A lyoni polgármester járványbiztonsági megfontolásból úgy döntött, hogy hétfőtől egységes húsmentes menüt kínálnak az iskolai kantinok. Az intézkedés okozta felháborodás országos méreteket öltött, napok óta ettől hangos a francia sajtó: megszólalnak miniszterek, demonstrációt szerveznek a gazdák, a szülői szervezetek perrel fenyegetőznek.

Elöljáróban annyit, hogy a francia kormány abszolút prioritásként kezeli az iskolák nyitva tartását. Részben azért, hogy az otthontanulás ne mélyítse tovább a társadalmi szakadékokat, másrészt pedig azért, hogy az otthon maradó gyerek ne hátráltassa a szülők munkavégzését, ezáltal a gazdaság működését.

Ahhoz azonban, hogy a járványügyi kockázatot mérsékeljék, az intézményeknek egy sor, az Oktatási Minisztérium által hozott és egyre szigorodó szabályt be kell tartaniuk. Biztosítaniuk kell többek között az ebédlőben az asztalok közötti 2 méteres védőtávolság betartását, amelynek következtében csökken a befogadóképesség, több turnusra van szükség.

Nyilvánvaló, hogy ilyen feltételek mellett nem egyszerű feladat levezényelni mintegy 29 ezer diák étkeztetését. Az ebédszünet meghosszabbításával (11.30-14.30) javítottak valamelyest a helyzeten, ahol lehetséges, plusz helyiségeket vontak be az ebédeltetéshez, de

a legújabb rendelkezéseknek csak úgy tudnak eleget tenni, ha a kantinban töltött időt is csökkentik, ez pedig csak a kiszolgálás gyorsításával, vagyis a menü egyszerűsítésével érhető el.

A melegítés időigényét, ételallergiákat és a sertéshúst nem fogyasztó gyerekek igényeit figyelembe véve, ezt a megoldást találta megfelelőnek a város vezetése. Hangsúlyozzák: húsmentes és nem vegetáriánus menüről van szó, halat, tojást és tejtermékeket továbbra is kapnak a gyerekek.

Az iskolai menzák étlapja a város oldalán bárki által megtekinthető, érdemes rá egy pillantást vetni, hogy megértsük, miben is áll a változás.

Az előétel legtöbb esetben valamilyen idényzöldség vagy hüvelyes, salátaként elkészítve, ez változatlan marad, csakúgy mint a köret (zöldség, tészta, rizs), a minden étkezéshez járó tejtermék (sajt, joghurt, puding), desszert (idénygyümölcs, kompót, sütemény) és (bio)kenyér.

A változás kizárólag a főételt érinti, itt általában kétféle - klasszikus és húsmentes - menüből választhatnak a tanulók. A négy menzai napból (szerdán csak délelőtt van iskola, kantin nincs) mindig van egy vagy kettő, amikor a két menü ugyanaz: tojás vagy hal, ritkábban zöldségétel.  Az eddigi tapasztalatok alapján a gyerekek kb. fele választja a húsmentes opciót.

Tehát nem arról van szó, hogy a gyerekek eddig minden nap húst kaptak és most hirtelen vegánná kell válniuk.

Ezzel együtt nyilván jelentős azoknak a száma, akik rendszeresen vagy alkalomszerűen a húsos menüt preferálják, számukra mindenképpen lemondással jár a kínálat csökkentése.

A rendelkezés előreláthatólag az április 10-én kezdődő tavaszi szünetig marad érvényben.

Miért most lett ebből botrány?

2020 nyara óta Lyonnak zöld polgármestere van, Grégory Doucet az EE-LV színeiben nyerte meg a választásokat, nem sokkal a kijárási korlátozások feloldása után. Az akkor még hivatalban lévő Gérard Collomb kormánypárti (LREM) politikus tavaly májusban ugyanígy döntött, az mégsem borzolta fel a kedélyeket.

A környezetvédőként radikális nézeteket valló, ezért gyakran a támadások kereszttüzébe kerülő Doucet ezzel az intézkedéssel remek muníciót szolgáltatott politikai ellenlábasainak, akik

azzal vádolják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzetet ürügyül használva, előzetes egyeztetések nélkül, ideológiai alapon akarja a közétkeztetés kínálatát átalakítani,

ahogyan az a választási programjában is szerepelt.

A helyi szinten kezdődő csatározás pillanatok alatt országos méreteket öltött, megszólalt Gérald Darmanin belügyminiszter, aki egyenesen a francia gazdák és hentesek elleni támadásnak titulálta a lépést, elitistának, szociálisan érzéketlennek nevezve Doucet politikáját.

Julien Denormandie agrárminiszter ennél is tovább ment, a Rhône-megyei közigazgatási hivatal vezetőjéhez fordult jogorvoslatért a döntés ideológiai háttere és a gyermekek kiegyensúlyozott és változatos táplálkozáshoz való jogának csorbítása miatt. Panaszát egy 2011-es rendeletre alapozza, amelynek értelmében

“20 egymás követő iskolai étkezésből legalább négynek tartalmaznia kell (nem darált) marha-, borjú- vagy bárányhúst, illetve belsőséget. (További négynek pedig halat.)”

A feltüzelt állattartók maguk is akcióba léptek, hétfő reggel traktorjaikkal a lyoni városháza elé vonultak, így gyakorolva nyomást a döntéshozókra. Valójában nyitott kapukat döngettek, hiszen épp a jelenlegi városvezetés az, akinek sokat hangoztatott célkitűzései között szerepel, hogy 50 százalékra emelje a helyi termelőktől beszerzett hús arányát. A polgármesteri hivatal közleményben erősítette meg az intézkedés ideiglenes voltát és támogatásáról biztosította a gazdákat.

A szülői érdekvédelmi szervezetek szintén aggályukat fejezték ki a változtatás miatt, lévén egyes családoknak egyszerűen nincs pénzük arra, hogy húst vásároljanak, ilyen esetben a menza biztosítja az egyetlen kiegyensúlyozott és tápláló étkezést.

A Greenpeace egy meglepően visszafogott hangvételű közleményben fejezte ki támogatását a lyoni városvezetés irányába, amelyben rávilágítanak arra a statisztikákkal alátámasztott tényre, hogy éppen az alacsonyabb jövedelmű családok fogyasztanak több rossz minőségű húst. A vegetáriánus opció bevezetése nemcsak a környezetre és az egészségre van kedvező hatással, hanem a kis, helyi termelők számára is előnyös, hiszen épp a bio és vegetáriánus menük iránt elkötelezett városok azok, amelyek a legtöbbet invesztálnak a bio és helyi húsok beszerzésébe is.

Közben a párizsi önkormányzat is jelezte, hogy egyéb javaslatok mellett tanulmányozza az egységes húsmentes menü ideiglenes bevezetését a fővárosi iskolákban. A megkérdezett egészségügyi miniszter nem talál kivetnivalót a húsmentes menüben, ahogyan a klímatörvényt jegyző fenntarthatósági átmenetért felelős miniszter sem.

Vihar egy kanál vízben?

A fő érintettek (a gyerekeket leszámítva, akik hivatalból utálják a menzát), a szülők, akiket a Le Progrès helyi napilap kérdezett az első napok tapasztalatairól, többségében egyetértettek az intézkedéssel. Ennek sokkal prózaibb oka van, mint a környezettudatosság: az a józan és praktikus megfontolás, hogy

még mindig jobb, ha a diákok nem kapnak húst, mint ha egyáltalán nincs menza.

Ebben az esetben ugyanis a (dolgozó) szülőnek kell gondoskodnia nemcsak az ebédről, de az ebédszünet alatti felügyeletről is. 

 Forrás: 1, 2, 3, 4