A lúgosítás az utóbbi évek egyik legnépszerűbb diétája, de kapott hideget és meleget is kritikusaitól. Hasznos életmódváltás, ami megerősíti az immunrendszert, vagy egy újabb trend, aminek semmilyen tudományos alapja nincs?

Az új év kezdetével vágnak bele a legtöbben életmódváltásba, ami gyakran január közepére már ki is fullad. Nem kell azonban új évnek kezdődnie ahhoz, hogy újabb és újabb csodadiéták taroljanak, hiszen egészségesen élni, leadni pár felesleges kilót vagy felrázni a betompult metabolizmust egyszerű, a hétköznapokba beilleszthető, kevés lemondással járó diétákkal sokak vágya.

Atkins, 90 napos, léböjt vagy időszakos böjtölések, klímadiéta – mind nagyot ment az utóbbi években, ehhez csatlakozott a lúgosítás is. Fontos, hogy amikor diétáról beszélünk, akkor nem éheztetésről vagy fogyókúráról van szó, hanem étrendről, tekintsünk hát a lúgosításra is ilyen szemmel.

De mit jelent a lúgosítás? Köszönhetően rengeteg cikknek, reklámnak, csodaszernek, sokan kezdtek el arra figyelni, nehogy felboruljon a „szervezet” pH-egyensúlya, mert a helytelen életmód és étkezés elsavasít, aminek mindenféle rossz következménye lehet a rossz közérzettől egész komoly betegségekig, amit persze senki sem szeretne. Erre megoldás a lúgosítás, ami helyrebillenti ezt az egyensúlyt, sőt még a betegségek megelőzésére is alkalmas.

Szögezzük le, hogy

a lúgosítással kapcsolatban legalább annyi hasznos információ elérhető, mint tévhit és mítosz.

Az alapállítás általában az, hogy a lúgos ételekkel visszaállítjuk a szervezetünk savas kémhatását semlegesre, vagy éppen lúgosra, ízlés szerint. Ez sajnos azért nem működhet, mert a szervezetünk szinte minden pontján más a kémhatás: a gyomorban például a gyomorsav miatt savas a közeg (és ez így van jól!), de ami ennél is fontosabb, hogy a vér pH-értéke 7,4 körüli, semleges kémhatású. Amikor olyat olvasunk, hogy lúgosító ételekkel a vér pH-értékét tudjuk befolyásolni, akkor álljunk meg egy pillanatra. Az emberi szervezet szerencsére ügyesen tudja szabályozni a saját pH-értékét, tehát mikor citromos vizet ajánlanak lúgosításra, az nemhogy nem befolyásolja a vérünk kémhatását, de még savas is. Emellett, ha a vér kémhatása akár néhány tizeddel eltér valamelyik irányba, az könnyen halálos lehet, hagyjuk tehát a vér pH-ját csendben magára, más kérdés, hogy lúgosító étrenddel befolyásolni sem tudjuk.

Ugyanakkor

a lúgosító étrendnek rengeteg előnye van, de ez nem a kémhatásnak, hanem a változatosan összeállított diétának köszönhető.

Bizonyos ételeket és alapanyagokat savasnak, másokat lúgosnak tartanak. A savashoz sorolják az állati eredetű fehérjéket, finomított liszteket, cukrokat, üdítőket, sört, magas nátriumtartalmú ételeket, amelyeket a vese nehezen dolgoz fel. A lúgos ételek között szerepelnek a zöldségek, gyümölcsök, magas kálium- és ásványianyag-tartalmú alapanyagok, hüvelyesek, összességében tehát azok az ételek, amelyek a kiegyensúlyozott, egészséges étrendhez javasoltak: kevés húst fogyasszunk, az is legyen sovány fajta, kevés tejterméket, növeljük a zöldség- és gyümölcsbevitelt, kerüljük az alkoholt és a koffeintartalmú italokat,
a cukros, szénsavas üdítőket pedig felejtsük el.

Nincs azzal baj, ha lúgosító(nak mondott) étrendet követünk, de azzal érdemes tisztában lenni, hogy ezzel nem a szervezetünk kémhatását befolyásoljuk vagy billentjük át savasból lúgosba. A szervezetünk ezt megoldja, az egészséges étkezést – ideális esetben rendszeres testmozgással kiegészítve – viszont senki nem végzi el helyettünk.