Gyermekkorunk legszebb emlékei közé tartoznak a nagymamánál töltött délutánok, vakációk, ahogy térült-fordult a konyhában és mosolygósan, a fáradtság legkisebb jele nélkül varázsolt elénk finomságokat. A nagyinál mindig volt sütemény - ízét ma is a szánkban érezzük. Nincs az a cukrászati remekmű, ami hasonló érzelmi töltettel bírna.
Lassan kezdünk ráébredni, hogy micsoda kincs az, ami nagyszüleink, szüleink fejében, kezében van. Nekik még természetes volt a kovászolás, a fermentálás, “az orrától a farkáig” és a slow food szemléletmód, mi meg rajongunk, mintha valami modernkori truvájról lenne szó. Vitathatatlanul jó irány, hogy ismert séfek, influenszerek által trendi lett mindez, de mi lenne, ha első kézből, azoktól tanulnánk, akik világéletükben eszerint éltek?
Itt él körülöttünk rengeteg idős ember ennek a felbecsülhetetlen tudásnak a birtokában és nincs, akinek átadja. Digitalizált világunkban, főleg a nagyvárosokban, sokuk láthatatlan, magányos, a generációk közötti szakadék hatalmas.
Az elszigeteltség pedig súlyos kockázati tényező, negatívan hat mind a fizikai, mind a mentális egészségre, a hangulatra, az életminőségre. Az alacsony jövedelem tovább rontja a helyzetet, amikor nemhogy kikapcsolódásra, de sokszor az alapszükségletekre sem jut pénz. Nem beszélve arról az elképesztően igazságtalan narratíváról, amely eltartottként, tehát értéket nem teremtő csoportként tekint a nyugdíjasokra.
Éppen ezért szívmelengető látni azokat a próbálkozásokat, amelyek igyekeznek visszaadni az idős emberek életkedvét, méltóságát, nyilvánvalóvá tenni társadalmi hasznosságukat.
A napokban adtunk hírt a Pasta Grannies YouTube csatornáról, ahol olasz nagyiktól tanulhatunk meg tésztát főzni, most egy osztrák kezdeményezésről számolunk be.
Nyugdíjas sütimesterek
A bécsi Generationencafé Vollpension ötlete lelkes és szociálisan érzékeny fiataloktól származik, akik mindannyian vidéken nőttek fel és megtapasztalták, milyen az, amikor több generáció él és dolgozik együtt. A fiatalabbak tanulnak az öregektől és fordítva, mi sem természetesebb és logikusabb ennél.
Erre épül az általuk generációs hídként értelmezett kávézó üzleti modellje is. a Vollpension (amely egyszerre jelent teljes ellátást és nyugdíjat)
olyan, mint a nagyi nappalija: barátságos régi bútorokkal, csecsebecsékkel és persze finom házi süteményekkel,
amelyekben az ott dolgozó idős emberek minden szeretete benne van.
A kezdetben pop-up kávézóként, majd mobilcukrászdaként működő projekt 2015-ben végre állandó helyszínre talált a híres piac, a Naschmarkt szomszédságában. A siker nem maradt el, a nagyik sütijeit évente 200 ezer vendég kóstolta, köztük sok külföldi.
2019-ben nyílt a második egység, amely komoly tanulságokkal szolgált az alapítók számára: a meghirdetett posztokra két nap alatt több, mint 450 nyugdíjas jelentkezett.
Óriási igény van az időseknek szóló munkalehetőségekre és mint az interjúk során elhangzott, ennek sok esetben az elszigeteltségen túl anyagi okai is vannak.
Még a gazdag és gondoskodó Ausztriában is mintegy 220 ezer idős ember él a szegénységi küszöb alatt, nyilván nem mindegyikük képes dolgozni, de aki igen, annak rengeteget jelent némi pluszbevétel.
A szociális vállalkozás ma már 80 alkalmazottat foglalkoztat, felük 60 év feletti és vannak köztük nem német ajkúak is bőven. Mint minden vendéglátóhelyet, a Vollpension üzleteit is súlyosan érintették a tavaly tavaszi bezárások, túlélésük érdekében cselekedniük kellett, hogy tevékenységüket a virtuális térben folytathassák.
Online kurzusaik tavaly ősz óta elérhetőek, a platformon keresztül lehetőség van előre rögzített videókból ellesni a mesterfogásokat vagy együtt, élőben sütni a vidám, mosolygós szeniorokkal. Egyre több céges megrendelő jelentkezik, hogy csapatépítésre, mostanában inkább kollégáik összetartására vegye igénybe programjaikat, de sok a baráti társaság, szétszórtan élő család is, akik valódi találkozás híján így találnak közös elfoglaltságot.
Október óta a süti oktatók túl vannak a 150 órán és 500-nál többen tanulták meg igazi, békebeli édességek elkészítését.
A házigazda nagymamák és nagypapák - igen, köztük is vannak konyhai fenoménok - saját konyhájukból jelentkeznek be és mutatják be egy-egy receptjük elkészítését lépésről lépésre.
Nemcsak a habverőt, a technikát is virtuóz módon kezelik: a Vollpension csapata gondoskodik az informatikai képzésükről, és akár megfelelő eszközről is, ha szükséges.
Az idős emberekből pedig árad a boldogság: nem magányosak többé, hasznosnak érzik magukat, hiszen a munkájukkal boldoggá tesznek másokat, nem mellesleg pedig a nyugdíj-kiegészítés stabilabbá teszi anyagi helyzetüket.
Nemzetközi terjeszkedés
A dolog olyan jól működik, hogy egy most induló nemzetközi kampány keretében megnyitják a lehetőséget más országok nagyijai előtt is.
A bemutatkozó videóban ismerős hangot is hallunk, a 73 éves szlovák Zora az, aki magyarul buzdítja jelentkezésre az érdeklődőket. Családi kötődése nincs, nyelvünket gyerekkorában a pozsonyi utcákon játszótársaitól sajátította el, és örömmel használja ma is. 2015-től tagja a kávézó csapatának, ahol heti két alkalommal 5 órában gyártja az édesanyjától tanult süteményeket, többek között kedvencét, a mézes krémest.
A Bake against Poverty (Süss a szegénység ellen) program 2021. június 30-ig várja az érdeklődők jelentkezését ezen a linken, az első többnyelvű online órákat őszre tervezik. Az alsó korhatár 65 év, és olyanokat keresnek, akik angolul vagy saját anyanyelvükön tartanának foglalkozásokat.
Kérnek egy angol vagy német nyelvű bemutatkozó videót, ha ez nem megy, az sem baj: bátorítják az idősek családtagjait vagy akár szomszédait, hogy ún. granny buddyként fordítsanak nekik.
Ezen túl szükséges egy megfelelő digitális eszköz (okostelefon vagy tablet) és stabil internetkapcsolat, valamint önállóan vagy segítséggel képesnek kell lenniük arra, hogy egy 1-2 órás videóhívást lebonyolítsanak.
Ami a tartalmat illeti, a jelentkezőknek egy, az országukra jellemző sütemény vagy desszert elkészítését kell élőben bemutatniuk egy legfeljebb 8 főből álló csoportnak. Nem kell tehát mestercukrásznak lenni, bőven elég, ha a nagyi “csak” zserbóban világbajnok.
Nem elhanyagolható szempont, hogy mennyit lehet ezzel keresni? Az 5-8 résztvevő fejenként 20 eurót fizet a kurzusért, ennek a fele illeti meg a házigazdát (a többit a platform működtetésére, promotálására, képzésre fordítják), ez egy alkalommal 50-80 eurós bevételt jelent.