Idén szigorúbb elbírálásban részesültek a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyre pályázó termékek. A nyertesek között a Tokaji Borecet Manufaktúra is megtalálható.

Három cég hat terméke kapta meg idén a Kiváló Magyar Élelmiszerek védjegyet. A díjazottak között van a bodrogkeresztúri Tokaji Borecet Manufaktura is. A Formanek család tölgyfahordóban érlelt ecetkülönlegességeiről már többször írtunk a Magyar Konyha hasábjain. A száz százalékban természetes úton, biológiai erjesztéssel készült ecet elkészítéséről a készítők így vallanak: "Valódi alkímia, mert a borban eredetileg jelenlevő alkohol alakul át ecetsavvá, már pár cseppnek is intenzív karaktert kölcsönözve, mely erős, ugyanakkor játékos formába önti a tokaji bor örökségét." A Tokaji Bodzás Borecet 2012-ben elnyerte az Év Innovációja díjat. Újabban egyedi ízekkel kísérleteznek, áfonyás, barackos ecetet is készítenek. Most a Tokaji borecet tokaji furmintból, Tokaji borecet tokaji muskotályból, Tokaji borecet tokaji aszúból nyerte el a Kiváló Magyar Áru védjegyet.

A borecet mellett a Tebike Kft. pálpusztai sajtja és két Madarasi pálinka, a szőlőpálinka és a birspálinka kapta meg a díjat. A védjegyhasználat jogot az OMÉK-on adták át a díjazottaknak.

Fontos változás a rendszer működésében, hogy egyrészt a nevezés és a védjegy használata díjmentessé vált, másrészt az új rendszer a korábbinál is nagyobb figyelmet szentel annak, hogy csakis kiváló minőségű termékek nyerhessék el a védjegy használatát, erre valóban jó példa az idei díjazottak névsora. Az eddigi 430 termék között sajnos sok minőségi kifogást tartalmazó termék is található.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az OMÉK-on tartott díjátadó gálán elmondta, szerinte a védjegy legfontosabb üzenete a vásárlók számára, hogy a Kiváló Magyar Áruk védjeggyel ellátott termékek valóban az exkluzív minőséget képviselik, a korábbiakhoz képest szigorúbb feltételeket támasztanak a védjegy viselőivel szemben. Ezentúl a KMÉ logó alatt kötelező lesz a „magyar termék”, „hazai termék”, „hazai feldolgozású termék” kiegészítő felirat feltüntetése, és az ezzel járó szigorú szabályok betartása.

Közben négy termékkel bővült a hungarikumok gyűjteménye is. A csabai kolbásszal, a hízott libából előállított termékekkel, a tokaji aszúval és a Béres-cseppel bővítette a hungarikumok gyűjteményét a Hungarikum Bizottság keddi, székesfehérvári ülésén. Emellett a nemzeti értékeket nyilvántartó Magyar Értéktár is bővült gasztronómiai tárgyú termékekel, az értéktárba felvették a szikvizet és a fröccsöt.
Horváth Zsolt értéktár-koordinációs megbízott jelezte, az elmúlt időszakban minden megyében létrejöttek a megyei értéktárak, és az értéktárbizottságok is működnek. A feltáró munkát segíti a Hungarikum Klub mozgalom is, ahol magánszemélyek, baráti társaságok és civil szervezetek kutatják az értékeket, és a helyi és a megyei értéktárba vagy a hungarikumok gyűjteményébe delegálják ezeket – tette hozzá.
Gyaraky Zoltán, a bizottság titkára újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tavasszal meghirdetett védjegy pályázatra mintegy 370 pályamű érkezett. A többszintű szűrést követően nyolc került a Hungarikum Bizottság elé. Ezek közül választották ki a nyertest, aki Szent Korona 1000 jeligével pályázott. A védjegyet a védjegyszabályzat elfogadását követően vezetik be.
A Hungarikumok Gyűjteményébe eddig az agrár- és élelmiszergazdaság területéről a pálinka és a törkölypálinka, a kulturális örökségek közül a matyó népművészet, a táncház módszer, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út), a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a herendi porcelán, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a mohácsi busójárás, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, illetve a solymászat került. Természeti környezet kategóriából az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, míg a turizmus és vendéglátás kategóriából a karcagi birkapörkölt gazdagította a hungarikumok körét.