Háború a koronavírussal: a vendéglők kapták az első sortüzet

Megjött az első kárenyhítő intézkedéscsomag, amit megkönnyebbüléssel fogadtak az általunk megkérdezett éttermekben, ahol azért küzdenek, hogy megtartsák a dolgozóikat, azért így is van, aki úgy érzi, hogy a sortűz lekaszálta őket. Az elbocsátás első hullámában pedig úgy tűnik, hogy a feketén foglalkoztató vállalkozók váltak meg a be nem jelentett embereiktől.

Orbán Viktor szerdán a koronavírus-járvány miatt gazdasági és munkahelyvédelmi intézkedéseket jelentett be. Ennek részeként a már súlyos gondokkal küzdő szektorokban, így vendéglátásban is teljes mértékben elengedik a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét, a munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkentik, nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük,

az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken.

Az ágazatban a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, és a bérleti díjakat sem lehet megemelni. Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást is elengedik. Döntöttek továbbá a munkavállalási szabályok rugalmasabbá tételéről: a cél, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással.

Ugyanazzal a csapattal folytathassák, mint a vírus előtt

A kormányfő bejelentése előtt Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) elnöke Magyar Konyha Online-nak elmondta, hogy a szervezetük javaslatokat nyújtott be a kormánynak a lehető legtöbb munkahely megőrzése és a piaci szereplők túlélése érdekében. Azt ugyanis különösen fontosnak tartja, hogy a vállalkozások segítséget kaphassanak, hogy ha elmúlik a legnehezebb időszak, és újra teljes körűen fogadhatják a vendégeket, akkor majd ugyanazzal a csapattal folytathassák, mint akik jelenleg is az étteremben dolgoznak.

A Kistücsök esetében azt az intézkedést hozták meg, hogy a csökkentett nyitvatartásnak megfelelően, alacsonyabb munkaórában, de

mindenkit magtartottak, és ameddig lehetséges, ki is tartanak a kollégáik mellett, még ha további szigorító intézkedések is jönnek.

Ha pedig a vállalkozásoknak nem lesz más lehetőségük, mint fizetett kényszerpihenőre küldeni az alkalmazottakat, akkor érdemes lehet ezt a nehéz időszakot akár egyéni tanulásra, továbbképzésre, esetleg nyelvtanulásra fordítani – erre buzdítja dolgozóit.

Azt még ugyan senki nem tudja, hogy meddig tarthat az éttermi nyitva tartás korlátozása, de a legoptimistább becslések szerint talán pár hét múlva korlátozott módon újra el lehet majd kezdeni dolgozni, és talán ezután egy évvel visszaállhat a forgalom. Ez azonban Csapody Balázs szerint nemcsak a járvány kifutásától függ, hiszen az már most látszik, hogy a koronavírus az egész világot megváltoztatja, és sem a vendéglátás, sem az idegenforgalom nem lesz már ugyanaz, mint a járvány előtt.

A PGA közleménye szerint folyamatosan egyeztetnek a vidéki és fővárosi éttermekkel a károk felmérése érdekében és közvetítenek az állami szervek felé a kialakult helyzettel kapcsolatban, amely a turizmus - vendéglátásban működő cégeket fokozottan érinti. A turizmusban korábbi években elindított intenzív beruházások és az emiatti eladósodottság miatt a tartalékok minimálisak, így kormányzati mentőintézkedések nélkül a piac nagyobbik része várhatóan nem vészelné túl a járvány okozta gazdasági válságot.

Nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar GDP 13 százalékát megtermelő, több tízezer turizmusban és vendéglátásban tevékenykedő cég többsége túlélje a válságot és

a 400 ezer turisztikai munkahely nagy része megmaradjon,

hogy a járvány és a válság után a korábbi gazdasági teljesítmény és GDP termelő képesség mielőbb visszaálljon.

Amennyiben a piaci szereplők többsége nem éli túl a válságot, úgy a szektor GDP termelőképessége évekre visszaesik, a munkahelyek száma nem tér vissza a korábbihoz és ezeknek a kormányzati terhe sokkal több lesz, mint a mostani hathatós célzott kárenyhítés.

A koronavírus okozta válság a vendéglátásban óriási aggodalmat keltet, és már el is kezdődtek az elbocsátások rengeteg munkahelyen. Pár hazai étteremben megkérdeztük, ők hogyan reagáltak a helyzetre.

Életben maradunk

Teleky Zoltán szakácsnak és vállalkozónak elsődleges profilja eddig a catering volt, és emellett még két pécsi bisztró, a Room és a Teleky tulajdonosa, ahol magas színvonalú tálcás vendéglátást működtetnek, valamint érdekeltsége van a bólyi Kiskastély Vendéglőben is, ahol a la carte rendszer szerint kínálnak magyaros ételeket finomított formában. A stabil csapatban összesen nagyjából ötvenen dolgoznak, de a rendezvények miatt 15-20 fő beugróként is segíti őket.

A koronavírus hatását először a rendezvények területén érzékelte, amikor sorra mondták le az eseményeket, így a múlt hétre már egy sem maradt. Ekkora már az éttermek forgalma is nagyjából a felére csökkent. Amikor kiderült, hogy mekkora a gond, és hogy be kell zárniuk, akkor összehívta a válságstábot, hogy kitalálják, hogyan lehetne túlélni a helyzetet.

A cél elsősorban az volt, hogy a dolgozóik és a beszállítóik is átvészeljék a következő időszakot,

emellett a minőségen sem eshet csorba. A közös megállapodás eredményeként elfogadták, hogy mindenki megtarthatja az állását, de a bérük 50-60 százalékra csökken az átmeneti időszakban. A dolgozók minden családtagjának pedig biztosítja a cég naponta az ételt.

Teleky Zoltán a kormány szerdai bejelentését nagy megkönnyebbüléssel fogadta, és így már jóval nagyobb esélyt lát arra, hogy átvészeljék a válságot: „Most mindenki megnyugodott. Nem kell új autót és új cipőt venni, de életben maradunk” – mondta.

A vállalkozó a cégénél első intézkedésként bevezette az ételkiszállítást is, illetve az elvitelt, amit eddig mindig elhalasztottak, mert nem volt rá elég energia és idő. Ebben a munkában a megbeszélésük szerint azok a munkavállalók vesznek részt, akik vállalták a veszélyt, viszont az idősebbeknek, és azoknak, akik féltek a fertőzéstől, lehetővé tették, hogy kimaradjanak ebből a tevékenységből, és otthon karanténba helyezzék magukat.

A kiszállítást mindemellett úgy intézik, hogy ne legyen szükség személyes kontaktusra. A rendelés és a fizetés készpénz nélkül zajlik, az ételt pedig becsöngetés után leteszik a megbeszélt helyre. Mindehhez a napi menüjük árán is mindössze száz forintot emeltek. A kiszállító kollégáknak szereztek nagy mennyiségű védőfelszerelést is, így sapka, szemüveg, maszk mindig lesz rajtuk, a kesztyűt pedig minden egyes kiszállítási cím után cserélik.

A beszállítók védelme is fontos volt Teleky Zoltánnak, mert

csak az egész lánc működhet tovább megfelelően együtt.

Az alapanyagokat és a környezetbarát csomagolóanyagokat ezért jó előre lekötötték, megrendelték, így a partnercégeknek is nyújtanak némi stabilitást.

A cégvezető úgy látja, hogy ez olyan lesz számukra, mint egy háborús helyzet, ahol nagy veszteségekre lehet számítani. Most az elsődleges cél a túlélés, de mindeközben a minőségből sem lehet engedni. Aki ugyanis megkapja az ételüket, annak ebben a nehéz helyzetben majd lehet, hogy ez jelenti majd a pillanatnyi boldogságot, és ezt az örömöt nem szabad elrontaniuk.

Mi voltunk az első sorban. Lekaszált a sortűz

A háborús hasonlatot erősíti Ádám Csaba, az Olimpia étterem séftulajdonosa is:

„Ez olyan, mint a háború. A vendéglátás és az idegenforgalom volt az első sorban, és lekaszált minket a sortűz. Mi estünk el először, aztán jönnek a többiek.

Most csak abban lehet reménykedni, hogy valahol majd megállítják” – mondta.

Megkeresésünk időpontjában ők még nyitva tartottak délután háromig, de már döntöttek a csütörtöki bezárásról, mert ezt tartják a felelős magatartásnak. A koronavírus hatását nem is a forgalomcsökkentésből vette észre, hanem az volt az első gyanús jel, amikor egyre többen jelentkeztek az étteremben szakácsállásra. Azóta azonban a koronavírus olyan képlet elé állította őket, amelyre nem tudják a megoldást.

Vele együtt az étteremben öten dolgoznak, és a jelenlegi helyzet szerint bezáráskor a kis étterem tőkéjét elosztja majd maguk között. A bezárás ellenére megtartja az alkalmazottakat, de az első számítások szerint a járulékait sem tudta volna befizetni, amely áprilistól havi szinten 600-800 ezer forintos adóságot jelentene.

A miniszterelnök szerdai bejelentése után azonban ad némi esélyt arra, hogy a fejüket a víz fölé emeljék egy levegővételre,

így most lehetséges, hogy ha nem húzódik el túlságosan a járvány, akkor újra tudják kezdeni majd a munkát.
Az elmúlt időszakban az is kiderült, hogy a házhoz szállítás nem működő opció az Olimpia számára, mert a kiszállító cégek nagyjából 30 százalékos jutalékai, és a magasabb, 27 százalékos áfakulcs miatt már olyan magas lenne az ételek árára rakodó teher, hogy azt már nem fizetnék meg a vendégek, és nagyjából 80 kiszállításra lenne szükség ahhoz, hogy eltartson öt embert.

Érintés nélkül

Jelenleg egyre több étterem menekül a kiszállítás irányába, amely Budapesten már akkora versenyt jelent, hogy kérdéses, hogy érdemes-e beszállni. Vidéken azonban talán errefelé is lehetnek kiaknázatlan területek. Mindezeken túl még az is kérdés, hogy meddig lesz a kiszállítás működő lehetőség, mert külföldön már egyre több helyen bevezették a kijárási tilalmat, ami azt jelenti, hogy házhoz sem lehet rendelni majd az ételt.

Addig is lehet találni gyorsan bevezethető megoldást. Pohner Ádámtól, a Kistücsök sous-chefjétől megtudtuk, hogy régi barátjával, Rotter Gergellyel együtt létrehoztak egy olyan programot – a Napos Oldalt –, amely

elérhető minden olyan étterem és vendéglátó egység számára, amely a helyzetre való tekintettel tervezi a házhozszállítási szolgáltatás bevezetését.

Ezzel akár egy nap alatt hatékonyan működő, érintés nélküli rendelés-fogadási szolgáltatást lehet elindítani, amely nagy lépcső lehet az érintés nélküli kiszállítás irányába. Szerintük ugyanis várhatóan a sokan a nagyvárosok helyett a vidéki nyaralóikban vészelik majd át a járványt, és oda rendelnek majd ételt maguknak.

A dolgozók is fontosak

Ezt a vidéki felfutást támasztja alá a Pesti István tapasztalata is. Míg több csúcsgasztronómiát kínáló étterem már a foglalások visszaesésén keresztül megérezte a járvány hatásait, és bezárt, addig Tatán a Platán Restaurant & Café forgalmára inkább csak a legutóbb bevezetett intézkedés hatott negatívan, amely szerint 15 órakor be kell zárniuk. Előtte egészen a legutóbbi időszakban is a nyári időszakhoz hasonló számú vendég érkezett hétvégenként – mondta el a séf.

Korábban sok olyan vendégük jött, akik a környékbeli ipari parkokban működő multinacionális cégeknél dolgoztak, de őket a járvány miatt hazarendelték. Az így kiesett foglalásokat azonban pótolták azok, akik a hétvégén egy kicsit ki akartak szakadni a városból, és eljöttek ezért Tatára. A 15 órás bezárás azonban nagyon megnehezíti, hogy Budapestről időben odaérjenek enni, hiszen az ideutazóknak inkább a vacsora volt az erre alkalmasabb étkezés.

A járványhelyzet miatt egyelőre nem kényszerültek olyan helyzetbe, hogy el kellett volna bocsátani az alkalmazottakat, mert egy közös gyűlésen sikerült megállapodni úgy, hogy az étteremben dolgozók és a munkaadók érdekei se sérüljön annyira, hogy az vállalhatatlan legyen. Pesti István szerint a kárenyhítésnél fontos szempontnak kell lennie a kormány számára, hogy

ne csak a vállalkozók érdekeit vegye figyelembe, hanem a náluk dolgozó magánemberekét is,

akiknek nincsenek tartalékaik, törlesztő részleteket fizetnek, és rezsit is. 

Csak szép szavakat kapott búcsúzóul

Bár a megkeresett éttermek esetében mindig törekedtek arra a tulajdonosok, hogy megtartsák az alkalmazottaikat, mégis lehet érzékelni a szakmában, hogy már indult elbocsátási hullám. Azt ugyan csak megsaccolni lehet, hogy mekkora a feketefoglalkoztatás aránya az ágazatban, de úgy tűnik, hogy az első áldozatok azok voltak, akik kiszolgáltatott helyzetük miatt eddig bejelentés nélkül voltak kénytelen dolgozni.
Az elbocsátott munkavállalók csak név nélkül vállalták, hogy mesélnek arról, hogyan is küldték el őket. Van, aki reménykedik abban, hogy visszatérhet a munkahelyére, de van, aki attól tart, hogy korábbi munkaadója keze az új munkahelyére is elér.

Ildikó (a nevet kérésére megváltoztattuk) konyhai kisegítőként dolgozott egy budapesti bisztróban. Egy hete folyamatosan egyre kevesebbet kellett bent maradnia, mert a környékbeli irodákban is megszűnt az élet az otthoni munkavégzés miatt. Ezen a héten aztán már a vacsora is kiesett a délután háromig tartó korlátozással.
Kedden végül eljött a délután háromórai zárás, amikor közölték vele, hogy nincs tovább szükség a munkájára. Mivel a háromévnyi,

napi tizenhárom órányi munka mellett csak két órára volt bejelentve, búcsúzáskor a szép szavak mellett mást nem is kapott, nemhogy végkielégítést.

Az étteremben így maradt a két szakács és az üzletvezető, hogy ellássák a feladatokat. A tervek szerint ők a kiszállításra és az elvitelre állnak majd át, hogy túléljék a válságos időszakot.

Ildikó elmondta azt is, hogy a vendéglátásban már tíz éve dolgozik, és szinte mindenhol a munkájánál jóval alacsonyabb óraszámban volt bejelentve, amit természetesen nem ő kezdeményezett. Alapvetően megérti a munkaadókat is a nehéz helyzetben, de arra gondolt, hogy ha az egyik tulajdonos a hat autója közül csak egyet eladna, akkor az elküldött három embernek egy kicsit könnyebb lehetne elhelyezkedni. Most azonban nincs sok ideje gondolkodnia, minél előbb új állást kell vállalnia. Szerinte valószínűleg a kiskereskedelemben talál majd helyet, mert az egyik hipermarketbe már be is hívták állásinterjúra – ott fertőtlenítő takarítást kellene végeznie.

Időt, pénzt és méltóságot loptak el tőlem

Anikó pultosként dolgozott egy budapesti éjszakai szórakozóhelyen, párja Péter pedig egy étteremben szakácsként. Közülük csak Anikó vesztette el a koronavírus betörésével az állását, Péter éppen munkát keresett, de jelenleg erre nincs esélye az ágazatban, így most egyiküknek sincs jövedelme, hogy kifizessék a lakbérüket.
A munkavállalói előéletük igen hasonló mintát mutat. Felveszik őket egy-egy helyre dolgozni, és a próbaidő végével elküldik őket, hogy új embert keressenek a következő három hónapra, majd háromhavonta ezt ismételgetik a munkaadók, így ők is ilyen szakaszokra kaptak állást.

„Folyamatosan átvertek és kihasználtak. Időt, pénzt és méltóságot loptak el tőlem ezzel az eljárással”

– mondta Anikó, aki szerint az sem állja meg a helyét, hogy azért válnak meg tőlük, mert nem végeznék megfelelően a dolgukat, hiszen akkor nem lennének rendszerszerűen háromhavonta meghirdetve ugyanazok az állások.
Anikó esetében a bizonytalanságát fokozta, hogy legutóbbi munkahelyére csak úgy vették fel, hogy naponta jelentették be ideiglenesen, így sem társadalombiztosítása, sem szabadsága nem volt. Amikor aztán a koronavírus hatására be kellett zárni az éjszakai szórakozóhelyet, akkor könnyedén szélnek ereszthették az embereket, és azt mondták, hogy majd értesítik, hogy mikor lesz újranyitás.

Azóta Anikó és Péter is keresi a munkalehetőségeket, de más területen sem feltétlenül jobb a helyzet, hiszen egy kórházi takarítói állásra is olyan ajánlatot kaptak, ahol szintén napi bejelentéssel alkalmazták volna őket a fertőző osztályon, ami azt jelenti, hogy így is tb-ellátás nélkül maradtak volna. A kiutat talán a kiskereskedelem jelentheti számukra, ahol a koronavírus idején egyre több a feladat, most itt próbálnak elhelyezkedni, de még visszajelzésre várnak. 

Nekik, mint be nem jelentett, kirúgott alkalmazottaknak az lehet a remény, hogy ha a járvány után újra elindul a munka a vendéglátásban, akkor ezen a területen is talán lehet majd némi tisztulás.