A nemzetközi nőnap - egyes országokban a “nők jogainak napja” - ismét ráirányította a figyelmet nemcsak a nemek közötti egyenlőtlenségekre, hanem a zömében nők által elszenvedett párkapcsolati erőszakra is. Ez a szimbolikus ünnep lehetőséget ad a témával kapcsolatos érzékenyítésre, amelyre akár a napi bagett vásárlása is alkalmat adhat.

A tájékoztatás, az edukáció ezen a területen rendkívül fontos, hiszen néha maguk az érintettek sincsenek tisztában azzal, hogy mérgező kapcsolatban élnek. Az otthonról hozott viselkedésminták, a régmúltban, sőt anyanyelvünkben mélyen gyökerező társadalmi beidegződések, a közbeszédben is gyakori lekezelő stílus akadályozzák a felismerést, hogy valami nincs rendben a kapcsolatban. Pedig az csak az első lépés egy nagyon hosszú, nehéz és veszélyes úton.

Egy párkapcsolatban, kellő ismeretek híján vagy egyszerűen csak az érzelmektől befolyásolva, nem könnyű belátni a bántalmazás tényét, ilyenkor nagyon hasznos tud lenni egy konkrét, hétköznapi példákon alapuló, objektív kritériumrendszer. Tegyük hozzá: mindkét nemnek és minden életkorban, hiszen ritkábban ugyan, de férfiak is válnak áldozattá, illetve sok esetben a bántalmazó fél nem méri fel tettei abuzív jellegét.

A latin-amerikai országok nőjogi szervezetei által kidolgozott “ violentometro”, magyarul erőszakmérőként fordítható megelőző módszer pont ilyen egyszerű és praktikus eszköz.

Ez egy 23 kijelentést megfogalmazó lista, amely zöld - sárga - piros tartományokba sorolja az egyre súlyosbodó megállapításokat:

indulva az egészséges kapcsolatok jellemzőitől (“tiszteletben tartja a döntéseidet és az ízlésedet”, “elfogadja a barátaidat és a családodat”)

az erőszakra utaló jeleken át (“gúnyt űz belőled mások előtt”, “folyamatosan féltékeny”)

az egyértelmű veszélyt mutató viselkedésig (“fizikailag bántalmaz”, “öngyilkossággal fenyegetőzik”).

A módszert európai országokban is alkalmazzák, például középiskolásoknak tartott érzékenyítő foglalkozások keretében.

A karantén a családon belüli erőszak melegágya

A lakhelyelhagyási tilalom, a távmunka még a korábbinál is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozta a mérgező kapcsolatban élőket. Az összezártság és a felgyülemlett feszültség következtében a világon mindenhol megfigyelték a probléma súlyosbodását: számszaki növekedés észlelhető, illetve korábban “csak” verbális abúzusok váltak tettlegessé.

Az állandó kontroll és elszigeteltség miatt a segítségnyújtás és -kérés lehetőségei lecsökkentek.

A koronavírus járvány második hulláma miatt ősszel Franciaországban újabb lezárást rendeltek el, amit az áldozatvédelemmel foglalkozó állami szervek és non-profit szervezetek fokozott aggodalommal figyeltek. A Párizs környéki Noisy-le-Sec önkormányzata november 25-étől ingyen csomagolóanyagot osztott szét a város pékségeiben. A bagettes zacskó egyik oldalára az említett erőszakmérő került, a másikra pedig az áldozatsegítő sürgősségi telefonszámok, a családon belüli erőszakot jelképező lila háttéren.

A kezdeményezéshez csatlakoztak a szomszédos Montreuil és Les Lilas települések is, a nőnap hétvégéjére időzített akció során összesen 50 ezer tasakot juttattak el a kenyérboltokba.

Kevesellve az állami szerepvállalást, országos szintre a Nous Toutes (Mi Mindannyian) civil szervezet emelte, amely adománygyűjtő felhívásában 500 ezer darab előállításához szükséges 28 ezer euró összegyűjtését tűzte ki célul. Március 8-ra ezt sikerült elérni, sőt meghaladni, a források mintegy 615 ezer zacskó nyomtatására elegendőek, amelyeket önkéntesek szállítanak el az ország minden szegletébe az érdeklődő üzleteknek.

Számítások szerint 1 eurónyi adomány 20 darab előállítását fedezi, amellyel az üzenet 60 emberhez juthat el.

A grafika szabadon letölthető és felhasználható, akár más termékek csomagolásához is.

A kenyér csomagolása fontos üzenetek hordozója lehet

A franciák évente 6 milliárd bagettet fogyasztanak, ezért ideális üzenethordozó, hiszen gyakorlatilag minden háztartásba eljut, társadalmi csoporttól, korosztálytól függetlenül. Fontos szempont volt az is, hogy olyan terméket, alapélelmiszert válasszanak, amelynek elérhetőségét nem befolyásolják a lezárások.

Megkérdezett szakértők véleménye szerint az üzenet látványa nem provokálja az elkövetőt, hiszen a bántalmazás pszichológiája éppen arra épül, hogy a bántalmazó tagadja tetteinek erőszakos voltát, amelyekért az áldozatot teszi felelőssé.

Az Európa Tanács egy 2014-es kiadványában, amely az Isztambuli Egyezmény 13-as cikkelyének gyakorlati alkalmazását - a nők elleni erőszakkal kapcsolatos tudatosságnövelési kampányokat - vizsgálja, szó esik egy 2001-es németországi esetről, ahol hasonló módon hívták fel a lakosság figyelmét.

A Nemi Erőszak Krízisközpont kezdeményezését a 200 ezer lakosú Saarbrücken város önkormányzata karolta fel. A cél az volt, hogy tényekkel és statisztikákkal oszlassák el a nemi erőszakot övező mítoszokat és széles körben ismertté tegyék a létrehozott segélyvonalakat. Az információkat a kenyér és péksütemények csomagolására használt zacskókra nyomtatták, hátoldalukon pedig feltüntették a következő hónapok témába vágó eseményeit. 30 pékség közreműködésével 340 ezer Stop Rape tasak került forgalomba.

Az üzenet durva képek és figyelfelkeltő szövegezés nélkül is sokkoló hatást ért el, éppen azért, mert váratlan kontextusban érkezett.

Az akció diskurzust generált és média visszhangra talált, amely csak növelte hatásosságát.

Az első kampányt azóta sok száz másik követte különböző német városokban, sőt az országhatáron túl is, amelyet minden évben a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapját (november 25.) megelőző hetekre időzítenek.