Vinkó József gasztrotörténeti műsora ezúttal egy legendás magyar édességről mesél. Hiszen a honi köztudatban úgy él a kürtőskalács, mint az erdélyi magyarság ünnepi süteménye, tipikus hungarikum.

Ehhez képest a Szlovák Köztársaság már 2007-ben földrajzi eredetvédelmet jelentett be a skalický trdelník – szakolcai kürtőskalács – nevű édességre, amit a szlovákok szerint Gvadányi József költő-generális honosított meg Skalicán a XVIII. század végén. És mit tesz Isten A peleskei nótárius szerzője 1784-ben tényleg a nyitrai Szakolcára költözött anyja birtokaira és ott is halt meg 1801-ben. Előtte azonban még kertészkedett, eljárogatott a pöstyéni fürdőbe, és főként lakomákat adott a megyegyűlés urainak. Így lett a pozsonyi kifli után a kürtöskalács is szlovák.

Szerencsére csak az egyik változata, hiszen a parázs fölött forgatott dorongfánknak kiterjedt rokonsága él a világban. s a maguk botfánkját sokan levédték. Kürtös kalács a német Baumkuchen, az osztrák Prügeltorte, a litván ragoulis, a lengyel sekacz, a svéd spettakaka. Francia változatát, a gateau a la broche-t – nyársra húzott süteményt – állítólag Napóleon katonái hozták magukkal Lengyelországból. Szóval ne legyünk telhetetlenek. Az étel olyan mint a népmese, számos változata létezik és mindnek van létjogosultsága.

Vinkó József elmeséli a kürtőskalács fejlődéstörténetét és megjelenését a magyar irodalomban. Ez a csodálatos vőfényvers 1878-ból például nem fért be a szombati adásba. Pedig irodalmi jelentősége eltagadhatatlan.

Még megpótolják e vacsorát kaláccsal,

apám a kocsisát megverte korbáccsal.

Hozok még melléje egy kis kürtősfánkot,

Ezzel ugyancsak megtömjük pofánkot.

Szellem a fazékból, 2022. 12. 03. 9:30, Kossuth Rádió

Lemaradt az adásról? Sebaj! Utólag is visszahallgathatja!

Cover photo: Image by Freepik