A savanykás ízek nélkül a konyha üres, unalmas, fénytelen – nem csak kiegészítőként van szerepe az étkezésben, hanem főszerepben is megállja a helyét, ha jól csinálják. A magyar gasztronómia is évszázadok óta használja önmagában és édes-savanyú, sós-savanyú, csípős-savanyú ízpárokban, azaz nem ismeretlen az erjedés, nem gyökér nélküli sem a télen felbontott nyári befőttesüveg, sem a cefre, sem a kovász, sem az ecet.
Néha úgy tekintünk erre a tudásra, mint a nagymamai múlt egy szép emlékére, amely vissza már sosem tér. A sajnálkozó sóhajtozások teljesen helyénvalók is, ha a bolti, zacskós, gyanús állagú és ízű káposztákat, paprikákat, uborkákat kóstoljuk.
Azonban ezek az ismeretek, a fermentálás a mai modern konyhaművészetben mind nagyobb teret nyernek – érdemes elsajátítani az alapokat, mert nem csak finom, hanem egészséges ételeket hozhatunk létre, igaz, a gépszíj könnyen elkapja az embert, pláne, ha Holly Davis könyvéből merítjük az ötleteket.
A modern fermentálást pár év csend után a skandináv séfek hozták be az éttermi köztudatba –
nélkülük ma nem lenne kötelező minden magára adó szakács számára az ilyen-olyan kreatív savanyúság a tányérokon.
Ezzel párhuzamosan számos blog, fórum kezdett foglalkozni a témával – ahogy egyre szélesedett az érdeklődők köre, úgy gazdagodott a bázis a vegyészek, biológusok, dietetikusok hozzáadott tudásával.
A HVG által kiadott könyv egy receptgyűjtemény volna? Nem, sőt, meghatározni is nehéz, mert olyan esszenciális információk kaptak benne helyet, melyekkel erősen túlmutat a megszokott szakkönyveken. Nagy a gyanúm, hogy
a fermentálás addiktív, csúnyán rá lehet szokni,
nem csak a konyhai kaland, az izgalmas folyamatok miatt, hanem az új, kalandos, vad, egészséges, de szemtelenül finom ízek miatt is.
Holly Davis könyve kalauz ehhez az életmódhoz. Fermentálós útikalauz stopposoknak, mert erre a kocsira bárki, bármikor felkapaszkodhat és kirándulhat, mindenféle kategóriát kipróbálva, hiszen, gabona, gyümölcs, tej, mind-mind meghajlik a mikroorganizmusok akarata előtt, amelyeket, ha ügyesek vagyunk, jó gazdaként terelgethetünk, irányíthatunk.
A Fermentálás a száz recept mellett
elképesztő elméleti és gyakorlati ismereteket is ad:
hasznos azoknak, akik a kiskerti termésüket használnák fel kreatívan, és jól fog jönni azoknak, akik kitörnének a megszokott, unalmas ízekkel elszürkülő mindennapokból. 
Holly Davis negyven év saját tapasztalatát és évszázadok, évezredek empirikus tudását teszi elénk 270 oldalon – ideje volt, hogy végre magyarul is megjelenjen egy ilyen praktikus, érthető módon megfogalmazott kalauz.
