Az aszújukkal platinát, a furmintjukkal aranyat szerzett a Harsányi Pincészet, most pedig a pezsgőre fordulnak rá.

Nemrégiben adták át a Harsányi Pincészet új, modern feldolgozó üzemét, amely ránézésre nem is tűnik túl nagynak, mert csak a tetején kialakított Dűlőbisztró látszik, míg az alatta lévő mínusz emeletek teljesen belesimulnak a domboldalba.

A Harsányi család által vitt birtok különlegessége, hogy a Rákosi-korszak kivételével, több mint 160 éve a család tulajdonában van.

Az első területeket 1850 környékén vásárolta meg a jelenlegi tulajdonos szépapja, Rick Jakab,

aki nemcsak a szőlőművelésben volt úttörő a környéken, hanem a város első patikáját is ő alapította. A családi birtok egészen az ötvenes évekig fejlődött, majd elkobozták. A hetvenes évek óta viseli újra gondját a család, és jelenleg a birtok négy dűlőjében, 13 hektáron gazdálkodnak.

A történelmi, egyedi mikroklímával rendelkező dűlők, a Királyhegy és a Megyer mellett a Kútpatka és a Ciróka szőlejében hagyományos tokaji szőlőfajtákkal találkozhatunk, furminttal, sárgamuskotállyal és hárslevelűvel. A kézművesség, az organikus szemlélet kihat a jó minőségű szőlőre, amelyek mellett az egyedi terroir is szépen megmutatkozik a borban.

A 2017-es Kútpatka Furmint 2020-ban a Decanter World Wine Awards borversenyen aranyérmes lett 95 ponttal, amely leginkább eleganciájának köszönhető. A hordót ugyanis visszafogottan használták, és nem nyom el mindent, így a gyümölcs, a furmint és Tokaj jegyei is mind erőteljesen érződnek. Ugyancsak tavaly még magasabb polcra került a 2016-os aszújuk, amely 97 ponttal platinakitüntetést kapott, és valóban olyan az aszú, hogy egy cseppben koncentrátumként akár parfümként is lehetne használni, emellett a gazdag édessége mellett egyensúlyt teremtenek benne a savak, így

mint a legjobb tokajik kortya után, itt sem érezzük, hogy összeragadna a szánk.

A pincészet ezen eredményeit még a korábbi feldolgozóban sikerült összehozni, amely a borászat tulajdonosa szerint kész csoda volt. Most azonban már az új helyszínen minden adott ahhoz, hogy a fantasztikus adottságokkal rendelkező vidéken termesztett szőlőből még többet hozzanak ki.

Bár a magyar bort legtöbbször Tokaj aszújával tudják azonosítani a világban, de mögötte az ajtórésbe igyekszik betenni a lábát a száraz furmint és a hagyományos erjesztésű pezsgő is. Ez utóbbi mozgatja leginkább a csapathoz januárban csatlakozó Mészár Csanád borász, aki igyekszik a pincészetet a kifinomult buborékok irányába terelni.

Egyelőre persze abból az erős alapból gazdálkodik, amit kapott. Itt az említett nagy presztízsű borok mellett megtalálható a könnyedebb vonal is, amelynek biztosan lesz folytatása, így az is fontos, hogy gyümölcsös bevezető tételek, mint a Hoppá, a Huss és a Habcsók mind megfelelően legyenek elkészítve.

Csanád szülei is szőlészettel, borászattal foglalkoznak, így már szinte beleszületett a szakmába. Bodrogkeresztúron él, Tokajban van a családi birtokuk. Mint a legtöbb hegyaljai családnál, nála is a nagyszülők kezdtek el szőlővel foglalkozni, csak abban az időben le kellett adni a termés nagy részét. Édesapja kezdett aztán igazából a borkészítésbe belefogni. Mellette az egész

gyerekkorában még játék volt az egész, aztán később fárasztó munka lett belőle.

Érettségi után aztán a budafoki Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskolában folytatta. Ott ismerkedett meg a pezsgőkészítéssel, és sok nagy borászatba eljutott.

„Kétlaki életet éltem, attól függött, hogy hol töltöm a hétvégét, hogy otthon milyen munkák voltak, illetve a budapesti társaságban milyen bulik voltak.” - meséli Csanád, aki aztán a pezsgőkészítés nagy úttörőjénél a Garamvári Pincészetben jött rá, hogy a pezsgőben milyen mélységek rejlenek: „Megtudtam, hogy lehet komolyabb tételeket is készíteni, nem csak olyanokat, amit energiaitalhoz keverve lehet inni.”

Aztán elkészítette az első saját pezsgőjét is, amelyből több túlélte felrobbanás nélkül. Majd a technikum elvégzése és egy olasz tanulmányút után megtudta, hogy Hegyalján a Dereszla pezsgőpincészetet tervez indítani, így egyből jelentkezett is ide dolgozni, ahol elsősorban a pezsgőhöz készülő alapborokról sikerült sok információt és tudást magába szívni. Innen a tokaji közösségi borfeldolgozóhoz vezetett az útja, majd idén januártól a Harsányi Pincészetben továbbra is a pezsgő maradt a célpont.

Ha Tokaj történelmét nézzük Demeter Zoltán kutatásaiból kiderül, hogy már 1829-ben is foglalkoztatta őket a sampányi bornak való szőlők kutatása. Ezzel most is érdemes lenne foglalkozni, és megtalálni melyik is lehet az a fajta, amivel Tokaj megtalálhatja a saját hangját.

Csanád szerint az aszú elengedhetetlen Tokaj számára, de az egy kuriózum, amely mellé kellenek olyan borok is, amelyek elcsábítják az embereket. Erre szolgál a száraz tokaji is, amely felé rengetegen elindultak, és ugyancsak lehet borfogyasztókat elhódítani a pezsgővel is. A világ mostanában ugyanis a gyümölcsösség és a buborékok irányába halad, így lényegében a champagne-i technológia meghonosításán túl, idővel a saját pezsgőt a saját szőlőfajtánkhoz is hozzá kell alakítani, ami a szőlőműveléstől, a feldolgozásig minden lépést érint.

Mindezt a borvidék szintjén kell majd építeni, így kérdés tehát, hogy melyik fajta felel meg erre a célra a legjobban, mert a hagyományos hegyaljai szőlőkben elég magas a polifenol, amely nem biztos, hogy kedvez a pezsgőkészítésnek, és ellenállnak az oxidációnak. Modern kímélő technológiákkal azért a borász szerint ennek a kihívásnak is meg lehet felelni.

Meg kell tartani a hegyaljai fajtákat is, de érdemes lenne elkezdeni hibrid szőlőfajtákkal a kísérletezést, a munkát, mert ezek ellenállóbbak a betegségekkel, és előnyt jelent az olasz és német borászok számára, hogy ők már használják ezeket. Nekik ugyanis alacsonyabb az előállítási költségük, hiszen kevesebbszer kell beavatkozniuk, hogy tartsák a minőséget és a mennyiséget.

Tokajon minden klímaváltozás ellenére aszúnak lennie kell, amit addig kell készíteni, amíg csak lehet, hiszen régen is némiképp más lehetett az aszú. Az ő vére jelenleg azonban a pezsgőtől pezsdül fel. Hogy Tokaj jövője is a pezsgő-e azt még Csanád sem tudja, de a saját jövőjét mindenképpen ebben látja.