Feketék, kicsit vadak, de leginkább arról ismerhetők fel, hogy nincsen szarvuk. Az angus marha amellett, hogy az egyik legfinomabb steakhús, hírnevét a hamburgernek köszönheti, miután 2009-ben a McDonald’s prémium kínálatként angus marhából készült húspogácsát dobott a piacra. Magyarországon a Zing Burger vezette be az angust, és ma már szinte minden marhahúskedvelő tudja, hogy minőségben és árban is megelőzi a legtöbb marhahúst. Megnéztük, hogyan nevelik ezeket az értékes állatokat a Molnár Családi Gazdaságban, Kisorosziban.

HÁZIASÍTOTT BIVALYNAK is nevezik a tenyésztők a Skócia keleti partvidékéről származó fekete, elegáns marhát, amely nem véletlenül vált az extenzív marhatartók egyik kedvelt fajtájává. Ehhez hozzájárult, hogy az angol anyakirálynő saját gulyával rendelkezett, sőt elvállalta az Aberdeen Angus Társaság fővédnöki szerepét, amelyet halála után Károly herceg vett át. A Walesi hercegnek jelenleg is van egy anguscsordája Highgrove-ban.

Angus egykori grófság Skócia keleti felén, az ország egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területén. Aberdeen tengerparti kikötőváros északon, hegyes, dombos, mérsékelt éghajlatú terület, ahol jelentős mennyiségű a csapadék és rendkívül üde gyepterületek találhatók. Nem véletlen, hogy ezekről a legelőkről származik a világ egyik legjobb húsmarhája.

Történt, hogy az 1800-as évek közepén egy Watson nevű marhatenyésztő kiválasztotta a hat legjobb és legfeketébb tehenét, és megtermékenyítette Bannantyne Sandy nevű bikájával. A törzskönyvben az I-es számú tehén az Old Grannie 125, amelynek halálát 36 évesen, 1859-ben egy viharban kidőlt fa okozta. Élete során 29 borjút adott, számos kitüntetést és díjat nyert. 

Az angus marha genetikailag szarvatlan, könnyen kezelhető,
az emberrel nem agresszív,
a betegségekkel szemben ellenálló

és még sorolhatnánk a kedvező tulajdonságait, amiknek köszönhetően gyorsan a világ legkeresettebb húsmarhája lett. Ha megkapja a szabadságot és egész nap legelhet, meghálálja: jól szaporodik, könnyen ellik, húsa finom rostú, márványozott és rendkívül ízletes, jellegzetes steakhús.

A kifejlett tehenek súlya 500–700 kg, a bikák tömege 900–1000 kg. Magyarországon először a 1970-es években hoztak be angust az abonyi termelőszövetkezetbe, de a fajta honosítása a 80-as években kezdődött. Azóta egyre többen választják a skót feketét.

VILI ÉS RUDI

Amikor megérkezett az első tenyészbika, az egész család izgalommal várta, hogyan fogadja majd a csorda az új jövevényt. Az akkor még csupán 600 kilogrammot nyomó, másfél éves „kis” bika szép lassan leballagott a teherautóról, a tehenek körbevették, nyalogatták, szagolgatták, és (későbbi nevén) Matyi fürdőzött a boldogságban, élvezte, ahogy a gulya körülöleli a legelő közepén. Így kezdődött a Molnár család angusmarha-tenyésztésének története.

Molnár Csaba koncertszervezőként vált ismertté, ő intézte többek közt az Omega, Demjén Ferenc, az EDDA és Koncz Zsuzsa fellépéseit, de mivel egész gyermekkorát állatok között töltötte, 25 évvel ezelőtt családjával kiköltözött a Szentendrei-szigetre, és elkezdte felépíteni a gazdaságát, hogy visszatérjen ősei tevékenységéhez. A családi gazdaságot ma már két fia, Bence és Marci irányítja, legalábbis – a növénytermesztés mellett – a 2015-ben elindított angus-tenyészet és a húseladás már az ő feladatuk.

És hogy miért választották a skót fajtát? „Jól megnéztük az összes húsmarhát, de a legjobban az angus tetszett szakmai és érzelmi megfontolások alapján is – meséli Molnár Csaba. – Az angusok kevésbé kezes állatok ahhoz képest, amit korábban megszoktunk, mégis kifejezetten szeretünk köztük dolgozni. Élvezik a szabadságot – nem szokás csak úgy simogatni őket, de nem is igényelnek különleges bánásmódot.

Jól érzik magukat a szabad ég alatt a maguk világában. A döntésben természetesen szerepet játszott az is, hogy az állat neve garancia a prémium hústermékre” – teszi hozzá Csaba, és máris megmutatja az előző napokban született kisborjakat, egy bikát és két kis üszőt.

„Sok helyen a húsmarhákat márciusban elletik, hogy utána mehessenek ki a legelőre, és a téli fagyok ne jelentsenek gondot a borjak számára, de szerencsére mi meg tudjuk oldani a védett istállóban, hogy korábban kezdhessük az elletési szezont. A két bikánk másfél hónap alatt ér végig a 35 tehénen, így tavaszra az állomány reprodukálja magát.”

A két bika, Vili és Rudi a fedezési szezon elején megküzd a háremért, még szerencse, hogy nincsen szarvuk, így verekedés közben nem tesznek nagy kárt egymásban. „A csorda első tenyészbikája nagyon békés jószág volt, szó szerint a tenyerünkből evett, Vili viszont nem igazán szereti az embereket, Rudit még kevésbé – meséli Molnár Bence, a gödöllői Szent István Egyetemen végzett agrármérnök. – Ellési időszakban mindenképp le kell választani a két bikát a csordáról a helyes tenyésztési gyakorlat szerint, de sajnos egymástól is el kell különítenünk őket, hogy ne tegyenek kárt a másikban az állandó dulakodással. Később, a fedeztetési időszak végén már jól megférnek együtt a legelőn.”

Tavasszal, amikor a csorda elfoglalja a legelőt,

megkeresik a legmagasabb pontot, ide fektetik az összes borjút és két tehén vigyáz rájuk.

Ha ember közelít, mind odasereglenek. „A csordaszellem nagyon erős. Jó nézni, ahogy a tehenek védik a borjakat, szeretjük megélni ezeket a pillanatokat” – folytatja Marci, aki szintén agrár területen, a Debreceni Egyetemen folytatja tanulmányait. Emellett már teljes munkakörben dolgozik a családi gazdaságban. Látni a két fiatal gazdán, hogy jól érzik magukat kinn a mezőn a fekete állatok között.

Ahogy Bence fogalmaz: „Szeretem, hogy a gazdaság minden egyes része szervesen összekapcsolódik egymással. Én éppolyan része vagyok, mint az állatok, a gépek vagy a növények. Sokat dolgozunk, de az a jó, hogy mindent magunk csinálunk a magok elvetésétől a betakarításig. Ott állunk éjszaka a születendő borjú mellett, követjük a növekedését, és végül saját vágóhidunkon igyekszünk a lehető legkíméletesebb módon végezni a vágást és feldolgozást is. Így tudunk vásárlóinknak teljes garanciát adni a minőségre.”

ANGUS-SZIGET

Így nevezték el a gazdaságot, amely a Szentendrei-sziget egyik legszebb részén húzódik, ott, ahol ha kiönt a Duna, körbeveszi a birtokközpontot a víz, de magát a telepet nem önti el. A sziget dunai árterén mindig is több gulya legelt. A juhnyájak, marhacsordák, kecskék hozzátartoztak a képhez. Ma már csak két nagy gazdaság van, a Magyar családi gazdaság Tahitótfaluban és a Molnár család Kisorosziban. Előbbiek az ősi magyar fajtákat, szürkemarhát, rackajuhot tartanak, Kisorosziban pedig az angusok vertek tanyát.

Persze csupán az állattartásból nehéz lenne megélni. Közel 300 hektáron folytat a család szántóföldi növénytermesztést, a marhák takarmányszükségletét a legelővel együtt körülbelül 50 hektár termőföld fedezi, 250 hektáron pedig kukorica, búza-, repce- és napraforgó-állományok váltják egymást. Ahhoz, hogy a hús szép márványozott legyen, fontos a jó minőségű takarmány, amely kiegészíti a legeltetést.

„Sajnos ez itt nem Skócia, itt nincsenek térdig érő legelők, és a szinte folyamatos csapadék helyett egyre hosszabb szárazságok jellemzik a klímát” – mondja Márton a takarmányozásról. Így a gazdaságban nagy hangsúlyt fektetnek a jó minőségű széna, lucerna és silókukorica betakarítására.

HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS

Egy éve nyitották meg a saját vágóhidat, ahol bérvágást is szeretnének vállalni, de a pandémia miatt még nem indult be az üzlet. Havonta négy állatot vágnak, ezeken a napokon egy hentes végzi a vágást és a szakszerű feldolgozást. Ezután a fiúk vákuumfóliába csomagolják a húst, a megrendelő kérésére 1 kg-tól
negyed marháig mindent lehet kérni. Budapestre és a környékre szállítanak éttermeknek, családoknak.

Lehet rendelni steakhúst, bélszínt, hátszínt, T-bone-t,
vannak BBQ- és pecsenyehúsok, de kérhető darált hús, hamburgerpogácsa vagy tatárbifsztek-alapanyag is,

a megrendelő igényei szerint. Vágáskor van, hogy egész nap kockázzák a húst. A szállítást is Bence és Marci intézi, hűtőkocsival viszik a termékeket házhoz. „A multis kereskedelmi láncok nem vonzanak, szeretnénk a jövőben is közvetlen kapcsolatot tartani a vevőinkkel. A következő lépcső egy érlelőkamra felépítése, illetve esetleg egy kis húsfeldolgozó kialakítása.”

Molnár Csabának van még egy álma. Szeretne egy kertészetet szabadföldi ültetvénnyel és üvegházzal. Nyitnának egy mintaboltot is a településen, ahol hús, tojás, zöldség és tejtermékek is lennének a húshoz hasonlóan, közvetlenül a termelőtől. Az utóbbi már úton van. A hét magyartarka tehénhez elkészült a svéd fejőház, már csak egy kis feldolgozóüzem kell, hogy joghurtot, túrót is készítsenek. Törzsvásárlóik már jelezték, hogy vevők minden minőségi, helyi termékre.

Az összeállítás támogatója a