"Végül is ketten maradnak, Isten és a bor." Ha valahol, akkor a Pannonhalmi Apátsági Pincészetben, a bor katedrálisában érvényes Hamvas Béla kijelentése.

Különleges borászattal állunk szemben, amihez jóval nagyobb tisztelettel kell közelítenünk, mint a többihez. Nemcsak azért, mert hazánk legnagyobb múlttal rendelkező pincészetét kell tisztelnünk az apátsági vállalkozásban, hanem azért is, mert többről van szó egyetlen borászatnál. Sőt: többről, mint akár magáról a borról.

A pincészet összekötő kapocs a külvilág és az apátság, a szakralitás és a mindennapok praktikuma között. Önmagában megmutatja, hogy egészséges körülmények között az egyháznak sokkal nagyobb lehet a társadalmi szerepe a templomfalak közé zárkózó hitéletnél, és több az oktatásnál is.

A pincészet ugyanakkor komoly lehetőség a magyar borászat számára, alternatíva a globalizálódó borvilágban. Lényegében ez a birtok az egyik legsikeresebb közösségi tulajdon egész Magyarországon. Az üzletiesedő borvilágnak olyan darabkája a pincészet, amely mögött a végső tartalom messze túlmutat a borkészítés gazdasági vetületén. Tulajdonképpen az a leginkább meglepő, hogy Pannonhalma példáját nem vette át a többi egyház, s nem alakultak sorra egyházi, szerzetesi birtokok a többi borvidéken.

Ha szűk értelemben, kizárólag borászati szemmel nézzük a birtokot, akkor sem okoz csalódást az igazi borisszák számára. A pannonhalmi táj ugyan nem vetekedhet Somlóval, a Balaton északi partjával vagy Tokajjal egyediség és saját karakter dolgában, ám ettől még kiváló borokat terem, ha értő kezekkel nyúlnak hozzá.

Az apátság pincéjénél remek állapotban lévő ültetvények és tökéletes borászati technológia áll a munkatársak szolgálatában. Az eltelt években a kiváló borászati tudás és tapasztalat az adottságokból szinte tökéletesre csiszolta a borstílust, a borkészítési filozófiát. Az alapborok könnyedek és gyümölcsösek, a nagy borokat - melyek főleg az apátsági életből eredő nevek alatt kerülnek a piacra - a gazdagság és a harmónia jellemzi. A korábban olykor-olykor megjelenő nehézkesség teljesen eltűnt. Akár a könnyed alapborokról, akár a nagy borokról essék szó, mindegyiküknél a jól ihatóság az egyik legfontosabb kiemelendő tulajdonság. Nincs is mit csodálkoznunk ezen, hiszen olyanok az apátsági borok, mint az igaz hit: nem idegenek az igazi élettől.

 PANNONHALMI PINOT NOIR, 2009

Kiegyensúlyozott pinot noir. Illata és íze nápolyira, enyhén kávéra emlékeztet, határozott hasított bőrös jegyekkel fűszerezve. Intenzív, de csiszolt és nem túl tömör savszerkezet. Selymes felszín, tiszta utóíz. Ilyen tételekkel lehet megszerettetni a vörösbort. Akár ünnepekre, akár hétköznapokra!

PANNONHALMI INFUSIO, 2009

Bordeaux-i típusú házasítás, azaz merlot és cabernet franc keveréke. Füstös, meggyes, szilvás, vaníliás illat és íz, finoman édes csersavakkal borított feszín, játékos, hosszú savak. Érdemes szellőztetni néhány percet felbontás után. Jól iható, gazdag bor. Vigyázat: nem szabad szobahőmérsékletnél hidegebben fogyasztani.

 PANNONHALMI OLASZRIZLING, 2009

Visszafogott, meglehetősen neutrális illat és íz. Eleven, játékos savak, finom, de határozott fanyarság a felszínen, finom szén-dioxid-tartalom. Tökéletes halbor, és - bocsássák meg az "ortodox" borfogyasztók - remek fröccsbor.

 PANNONHALMI RAJNAI RIZLING, 2010

Karcsú, üde, visszafogottan gyümölcsös illatú bor. Élénk, de nem éles, és viszonylag egyszerű savkészlettel büszkélkedhet. A gyenge évjáratból származó illat- és ízjegyek nem fedezhetőek fel benne - szerencsére. Tartalmasabb, nehezebb húsételek mellett savai, halak mellett visszafogottsága miatt lehet élvezetes partner.

PRIOR (RAJNAI RIZLING VÁLOGATÁS), 2009

Nagyon szép bor. Visszafogottan petrolos illat, finom virágos, alig érezhetően diós háttérrel. Az ízben határozottabb az édesen virágos jelleg. Közepesen tömör, széles savszerkezet, sima felszín, olajos textúra. Tartalmas és jól iható. Kiváló beszélgető bor: lehet étel mellé is fogyasztani, de annyira szép, hogy magában is brillírozik.

HAUSTUS, 2010

Pinot blanc-viognier házasítás. Ropogósan, finoman zöldes illat és íz, őszibarackosan fanyar felszín jellemzi. Karcsú, élénk, de szépen lecsiszolt savszerkezetű bor. Remekül érvényesül beszélgetések mellett, könnyed délutánokon, laza ebédekhez. Nagyon jól iható, bármikor elővehető.

HEMINA, 2009

Erre a borra lehet azt mondani: profi. Chardonnay, pinot blanc, viognier és olaszrizling házasítása.Igazi ízbomba: vajas, vaníliás, finoman citrusos, ananászos. Bár alkoholtartalma 13,5 fok felett jár, egyensúlya és arányai tökéletesek. Kifejezetten gazdag, krémes konzisztenciájú. Ha nem lenne ennyire kerek savkészlete, azt is mondhatnánk, hogy újvilági. Hagyományait tekintve persze óvilági, összességében ízig-vérig mai. Nem lehet vele hibázni.

PANNONHALMI SAUVIGNON BLANC, 2009

Finoman trópusi, csak egészen enyhén zöldes illat, kissé lisztes íz. Teljesen lesimított savak - 2010 keménységének, ízbizonytalanságának nyoma sincs.Persze ennek is megvan az ára: az egyszerűség. Nem bonyolult, nem összetett, inkább kellemes. Magában is jó inni, de fröccsben az igazi.

KPANNONHALMI TRAMINI, 2010

Korrekt, jól iható, szép arányokkal rendelkező, de egyszerű bor. Nem direkt, rózsás, licsis illatú tramini. nkább diszkrét, visszafogott aromavilágával tűnik ki, vagyis azzal, hogy nem tűnik ki. Ám ezzel is nyert: könnyedebben hat, s így sokkal könnyebben illeszthetjük ételekhez és alkalomhoz is.

PANNONHALMI PINOT NOIR (HORDÓVÁLOGATÁS), 2009

Gazdag illat: a kávés, bőrös, toastos aromákat vörösgyümölcsös, szantálos jegyek egészítik ki. Felszíne bársonyos: egy kicsit még harcol az intenzív savkészlettel. Fiatal bor, már most is jó, de inkább egy évre tegyék még félre, hogy szépen összesimulhasson.

PANNONHALMI RAJNAI RIZLING, 2009

Tartalmas, tiszta, virágos, enyhén petrolos illat és íz: csak utóízében jelenik meg némi, a fajtából és az évjáratból eredő kesernyésség. A széles testet nem tölti ki teljesen a savszerkezet, a frissesség érzetét jelentős szén-dioxid-tartalom tartja fenn.