Az ember ugyan megfosztja a méheket a vadon élő állatok hajlékkialakítási, lakóhely-választási lehetőségétől, és ezzel beszűkíti a táplálékszerzési lehetőségeiket is, de nem szigeteli el őket a környezetüktől olyan mértékig és nem takarmányozza őket olyan tudatosan, mint a háziállatokat. Ebben a furcsa, köztes helyzetben kell kitalálnunk, hogyan őrizhetjük meg a méhek egészségét.

– Sokat hallunk arról, hogy a civilizáció terjeszkedése, a környezetszennyezés miatt a méhek léte is veszélybe kerül.

– Az ipari forradalom XIX. századi kiteljesedéséig a méhek eredeti élőhelyükön, a méhlegelőn is megtaláltak mindent, ami az életműködésükhöz szükséges. Mára egyrészt csökkent a méhlegelőnek alkalmas területek nagysága, másrészt e legelők minősége is. Míg korábban megtaláltak minden olyan gyógynövényt, ami az egészségük megőrzéséhez kellett, ma ezt érdemes valamilyen módon pótolni. Így tudnak megfelelő minőségű mézet előállítani.

– Mitől egészséges a méz?

– A benne lévő anyagok gyógyhatása miatt. A méhek ráadásul nem felhígítják a növények hatóanyagait, mint az emberek a forrázatok, teák, borogatások készítésekor, hanem töményítik, enzimeikkel pedig ki is egészítik. A méz több mint tízféle vitamint, például szinte minden B-vitamint, emellett C-vitamint, majdnem valamennyi esszenciális aminosavat és több mint 30-féle ásványi anyagot, köztük cinket, foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot, nátriumot, vasat is tartalmaz. Fehérjetartalma a virágkomponensek mellett főként a méhek enzimjeiből származik.

– Milyen betegségekre lehet jó?

– Vannak mézek, amelyek hatékonyan alkalmazhatók az emberi szervezet zavarainak, működési rendellenességeinek gyógyítására, és vannak, amelyek a szervezetet a kórokozókkal szembeni harcában támogatják. Javasolják a mézet az egész szervezet, egyes szervek, sőt az idegrendszer erősítésére, de különböző fertőző betegségek ellen is. Az iszlámban a méz az „étkek étke, az italok itala és az orvosságok orvossága”. Mohamed próféta szerint „ha egy személy mézet eszik, ezernyi gyógyszer kerül a gyomrába és milliónyi betegség távozik onnan”. Előadásaimon többször találkoztam meghűléssel, gyomorhuruttal bajlódó méhészekkel, családtagokkal. Amikor gyógynövényt ajánlottam a bajra, mindig elhárították azzal, hogy otthon már elő van készítve az adott kórságra eddig mindig bevált fajtaméz. A méhészek ismerik és számon tartják az egyes fajtamézek felsorolhatatlanul sokféle gyógyító hatását.

– Hogyan kerülnek a gyógyító anyagok a mézbe?

– A méhek nektár és virágpor formájában nagyon sok gyógyító anyagot gyűjtenek be. De hogy belássuk, más gyógyító hatású növényi anyagot is gyűjtenek, simítsuk finoman végig a citromfű, a bazsalikom, a kakukkfű levelét. A kezünknek – a rátapadó milliónyi, láthatatlan részecske hatására – kellemes illata lesz. Kis dörzsöléssel még több részecske tapad az ujjunkra a levelek mirigyszőreiben lévő anyagokból. Persze a méhek nemcsak a levelek érintésével kerülnek kapcsolatba ilyen anyagokkal, hanem a nektárgyűjtés során is, hiszen ezek az anyagok a virágok mirigypikkelyeiben is megtalálhatók, épp a nektármirigyek szomszédságában – el sem tudják kerülni a velük való érintkezést. Amikor egy virágportól borzas méhecske hazatér, és a társai szépen letisztogatják, akkor valamennyien hozzájutnak ezekhez a kicsi, illatos, gyógyító hatású részecskékhez, az illóolajokhoz.

– A méz „tartalmától”, a méhlegelőtől függ, hogy akácméznek, virágméznek, gesztenye- vagy éppen medvehagymaméznek nevezzük-e?

– Ha a méhek elég nagy területen virágzó azonos fajú növényállományról kellően tiszta lépekbe gyűjtik a mézet, akkor a méhész megfelelő tisztaságú fajtamézet pörgethet ki. Ha a gyűjtési területen egyszerre több növényfaj is virágzik és ezeket a méhek egy időben látogatják, akkor a begyűjtött nektárból vegyes virágméz készülhet. A fajtamézek minősítése a méz virágportartalmának vizsgálatával történik, de persze árulkodó a színe vagy az illata is.

– És mi gyógyítja a méheket?

– Őket is a méz. Az emberek évezredeken keresztül gyógynövényekkel gyógyították magukat és a jószágaikat. Az 1800-as évek végéig a méhek gyógyítására nem sok írás utal. A nagy műveltségű orvos, polihisztor Kibédi Mátyus István (1725–1802) is ezt írja róluk: „a’ természet útján járó oktalan állatok, a’ kik ez okból ritkán is betegeskednek”. A méhek tápláléka a méz, és a természetes méhlegelőn megtaláltak minden olyan anyagot, amely az egészségmegőrzésüket szolgáló mézek készítéséhez szükséges volt. Ez ma már nincs így, de mivel a méhek „antennája”, kommunikációja, tájékozódása mindenre érzékeny, csak óvatosan szabad beavatkozni a méhcsaládok életébe. Azt vallom, hogy – mérgekkel való „gyógyítás” helyett – gyógynövényekkel, illetve gyógynövénykészítményekkel megelőzhetjük a megbetegedéseiket. Ezért készítjük az Apidiár termékeket. Vannak országok, ahol állami támogatást kapnak a gazdák, ha a nagy tábláik körül vagy azok tagolásaként gyógynövényt termesztenek.

– A méhek azonban nemcsak mézet állítanak elő, hanem például a propoliszt is.

– A propolisz külső-belső jótékony hatását – a neve is erről árulkodik – már az ókori görögök is ismerték. A kaptár „másodtermékeként” létrejött propolisszal ragasztják össze a méhek a kaptár mozgó alkatrészeit, tömik be a nyílásokat. Ez a cementként használt, fertőtlenítő hatású anyag a méheket is védi: a propoliszt nagyobb mennyiségben termelő méhcsaládok népesebbek, jobban elkerülik a betegségeket. A propolisznak magas az antioxidánstartalma: természetes antibiotikumként működő és erősen hámosító hatású flavonoidokat, valamint ferulasavat tartalmaz, de vannak benne a táplálék felszívódását segítő enzimek, aminosavak, B1, B2, B6, C- és E-vitamin, valamint ásványi anyagok is. A háborúkban kenőcsöt készítettek belőle a sebek kezelésére, sőt a feltételezések szerint a híres hegedűmester, Stradivari is a Cremona környéki méhek által termelt propoliszból készült lakknak köszönheti a sikerét.

– És az aranyárban mért méhpempő?

– A pempő nem véletlenül ilyen drága: kevés van belőle, és nehéz tartósítani. A lárvák az első három napon kapják, a méhkirálynő azonban egész életében ezzel a fehéres színű, zselés állagú váladékkal táplálkozik, ami a fiatal dolgozó méhek garatmirigy-váladéka. A méhpempőről korábban azt gondolták, hogy életelixír, a fiatalság és az örök élet csodaszere. Ha belegondolunk, hogy a méhkirálynő mire képes – egy nap alatt le tud rakni annyi petét, mint a saját súlya, s míg a dolgozó méhek öt-hat hónapig, addig ő akár öt évig is él –, nincs is mit csodálkozni ezen. A méhek mint parányi alkimisták csodálatos vegyületeket állítanak elő: megérdemlik, hogy vigyázzunk rájuk.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.

Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább