Magyar Konyha
2018. augusztus 21.Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.
A Kenyérlelke fesztivál fő célja helyreállítani az igazi kenyér intézményét és becsületét, egyúttal hadat üzenni a mesterséges adalékanyagokkal tuningolt, „pékáruknak” - ez a misszió és alapgondolat vezérelte Till Attila és a pékműhelyes Vajda Józsi összefogását a talákozó életre hívásakor. 
Stílusosan augusztus 20-án, vagyis az Új kenyér ünnepére szervezett rendezvény egyúttal amatőr és profi pékek versenye.
Négy kategóriában lehetett nevezni: fehér-, félbarna kenyér, teljes kiőrlésű kenyér, bagett és croissant
(a nevezési feltételeket, szabályokat, kategóriákat és a verseny menetét érdemes elolvasni a rendezvény honlapján, vagy tavalyi beszámolónkban).
Az igazi kenyér ügyéhez három dolog elengedhetetlenül szükséges: kovász, kereslet és kínálat. A kenyér ügye évről évre egyre több látogatót és versenyzőt vonz, a főszervezők a visszajelzésekből úgy látják, a lelkesedés tovagyűrűző hatása pedig egész évre, és az ország többi területére is kihat.
A jó kenyér kívül ropog, belül lyukacsos – buborékos, szinte nyúlós
A kiváló végeredményhez ezernyi feltételnek kell együtt állnia, ebből az egyik legfontosabb a kovász megléte és minősége. Ez a nélkülözhetetlen összetevő a naturális, autentikus irányvonalú gasztronómiai trenddel került újra előtérbe, és erre utal a fesztivál elnevezésében a „lélek” szó.
Ősi mivolta megkérdőjelezhetetlen, már az Ószövetségben is fontos szerephez jutott az egyiptomi kivándorláskor. A kovász egy lisztből, vízből és sóból álló elegy, amit etetni, táplálni, szeretni kell, ahogy azt a Kovászlabor standjánál megtudtuk. És bár a hosszú kovászolással készült kenyereknek az adalékmentesség mellett számos egészségügyi előnye van,
Józsi szerint a kovász miatt három éve még a magyar Pékszövetség is kinevette.
Ma már viszont egyértelműen a kovász mellett tette le a voksát a nemzetközi szakmai elit is. 
A jó kenyér: többe kerül
Méghozzá másfélszer, de inkább kétszer annyi, mint a szupermarketekben. A nemzetközi zsűri panamai tagja, Claudio Perrando szerint ma az emberek nem becsülik eléggé sem az étel, sem a munka értékét. Pedig séfként úgy tartja, a kenyérsütés sokkal összetettebb és nagyobb kihívás, mint egy tányér összeállítása.
Három hozzávalós ételről van szó, így mindennek tökéletesen kell sikerülnie a jó végeredményhez, ez pedig a minőségi alapanyagokon túl precíz szaktudást és kitartó, alázatos munkát követel.
A sikertelenségi ráta még így sokkal magasabb a péktermékek esetén. Ráadásul, rengeteg étel kerül a kukába, a kenyér pedig az egyik fő áldozat. Ezt az állítást Józsi is megerősítette, hozzátéve, hogy amiért az emberek többet fizetnek, azt jobban becsülik. 
A harmadik érv a magasabb ár mellett, hogy a kenyér ára olyan emberekhez vándorol, akik ebből tartják el családjukat, sőt sokszor mások családját is. Miért fizetnénk arctalan multiknak, ha egymást és az ipart is támogathatjuk helyette? Ezt például egy igazi olasznak nem kell magyarázni, de sajnos nálunk egyelőre nem igazán elterjedt ez a szemlélet.
A jó kenyér országazonos, ugyanakkor nemzetközi színvonalú
Józsi szerint ma a gasztronómiában, de főleg a pékáruk területén az USA és Ausztrália a meghatározó. Az amerikai és az ausztrál pékek mindent, amit tudnak, Európában tanultak, de hazatérve saját szabályaik alapján létrehoztak valami teljesen újat. Claudio szerint az európaiak szaktudása a legerősebb, de egyes országok – például Németország – nem hajlandók fejlődni, nem nyitottak, így a kenyérkultúra is megrekedt.
A „vissza a gyökerekhez” jelenség nem azt jelenti, hogy a mai alapanyagokat és technológiát kizárjuk, hanem hogy hűek maradunk a kultúránkhoz.
A találkozó szervezői bíznak a magyar pékek hozzáértésében és a fesztivál színvonalában, ezért is hívnak évről évre egyre több külföldi zsűrit.
Céljuk, hogy az idelátogató szaktekintélyek megismerjék a magyar pékségek legjavát, és jóhírünket vigyék. 
Idén egy hétfős zsűri bírálta el a pályamunkákat, három magyar és négy külföldi. Merész kísérlet világhírű kézműves pékeknek, főleg franciáknak bagettet és croissantot tálalni, de Cristian Maurice helyett Molnár B. Tamás kritizálta az említett kategóriák nevezéseit, főként profi kategóriában.
Elmondta: „ugyan felelőssé tehető a megfelelő alapanyag hiánya, de láthatóan sem a bagett, sem a croissant nem áll kézre a magyar pékeknek.” Ez talán nem is olyan tragédia, hiszen bár az említettek több technikai tudást igényelnek, mégis, itthon a kenyér az elsőszámú termék, így már akkor is nagyon boldogok lehetünk, ha az országban egyre több igényes pékműhely nyílik telis-tele presztízsértékű félbarna és teljes kiőrlésű kenyérrel.
A 2018-as Kenyérlelke fesztivál nyertesei profi pékség kategóriában
Fehér-, félbarna kategória: Artizán Budapest (2.: Csepregi Pékműhely, 3.: Alma Nomád Bakery)
Teljes kiőrlésű kategória: Artizán Budapest (2.: Csepregi Pékműhely és Pékműhely, 3.: Jacques Liszt)
Bagett: Norma (2.: Artizán Budapest, 3.: Jacques Liszt)
Croissant: Alma Nomad Bakery (2.: The Mill, 3.: G&D Kézműves Pékség)
