A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Magyar Konyha

2015. szeptember 25.

Volt egy idő, amikor külföldi termékeket kerestünk a boltok polcain. Ma már a magyar termelők portékái után kutatunk. De kiben bízhatunk? Ha kimegyünk a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra, találkozhatunk az ország legjobb sajt, lekvár, füstölt hús, méz vagy éppen szörpkészítőjével.

Már a rendezvény neve is jelzi, hogy nemcsak kiállítás, hanem vásár. Vasárnapig kistermelők árulják termékeiket, mutatják be fejlesztéseiket, hirdetik, hogy Magyarországon milyen fontos szerepe van a háztáji termékeknek, legyen szó tejtermékről, lekvárokról, húsárúról vagy mézről. Változik az életmód és a szemlélet, egyre többen igyekeznek az egészséges táplálkozás szabályait betartani.

Szerencsére a helyi piacokon már többnyire elérhetők kistermelők árui, de nagy segítség az internet, hiszen egyre több termelő nyitott webshopot és lehet rendelni az áruiból. Sokan veszik fel a kapcsolatot budapesti delikatesz boltokkal, piaci árusokkal, hogy árulják termékeiket.

AZ OMÉK  már nemcsak a mezőgazdasági gépek, innovációk iránt érdeklődők rendezvénye, hanem a gasztronómia szerelmesei is sok újdonságot találnak.

Kipróbálhatjuk a különböző régiók húskészítményeit, hiszen más a békési, az alföldi vagy a nógrádi szalonna, sonka vagy hurka.Szintén tájjelleg mutatkozik a lekvárok kóstolásakor, máshogy fűszereznek Szatmárban és máshogy Derecskén. Szerencsére egyre több olajsajtoló is megjelent, akik maguk termesztik a tökmagot, lenmagot és kínálják a lenolajat, tökmagolajat, dió- és mákolajat.

Nagy sikere van a tokaji borzselének, a furmintból és aszúból készült lekvárnak, a tehén-, kecske-, és juhsajtok mostmár nemcsak fűszerekkel készülnek, hanem találunk friss sajtot és új sajtkészítményeket is. Sokan vannak a szörpárusok, akik között a kérdés továbbra is, hogy felforraljuk-e a szörpöt, így elveszítve a vitamintartalmát vagy tegyünk bele egy kis nátrium-benzoátot és azzal tartósabbá tegyük.

Találkoztunk szarvasi medencékben tenyésztett afrikai harcsával, a harcsa húsából készült termékekkel, és a hortobágyi halgazdaság új kínálatával. Sajnos a balatoni halászat megszünésével a finom balatoni halakat elfelejthetjük, ma már csak a horgászok ehetnek balatoni keszeget, pontyot, süllőt.

Jelen van a hernádi boldog csirke, ahol labdázó csirkékről meséltek, állítólag így biztosítják az elegendő mozgást számukra. Sajnos nem győztek meg minket, mert az nem győzelem, hogy  négyzetméterenként 18 darab csirke helyett Hernádon 15 darabot helyeznek el.

Szerencsére a kitelepült éttermek vagy lacikonyhák minősége is pozitívan változott. A karcagiak birkapörköltet készítenek a helyszínen, ott van az ország első cigányvendéglője Békésből, ahol Ásós Gézától megtudtuk, hogy a cigány töltöttkáposzta öregtyúkből és füstölt csülökkel készül. Desszertnek pedig szinte minden pavilonban frissen sült a rétes, az A pavilonban nagyon finom meggyes-túróst kóstoltunk.

Persze ez csak a gasztrotéma. Emellett érdemes a gyerekekkel megnézni az élőállat kiállítást, ahol látható lovasbemutató, szarvasmarha,  juh, sertés, kecske és őshonos állatok bemutatója. A régiós pódiumokon egész nap zajlanak az események, agrárszakmai kérdésekről, bemutatkoznak piacok, hungarikumok, helyi termékek.

Vasárnapig érdemes ellátogatni a Hungexpo területére, ahol visszatért a régi BNV-k kellemes hangulata, jó ízek, kedves emberek, minőségi kínálat várja a gasztroőrülteket.