A húsvét itthon az egyik legfontosabb ünnep, de a keresztény nagyvilágban mindenhol elvitathatatlan a jelentősége. S bár az emberek ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.

Ugyan a böjt, majd az azt követő nagy lakomák szinte minden ünneplő országban jelen vannak, akadnak jelentős eltérések is: van például olyan szeglete a világnak, ahol – az egyház kifejezett tiltakozása ellenére is – emberek önként vállalják a keresztre feszítést, de olyan is, nagypénteken gyászruhát öltenek az emberek, vagy ahol a nyulak kifejezetten tiltólistán szerepelnek.

Jézus feltámadása természetesen keresztény ünnep, ugyanakkor a jeles nap számos országban a tavaszvárással is szorosan összekapcsolódott.

Mivel a húsvétot általában a tavaszi napéjegyenlőség környékén ünnepeljük, remekül illeszkednek hozzá a termékenységgel kapcsolatos, ősi népszokások is. A locsolkodás, a parádék és utcabálok, a vásárok, a verses vendégjárás, vagy a vicces vetélkedők az ünnepnek már inkább ehhez az oldalához tartoznak.

De hogyan is néz ki a húsvét más országokban?

Bulgária

A tarkára festett tojások Bulgáriában éppúgy az ünnep elengedhetetlen elemei, mint nálunk, ahogyan az ünnepi asztalra kerülő foszlós kalács is. A néphagyomány úgy tartja, hogy ha a gyerekek arcához piros tojást dörzsölnek, azok egész évben egészségesek lesznek. A bolgárok a kertbe is tesznek a húsvéti tojásból; azért, hogy távol tartsa a veteménytől a jégverést.

Ott is szokás, hogy egy húsvéti ételeket tartalmazó „batyut” a templomba visznek áldásra, ezt az ételcsomagot aztán általában barátoknak ajándékozzák az emberek. Szokás, hogy ebből egy tojást a templom falához csapva törnek meg – a hagyomány szerint ez az első, amelyet a család húsvétkor elfogyaszt.

Lengyelország

A lengyel szokások is sokban hasonlítanak a hazaiakhoz. Az ünnep előtt ott is nagy a készülődés a konyhában, amiből a ház urának is illő részt vállalnia – legalábbis addig, míg kiderül, megszürkül-e a bajusza: ha a férj segít a húsvéti kenyér elkészítésében, és a hetyke arcszőrzet szürkére vált, a néphit szerint a tészta nem kel majd meg, és hogy ezt az év folyamán elkerülje a család, a férfit száműzik a konyhából és eltiltják a háztartási feladatoktól. Valószínűleg sok férj tartja ilyenkor a keze ügyében a lisztet.

Nagyszombaton a lengyelek szintén ételt visznek a templomi szentelésre. A kosárba kenyér, kolbász, sonka, só, sütemények, marcipán, és festett tojások is kerülnek. Vasárnap reggel a család közösen reggelizik – ez éppolyan komoly esemény, mint a karácsonyi vacsora. Az étkezést jókívánságokkal és tojások ajándékozásával indítják, majd jön a lakoma, amelyet hagyományosan babka és mazurek zár. Hétfőn a lengyelek is locsolkodnak, eredetileg ők is vízzel.

Németország

Németországban nagypénteken a kereszteket letakarják, és a böjt szombat estig tart. A vasárnapi ünnepi asztal éke hagyományosan a bárány alakú sütemény. A gyerekek ilyenkor a kertben elrejtett tojások és édességek után kutatnak. Az ünnep tiszteletére szokás máglyákat is rakni, amelynek meggyújtásával az emberek a téltől vesznek végső búcsút.

Finnország

A finnek puritánabb, csendesebb húsvétot ülnek – náluk a nagyhetet is csendes hétnek hívják. Az emberek nagypénteken hagyományosan gyászruhát öltenek, nem mennek társaságba, nem gyújtanak tüzet, a böjtöt is szigorúan tartják. Régi népszokás, hogy húsvétkor a gyerekeket is jól elnáspángolták, azért, hogy azok átérezzék Jézus szenvedéseit. Hétfőn azért már a finneknél is belefér egy kis móka: a gyerekek boszorkánynak öltözve járják sorra a környék házait, és némi finomságért és aprópénzért cserébe verseket, köszöntőket mondanak.

Svédország

A svédeknél hagyományosan inkább a kislányok járnak szomszédolni húsvétkor, ők a finn gyerekekhez hasonlóan szintén vicces ruhákba öltöznek, és az általuk ajándékba vitt levélért és tojásokért gyümölcsöket, édességet várnak. Az emberek szombaton feldíszítik a házat, az ünnepi asztalt pedig a nemzeti színekbe, kék-sárgába öltöztetik. A svédek édes, kuglóftésztából készült, marcipánnal töltött cipókat, zsemléket sütnek ilyenkor, az ünnepi asztalra pedig sózott hering és hagymás-tejszínes rakott krumpli kerül. A gyerekek hétfőn kapnak ajándékot: mindenféle finomsággal megpakolt papírtojásokat. A svéd húsvét egyik fontos jelképe a húsvéti virgács, ami általában színes tollakból és nyírfahajtásokból áll.

Wales

Nagypénteken régen a walesiek sem éltek társasági életet: Y Grolith napján az emberek nem dolgoztak, nem jártak el otthonról. A kihalt utcákon alig volt mozgás. A húsvéti népszokások egyike Jézus fekvőhelyének elkészítése volt. A családok nádat gyűjtöttek a folyó- és tópartokon, amelyből emberi alakot is formáztak, majd keresztre fektettek, és egy csendes mezőre vitték – békében nyugodni. Régen a walesiek mezítláb mentek a templomba húsvétkor, hogy a Krisztus testét befogadó földet ne zavarják meg.

Írország

Az íreknél nem ritka ma sem a 40 napos böjt tartása. Ilyenkor hagyományosan a húsfogyasztástól tartózkodnak az emberek, manapság viszont szokás az alkoholfogyasztást, illetve a dohányzást is időszakosan felfüggeszteni. Az írek nagypéntekig elvégzik a nagytakarítást – ez a hagyomány onnan ered, hogy a pap általában nagypénteken áldotta meg a házakat. A templomokba ezen a napon a hívők mezítláb lépnek, és van, aki tartja a déltől három óráig tartó szótlanságot is. Ez a nap hagyományosan a tavaszi hajvágás ideje is, arra azonban ügyelni kell, hogy semmilyen éles eszközzel ne ejtsünk sebet egymáson, mert az rosszat jelent. A néphit úgy tartja, hogy ha ezen a napon születik a gyerek, akkor gyógyító ereje lesz, ha pedig nagypénteken szenderül valaki jobb létre, akkor rögtön a mennybe jut. Nagypénteken az írek nem halásznak csónakokból – az ünnepi asztalra csakis parton gyűjtött kagyló, rák, alga kerülhet. Szombaton az emberek hagyományosan virrasztanak, míg a vasárnap végre a vígasságé: a nap a tradíció szerint örömtánccal és napfelkelte (a feltámadás jelképe) nézéssel indul, aztán a hentesek temetést tartanak a heringnek – ez jelzi a böjti időszak végét. A böjt elején falra szögezett húsdarabot (spoilin meith na hinide) végre leveszik, és megpörkölik, a gyerekekkel tojást festenek. Az ünnepi asztalra sült bárány és hagymaleves kerül, a legjobb táncost pedig süteményt kap, ez az úgynevezett cake dance. A nap sok helyütt közös máglyagyújtással ér véget.

Málta

A szigetországban a keresztény vallást maga Pál apostol honosította meg, amikor Kr. u. 60-ban Málta partjainál hajótörést szenvedett. Máltán nagypénteken a templomban mindent vörös kelmével takarnak le, és a hívők körmenetre indulnak. Szombat este harangok vetnek véget a gyásznak, és elkezdődik a mulatság: felvonulások, tűzijátékok, feldíszített utcák várják az ünneplőket. Húsvét vasárnap a családé a főszerep: mindenki asztalhoz ül, és a lakomát mandulás-cukormázas kaláccsal, figollával zárják. A gyerekek Máltán is színes tojásokat kapnak.

Svájc

A svájci húsvéti ünnepkörhöz szorosan hozzátartozik a víz ünneplése is: ilyenkor az emberek még a szökőkutakat is tojásokkal, színes papírszalagokkal és illatos virágokkal díszítik.

Franciaország

A francia húsvét két fontos jelképe a tojás és a hal – mindkettőnek bőven jut szerep a népszokásokban is. Főként a gyerekek körében volt népszerű, hogy egymás hátára papírhalakat ragasztottak, tréfa gyanánt, de a tojásgurításnak is komoly hagyományai vannak.

Spanyolország

A spanyoloknál népszerű az úgynevezett húsvét előtti haláltánc, vagyis az a – hagyományosan nagycsütörtökön tartott – jelmezes felvonulás, ahol például a csontvázaknak beöltözött ünneplők éjféltől kora hajnalig járják a környező utcákat. A Semana Santa, vagyis a nagyhét országszerte hangos jókedvvel és tánccal zajlik. Aragóniában nagypénteken még nagyobb a hangzavar, ilyenkor tartják ugyanis az egyedülálló ünnepi dobolást. A főváros ódon utcáin pedig a körmenet vezeklői jellegzetes, csúcsos süvegálarcokban cipelik a kereszteket, vonszolják a súlyos béklyókat. A sevillai körmenet jellegzetessége pedig az egyes cofradíasok (vallásos közösségek) egymástól is jól megkülönböztethető öltözékének színes kavalkádja.

Ciprus

A ciprusi keresztények nagypénteken körmenetre indulnak, és megsütik a hagyományos húsvéti kalácsot, a mazsolával és sajttal töltött flaounest. Szombat éjjel az emberek fáklyás felvonuláson vesznek részt, vasárnap viszont a főszerep már a családé: a közeli hozzátartozók általában bárányt sütnek a szabadban. A húsvét elengedhetetlen kelléke Cipruson is a színesre festett tojás.

Olaszország

Az olaszok húsvétkor tojással és süteményekkel ünnepelnek. A nagyszombati vacsora jellegzetesen főtt tojásból és egy húsvéti szalámiból, corallinából áll. Az ünnepi asztalra aztán panettone kerül, amelynek rengeteg változata ismert és népszerű az országban. A sima citromos vagy mazsolás mellett jól megfér a csokoládé- vagy cukormázas, vagy akár a magokkal, aszalványokkal dúsított változat is.

A gyerekeknek készülő süteményeket szokás formára sütni – népszerű húsvéti motívum a nyúl, a harang, a lovacska vagy a galamb – vagy apró ajándékokkal tölteni.

Szicília városaiban a tizenkét apostol szobrát hordozzák körbe, majd vasárnap, a templom előtti téren megelevenedik a feltámadás. Az előadás csúcspontján a gyászoló Mária újra találkozik a fiával, és ledobja a fátylát.

Vatikán

A Vatikánban hagyományosan nagycsütörtökön, a lateráni bazilikában tartott lábmosással kezdődik a húsvét. Ezen a napon – hasonlóan a nagyvilág katolikus templomainak harangjaihoz (a harangok Rómába mennek)– már némák maradnak a város harangjai is, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken rendezik meg a hagyományos keresztutat a Colosseumnál. Vasárnap a pápa húsvéti üzenetét hatalmas tömeg hallgatja a Szent Péter téren.

Jeruzsálem

A három világvallásnak is fontos városban virágvasárnap még pálmaágakat lengető tömeget láthatunk, nagypénteken aztán már a zarándokok fájdalmas útját kísérhetjük a Via Dolorosán. Jézus megfeszítésének és feltámadásának városába már ezerhétszáz éve érkeznek a keresztény hívek, napjainkban már a világ minden tájáról.

Egyesült Államok

Az USA-ban a vallásos rendezvények és a világi ünneplés szépen egybefonódik. A böjtöt itt is tartja a vallásos közösség, de a böjt előtti karneválokat a nem hívők is szívesen látogatják. (Az egyik legismertebb ilyen esemény a jazz muzsikától és utcabáloktól hangos New Orleans-i Mardi Gras, vagyis Kövér Kedd, amely húshagyókedden kezdődik.) Az Egyesült Államokban a húsvét vasárnap sok helyütt parádékkal, felvonulásokkal telik. A húsvéthoz szorosan kapcsolódó legfontosabb szimbólum a kereszt, a nyúl és a tojás.

Az emberek a gyerekeknek tojásvadászatokat szerveznek – még a Fehér Házban is tartanak ilyet – de a tojásokat szívesen aggatják díszként a fák ágaira is. Ez a hagyomány német telepesekkel érkezett az országba, még a XVIII. században, a tojásfestés szokásával együtt. A locsolkodás az USA-ban nem terjedt el, de a gyerekeket szokás megajándékozni: a nyuszi általában édességeket és színes tojásokat hoz a kicsiknek. Az amerikaiak húsvétkor általában burgonyát, zöldségeket és mézes sonkát esznek.

Mexikó

A húsvéti ünnepkör Mexikóban két hetes: az időszak a Semana Santa kezdetétől a Pascua (húsvét vasárnaptól a következő szombatig) végéig tart. Hagyomány, hogy a városokban ilyenkor passiójátékokat rendeznek, amelyek évről évre nagy tömegeket vonzanak. Ebben az időszakban sok mexikói család szervez kiruccanást – rokonlátogatást vagy egyszerű kikapcsolódást.

Ausztrália

Bár a nyúl a világ legtöbb pontján a húsvét egyik legismertebb jelképe, Ausztráliában nem ez a helyzet. A kontinensnyi országban ugyanis a nyulak hatalmas gazdasági károkat okoznak, így Ausztrália nagy részén nem is tarthatóak csak úgy. Az ausztrálok húsvéti szimbolikájában a házinyúl szerepét egy ideje inkább az őshonos erszényes nyúl kezdi átvenni – még a csokinyuszik is ezt az állatot mintázzák.

Az emberek itt is böjtölnek, és pénteken, szombaton templomba mennek. Az egyik legnépszerűbb húsvéti esemény az országban viszont az úgynevezett Királyi Húsvéti Show, ami lényegében egy mezőgazdasági heppening, ahol Ausztrália legjobb tenyészállatai és terményei versenyezhetnek egymással, s az érdeklődőket közben zenés-táncos mulatság, és ezernyi ételstand kínálata várja, Sydneyben.

Fülöp-szigetek

Valószínűleg a leginkább sokkoló húsvéti hagyományt ebben az országban tartják: nagypénteken ugyanis – a katolikus egyház kifejezett tiltakozása ellenére – minden egyes évben emberek önszántukból vállalják, hogy keresztre feszítsék őket, ráadásul autentikus módon, a kéz- és lábfejükön átszögezve. A sokkoló ceremónia helyszíne a Cutud város közelében fekvő hegyoldal, ahol az eseményeket ezrek kísérik figyelemmel, többségükben külföldi kíváncsiskodók.

Húsvét-sziget

S hogy hogyan ünnepelnek azok, akik a jeles nap nevét viselő szigeten élnek? A misszionáriusok által katolikus hitre áttérített polinézek húsvét idején ugyanúgy templomba mennek, majd nagy lakomát csapnak, mint a világ más tájain élő keresztények, de mellé, gyökereiket őrizve, rapa-niu nyelven, ősi dalokat is énekelnek.