Kötözött sonkát vásárolni manapság több mint kockázatos. Húsvét előtt a kereskedelmet elöntik a gyorspácolt, túlfüstölt, vízzel fondorlatosan megszívatott, maradékhúsokból tákolt sonkaszörnyek. Ha van bizalmi hentesünk vagy őstermelőnk, akkor kérjük meg arra, hogy a hagyományosan pácolt és hidegen füstölt lapockát vagy sonkát csontozza ki, és kösse olyan szorosra, hogy ne maradjanak üregek.

A húsvéti sonka elkészítési módja attól függően is változhat, hogy milyen hús áll rendelkezésünkre. A boltban vásárolt sonka, sódar vagy más húsrész lehet előfőzött vagy készre főzött, nedvesen vagy szárazon érlelt, csontos, félig csontos vagy csont nélküli, erősen vagy kevésbé sós, puha vagy száraz. Lehet egész sonka vagy fél, esetleg csak egy kisebb darab pácolt, füstölt húsrész. A változatok s variációk száma meglepően nagy, ám néhány egyszerű fogás ismeretében már ízletes húsvéti főtt sonkát készíthetünk a foszló kenyér, a főtt tojás és a torma mellé.

Néhány jó tanács

A nyers sonkát sósságától függően 12-24 óráig hideg vízben áztassuk. A vizet a sósságtól is függő gyakorisággal - többnyire 3-4 óránként - öntsük le és pótoljuk frissel. Áztatás után a sonkát a hazai főzőhagyományok szerint tiszta vízzel öntjük fel, s fedő alatt lassan megfőzzük.

TIPP!

A vízbe tehetünk hagymát, fokhagymát, póréhagymát, gyökérzöldségeket, borsot, babérlevelet, chilit vagy más fűszernövényeket, de bort és ecetet is adhatunk hozzá, s a gyümölcsök, mint például az alma, szintén gazdagíthatják az összetevők számát és a sonka ízét. A nyers sonka elkészítési ideje igen eltérő lehet, ám - a sonka méretétől is függően - általában 35-40 perc/kg főzési idővel számolhatunk. A kisebb, 2 kg alatti sonkák hosszabb ideig főnek, a nagyobbak főzési ideje kilogrammonként valamivel rövidebb. A megfőtt sonkát a főzőlében hagyjuk lehűlni, majd a megdermedt zsírt szedjük le, s egy tálban gyűjtsük össze. A lehűlt sonkát az edényből kivéve hűvös helyen, letakarva tartsuk.

TIPP!

Miután a tiszta vízben főtt sonka elkészült, tegyük ízlés szerint fűszerekkel, fűszerkivonatokkal, szójaszósszal, borral, stb. ízesített, felforralt, majd visszahűlt, 80-90 °C-os vízbe, majd ebben a folyadékban hagyjuk a sonkát lehűlni. A főzéssel nyert ízes sonkalevet levesek, főzelékek készítésénél használhatjuk, ahogy a főzővízről leszedett zsírt is hasznosíthatjuk, mint azt elődeink is tették. 

Tavaszi frissesség

TORMA

A húsvéti hidegtálnak a sonka és a sonka levében főtt tojás mellett a hónapos retek és a reszelt, kevés finom ecettel vagy mustárral elkevert torma is kötelező tartozéka. A tormát nem érdemes hőkezelni, mert a csípősségét okozó mustárolaj (alliltiocianid) lebomlik, így elveszíti az ízét. A reszeléshez a legjobb a perforált lyukakból álló tormareszelő, amelyen finommá törnek a torma rostjai.

RETEK

A retek hidegtűrő növény, de korántsem igénytelen. Folyamatos és egyenletes vízellátást, párás, hűvös levegőt kíván. Ha kicsit is egyenetlen a talaj számára elérhető felső rétegében a víz, pudvásodik, a túlzott melegtől pedig szívóssá és túlságosan csípőssé válik. Mindezek miatt a retek azon ritka növények egyike, amelyek esetében az üvegházi vagy fólia alatti termesztés javíthatja a minőséget. Az ilyen retek vitamintartalma kisebb ugyan a szabadföldinél, de a folyamatosan nedves talaj és a párás levegő segíti a finom rostok és a kívánatosnál nem intenzívebb ízek kialakulását. A jelenleg kapható, fagylaltgömb méretű retkek áldozatul estek a kinézetre összpontosító termesztésnek. Ezek nemcsak ízetlenek és gyakran pudvásak, de valószínűleg vegyszerek használatával is készültek. A retek közismert ellenségei ugyanis a kukacok. Ezek ellen hagyományosan úgy védekeznek, hogy igyekeznek a retket azelőtt leszedni, mielőtt a kukacok felfedezték volna. A nagyméretű retekhez azonban több idő kell, ezért a termesztők többnyire nem kockáztatnak, inkább talajfertőtlenítő szereket használnak. A jó retek tízforintosnál (de legfeljebb húszforintosnál) nem nagyobb átmérőjű; tapintásra kissé ruganyos, de nem fonnyadt. Ha jó öntéstalajon termett, beleharapva puha ("vajretek"), és nem olyan harsogós, mint a nyers krumpli. És enyhén, de határozottan csíp... Ha némelyikben akad egy-egy kukac, a vékony karikára vágáskor úgyis észrevesszük. Belefér.  

ZÖLDHAGYMA

Az üde zöld hagymalevelek szezonja is kora tavasszal kezdődik. Igazi tavaszi csemege a klasszikus zöld-, avagy újhagyma, ami legalább kétféle növény lehet. A közismert változat a vöröshagyma fiatal hajtása, emellett ma már elterjedt a téli sarjadékhagyma is. A sarjadékhagymának az alsó fehér része enyhébb, a zöldje viszont csípősebb, mint a vörös-zöldhagyma hasonló részei. Nem fejleszt hagymafejeket, a növény felépítése a póréhoz hasonló. A legkisebb zöldhagyma pedig a snidling, hivatalosan metélőhagyma. Nemcsak kertekben, de cserépben, konyhai ablakokban is előfordul. Egy vágásnyi mindig jól jön a kitálalt levesre vagy a körözöttbe, aminek kellemes aromát ad. Az erdőt-mezőt járva nálunk is találni vadon élő, őshonos hagymákat. A legismertebb a reneszánszát élő medvehagyma, amelynek széles, gyöngyvirágra hasonlító levelei eltérnek a szokásos hengeres formától. Kora tavasszal jelenik meg a nedves erdőkben: a talajt beborító fokhagymaszagú "szőnyegek" levele nemcsak jóízű, de tavaszi nagytakarításra is alkalmas: tisztítja a vesét, a vért, nyugtatja a gyomrot és a bélrendszert.