Aki a Biksi családba születik, első lépéseit biztos, hogy kaptárok között teszi meg, és élete összefonódik a méhecskékkel. Ahogy megérkezik a tavasz, a család útra kel. A vándorméhészek élete örök utazás. A Biksi Méhészet számos díjnyertes mézzel büszkélkedhet.
Biksi István tízéves volt, amikor Érden a szomszédjukba költözött egy méhész család. Ez eldöntötte a sorsát. Bár géplakatosnak tanult, minden szabadidejét az érdi méhkaptárok között töltötte. 1966-ban vásárolta meg az első méhcsaládokat, és nemsokára már a vándorméhészek életét élte. Tavasszal útra kelt a kaptárokkal, és őszig bejárta Magyarországot Baranyától Nógrádig. Aztán megnősült, és ezután természetesen már a család is vele tartott. "Amikor megszületett a fiunk, majd a lányunk, nemsokára indulnunk kellett a kaptárokkal, és nem volt kérdés, hogy magunkkal visszük a gyerekeket is. Ott szoptattam őket az erdőben, körülöttünk repdestek a méhecskék. Nem is féltek soha a méhcsípéstől!" - meséli Biksi Panni néni, aki férje mellett maga is tapasztalt méhész lett az évtizedek alatt. Amíg nem volt iskola, a gyerekekkel vándoroltak, akik ott játszottak, segítettek a kaptárak körül. Így volt ez később az unokákkal is.
Vándorlás délről északra
A Biksi Méhészet telelőhelye Százhalombattán van. Innen indulnak útnak a méhekkel kora tavasszal. "Az egyed fejlődését a virágpor biztosítja, ezért a méheket márciusban virágporos legelőre kell vinni. A Duna-part erre alkalmas, mert a virágzás a fűzzel kezdődik. Aztán virágba borulnak a gyümölcsfák, két hétig ez biztosítja a méheknek a fehérjét. Áprilisban folytatjuk a vándorlást a vetett kultúrára. A haszonnövények közül először a repceföldek virágoznak. Negyven éve jelent meg a repce Magyarországon, és azóta a repceméznek is nagy a keletje. A repce virágporával és nektárjával erősödnek meg a méhek az akácvirágzásig" - meséli Biksi István, hozzátéve, hogy azóta boldog ember, mióta a természetben dolgozhat a kaptárak között.
Az akác kéthetes különbséggel virágzik északon és délen, ezért a méhészek először délre vándorolnak, ahogy ők mondják, "a déli akácra", Szeged környékére, Hajós, Baja, Pécs mellé. Amikor ott elvirágoztak a fák, indulnak északra, a Bakonyba vagy Nógrádba, és végül Nyírség akácosai következnek. "Ha szerencsénk van, mindkét akácból pörgethetünk 10-12 kilós átlagot méhcsaládonként" - meséli a méhész. Az akác elvirágzása után nyári legelőt keresnek a méheknek. Mivel Magyarországon csökkent az állattartás, sok haszonnövény eltűnt, hiányoznak a lucernaféleségek, és beszűkült a méhek legelője. Arról nem is beszélve, hogy a méhek száma 40 éve 6-800 ezer volt, ma több mint egymillió. A napraforgó után bezárul a méhészszezon.
Egy-egy virágzási időszak lezárultával kezdetét veszi a pergetés. Ez az egyik legizgalmasabb pillanat. A hőskorban az erdőben volt felállítva egy pergetősátor, ott "varázsolták ki" a mézet a keretekből pergetőgépek segítségével. Ma már nem az erdőben, hanem otthon, a mézházban zajlik mindez. "Ez a kedvenc műveletem, gyerekkorom óta mindig ott vagyok, hiszen ilyenkor van a legtöbb kézre szükség. Néha reggeltől hajnalig csináljuk. Ha akkor jönnek vevők a boltba, amikor zajlik a pergetés, bekéredzkednek, hogy megnézzék és megkóstolják a friss mézet" - meséli Bobonkov Nikolett, aki nagyon sokat segít nagyszüleinek. Hétvégeken mindig ott van a méhészetben, és mivel a Budapesti Corvinus Egyetemen tanult, a marketingfeladatokat is elvégzi, sőt a méhészet arculatát is ő alakította ki. Nem véletlen, hogy a Biksi Méhészet jó hírnek örvend a mézkedvelők körében.
Aranyokleveles diploma
Amit ma Magyarországon a méhészetekben használnak - rakodókaptár, sugaras pergető, viaszprés -, mind az érdi szakcsoportban született, a Fazekas és a Biksi Méhészet találmánya. Az akácméz Miután ősszel felkészítették a télre a méhcsaládokat, akkor kezdődik az új kaptárak készítése, a felkészülés az új esztendőre. A méhek nem alszanak, télen is biztosítani kell számukra az élelmet, amit az őszi betelelés során kapnak meg a következő hat-nyolc hónapra. Hideg időben nem tudnak kirepülni, hanem gömböt formálnak, fürtökbe helyezkednek, így fűtenek a kaptárban. 18-20 °C meleget tudnak csinálni. Márciusban aztán megszületnek az év első új méhecskéi. Az új egyedeket méhpempővel és virágporral táplálják. 14-15 napos korukban kirepülnek és nektárt gyűjtenek.
A legkeresettebb még mindig az akácméz - nemcsak itthon. Európai viszonylatban is nagy a kereslet a magyar akácméz iránt, főleg a németek, olaszok és a franciák vásárolják, mondván, a Kárpát-medence különleges növénykultúrájának köszönhetően a magyar akácméz virágportartalma egyedi. A Kínából érkező akácmézet például hamar felismerik a szakemberek, hiszen a Kárpát-medencében egész más a virágporok minősége. Nemrég az akácosok kiirtásával ijesztgették a méhészeket, amely megrázta a méheket tartó családokat.
Jelenleg 17 ezer méhész van Magyarországon, egy-egy méhészet 50-600 méhcsaládot tart - képzeljük csak el, hány család megélhetését veszélyeztette a rendelkezés. Szerencsére a próbálkozás - a méhészek és erdészek összefogásának is köszönhetően - meghiúsult, és mivel az akácmézet hungarikummá nyilvánították, a kérdés remélhetőleg nem vetődik fel többé. 2014 egyébként is rossz év volt akác szempontjából: Biksi István szerint 1989 óta nem volt ilyen rossz akácméztermés Magyarországon.
Ennek oka a rendkívül viszontagságos időjárás, a rengeteg csapadék és az Yvette névre keresztelt ciklon. A vihar éppen akkor csapott le, amikor az akácerdő fehérbe borult, s a legintenzívebben kezdett volna virágozni. A hatalmas szélvihar és a rengeteg csapadék pillanatok alatt tönkretette a virágzatot, sőt a méhállományban is okozott károkat. 2014-ben az első akácvirágzás alatt négy napot, míg a második alatt mindössze másfél napot repültek a méhek, majd teljesen megszűnt a hordás. Nem véletlen, hogy idén olyan drága az akácméz. Nagykereskedelmi felvásárlási ára 2013-ban kilogrammonként 1200-1300 forint körül mozgott, 2014-ben pedig csaknem 80 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
