A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse, s talán ezért maradhatott meg a természet és az emberek közti kapcsolat is olyannak, amilyennel már csak ritkán találkozhatunk. Ez a kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.

A Tiszánál a halászok még kimennek csónakkal, gumiruhában hajnali négykor, és megnézik a varsákat, hálókat, mit fogtak az éjjel, a kárászok, keszegek, süllők, harcsák, pontyok pedig a tiszai halászcsárdákba kerülnek. A Tisza-tó kedvelt és egyre látogatottabb úti cél: a tó körüli töltésen kiválóan lehet kerékpározni, a vízben, a nádas csapásain számtalan módon csónakázni, kenuzni, madarakat figyelni, de a Tisza-tavi Ökocentrum, a Kalózsziget Kalandpark vagy az abádszalóki strand vízi attrakciói is remek szórakozást kínálnak.

Ezt az élményt csak az tudja megakasztani, ha "ott felejtjük" magunkat valamelyik remek vendéglátóhelyen, és átadjuk magunkat a gasztronómia örömeinek. A Tisza-tónál dolgos, a munkájukat szerető emberek élnek, akik mindig azon törik a fejüket, hogyan lehetne újítani, mit lehetne még jobban csinálni, és tudják a legnagyobb titkot: csak akkor lehet a vendégeket megtartani, ha nem esik a színvonal. S valóban, ottjártunkkor mindenütt ugyanazt a mennyiséget és minőséget találtuk, s a megszokott, a törzsvendégek által már "megkövetelt" kínálaton túl mindenütt találkoztunk újdonságokkal is. Az ünnepnapok náluk a legsűrűbb munkanapok, olyannyira, hogy még egymáshoz sem jutnak el a szomszéd faluba. S ami talán a legérdekesebb: az árba belekalkulálják, hogy a vendégkör az egész országból érkezik, visszajáró politikusok, művészek Budapestről is szép számmal, s még így is megéri nekik a halászlé, a rétes, a birkapörkölt.

Tiszacsegei Halászcsárda

Berecz András mesemondó szerint amíg a mozikban pattogatott kukoricát árultak, nem ment a bolt, amint azt írták ki, hogy pop corn, egyből fellendült az üzlet. Hasonló gondolat vezette Szalai "Duda" Jánost, a Tiszacsegei Halászcsárda üzletvezetőjét is, amikor a harcsagyrost az étlapra álmodta. Nem mintha fel kellett volna lendítenie az üzletet - a nem kis befogadóképességű étteremben néha toporognak a vendégek szabad asztalra várva -, de szerették volna a gyorséttermi kínálathoz szokott, a szálkázás fortélyait már nem ismerő fiatalabb nemzedéket is megnyerni a halevésnek. A szálkamentes gyros remekül sikerült, három éve nem lehet levenni az étlapról.

• A Tiszacsegei Halászcsárda vezetője, Szalai "Duda" János

A másik újdonság a bableves - füstölt csülök helyett füstölt hallal: itt is az a cél vezérelte a csárdát, hogy olyan ételbe is halat csempésszenek, ahol eddig nem volt. A házilag pácolt, akácfán füstölt halban egyébként is utolérhetetlenek, ezt kínálják előételként is, lila hagymával, citrommal, uborkával, pirított kenyérrel, ahogy az olajos halat és a ponty hasaaljából készült haltepertőt is. A legendás mustáros korhely halászléhez szintén ragaszkodnak a vendégek, akiket nyáridőben baconszeletekbe göngyölt, kemencében sült harcsa is vár. A hal néha afrikai harcsa, amit a szomszédos Tuka tenyészetéből vesznek, ha épp nincs elég szürke harcsa. A passzírozott, mindennap friss korhely- és hagyományos halászléért Budapest, Ózd, Nyíregyháza, Debrecen térségéből jönnek a vendégek, tavaly karácsonykor 1500 adagot adtak el belőle. Mást is lehet kapni, nem csak halat, de sokan nem is kérnek étlapot, pontosan tudják, miért jönnek. A séf urak pedig - Azurák Mihály, Ferge Attila, Ferge László, Sipos Zsolt és Tóth Mihály - megbízhatóan hozzák a megszokott színvonalat.

• Füstölt halas bableves

A Tisza-parti csárda mellett panzió is működik, ahova télen vadászok érkeznek, termálfürdő is van a közelben, s az ároktői kompnál a vízitúrázók is ki tudnak kötni. Az idei halászléfesztivált július 5-én rendezik: ilyenkor féláron adják a halászlét, tavaly már négyezer adag fogyott. A tiszacsegei harcsapaprikás-fesztivál és főzőverseny szeptember 6-án lesz.

Abádszalóki Czifra Csárda

Irénke és férje élvezhette volna a gondtalan nyugdíjas éveket, ám ők inkább megvalósították régi álmukat. Éttermet nyitottak, ahol Irénke néni olyan szeretettel főz a vendégeknek, mintha a saját családjának készítené a kötöttgaluska-, a májgaluska- vagy az orjalevest, a harcsapaprikást, a halászlevet, a csülök- vagy birkapörköltet, az üzletvezető, Cseh Lajos pedig (akit mindenki csak Cseh Lalinak hív a környéken) a legutolsó petúniáig odafigyel, hogy minden rendben menjen a csárda háza táján. Ha kell, "tárlatvezetést" tart az érdeklődőknek az étteremben látható, a család által összegyűjtött régiségekből, hogy a gyerekek is megismerjék a vajköpülőt, a komatálat, a parazsas vasalót, de a halászlevet is csak ő passzírozhatja. A töpörtyűvel megszórt kötöttgaluska-leves Irénke specialitása, a környéken nem is kapni máshol. Egyszer komoly szakácsok hívták ki azért a konyhából, hogy gratuláljanak neki.

• Cseh Lajos és felesége, Irénke

A másik kedvenc a csöröge, amit a vendégek állandóan keresnek, no meg a lapos pogácsa - Irénke mindig meglepődik, hogy a legegyszerűbb, nagyanyáink konyháját idéző fogások aratják a legnagyobb sikert. A csöröge nincs étlapon, ára sincs, de hétvégére a főnökasszony mindig süt: ezzel kínálja a vendégeket, hogy jó kedvük legyen. A majomfogónak nevezett savanyú krumplifőzelék, amit sültcsirke-csíkokkal kínálnak, Irénke gyerekkorából, Szabolcsból jön. A törzsvendégek ízlését, kívánságait jól ismerik, már akkor elkezdik készíteni az illető kedvencét, ha megáll az autó a ház előtt. Érkeznek Sopronból, de a Balaton mellől és külföldről is vendégek.

• A régiségekkel teli abádszalóki Czifra Csárda

A Czifra Csárdában mindig megtalálják a megszokott ízeket, mert a házigazdák szerint "ami jó, azt nem kell bántani", a mennyiség pedig néha még nő is, mert Irénke szereti gazdagon adni a fogásokat: az orjalevesbe beleteszi a jó kis húsos csontot, belekarikázza a zöldségeket, az egészben főtt krumplit. Akkor örül a legjobban, amikor kisgyerekes családok érkeznek, és látja, hogy a babának is ugyanazt a finom levest adják: nyugodt a lelke, mert amit főz, kisgyereknek is adható.  Irénke a főzés mellett csinosítgatja a csárdát, terítőket is varr, és bár szeret a háttérben maradni, gyakran beszélget is a vendégekkel. A konyhai csapat szinte már a család része - náluk tényleg olyan, mintha a nagyszülőkhöz érkeznénk vasárnapi ebédre.

Poroszlói Rétesház

Hiába mondták Krusperné Bádonyi Tímeának, hogy ne a forgalmas út mellett, a kanyarban nyissa meg a Rétesházat, ők a férjével mégis oda álmodták meg erdélyi faházra hasonlító kis "mesebódéjukat". Azóta pedig nincs megállás, március 1-jétől péntektől vasárnapig, június 1-jétől pedig szerdától vasárnapig egészen Mikulásig nyitva vannak, ünnepnapokon is, reggeltől estig. A törzsvevők mindenszentekkor már fagyasztott rudakat visznek el karácsonyra. Azért ha valaki hat-nyolc tepsi rétesért utazik le Budapestről, nem árt, ha előtte odaszól telefonon, hiszen hosszú sorok állnak a frissen sült rétesekért.

• A Krusper házaspár a híres poroszlói rétesekkel

A töltelék mindig abból készül, ami éppen Krusperék kertjében terem, vagy amit más kistermelőktől meg tudnak vásárolni. Minden tölteléket Tímea készít, kimagoz, ha kell, két mázsa meggyet vagy két mázsa szilvát. Húszféle rétesükből egyszerre nyolc-kilenc van "műsoron", köztük olyan különlegességek, mint a zserbórétes (diós, sárgabaracklekváros, megszórva egy kis csokoládéval) vagy a máglyarakás (almás, diós, sárgabaracklekváros) rétes. A túrós, meggyes, almás, mákos, káposztás mellett van epres-túrós, körtés-túrós, almás-túrós, szilvás-mákos, barackos-mákos, meggyes-mákos, de ha málna vagy szeder terem, az is belekerül a töltelékbe. Adalékanyag nincs benne, gyümölcs helyett lekvár sem, a túró pedig túró, és nem ricotta.

A tészta legfontosabb eleme, hogy házi sült sertészsírral készül, s bár korábban csináltak nyújtott, húzott és hajtogatott tésztát is, ma már csak nyújtottat készítenek: ez vált be, mindenki ezt keresi, ezt a fajta "harapós" rétest. Mindemellett továbbra is nagy sláger a betyárbatyu (füstölt tarjával, lila hagymával töltött lángos sajttal, tejföllel). Tímea - aki a bankvilágot hagyta ott a rétesekért - komoly ajánlatokat kapott Budapestről is, de a poroszlói rétes attól poroszlói, hogy csak ott kapható, és nem lehet nagyüzemi módszerekkel előállítani. A vendégek 85 százaléka budapesti, a többi Győrből, Sopronból vagy Kőszegről is ideutazik - hűtőtáskával. Van, aki - míg tart az autópálya-matrica - kétszer is fordul. Lekvárokat főznek, szabad tűzön, üstben: két különlegességük a Szeretet és az Egészség névre keresztelt lekvár. Az előbbi karácsonyi csemege, és téli gyümölcsökből - friss áfonyából, fügéből, gránátalmából, kiviből, mandarinból, datolyából - és egy speciális fűszerkeverékkel készül, amiből nem hiányozhat a fahéj, a kardamom és az ánizs, az utóbbi pedig piros bogyós gyümölcsökből - fekete áfonya, fekete és piros ribizli, szamóca, málna, szeder - áll össze, és bizonyítottan gyógyító hatású. Szezonális szörpöket is készítenek azoknak, akik leülnek a faházikó melletti "csűrben", esetleg a fűben eszegetni, beszélgetni. Ottjártunkkor fenyő- és birsalmaszörpöt kínáltak, de van citromfű-, borsmenta-, eper-, fehérakác- és bodzaszörpjük is.

Az összeállítás a Magyar Turizmus Zrt. együttműködésével készült.