Kreinbacher József üzletember 2002-ben birtokot alapított Somlón, ültetvényeket vásárolt, szőlőt telepített és elképesztő fejlesztésekbe fogott. Dübörögtek a többtonnás teherautók, támfalakat építettek, parcellákat alakítottak ki, renoválták a lepusztult teraszokat. A Kreinbacher Birtok mára Magyarország egyik leghaladóbb szellemű borászatává nőtte ki magát, ráadásul a hazai pezsgők frontján is áttörést ért el.

Akkora köd van, hogy nem látszik a Somló teteje. Amit látni, az egy bazaltszürke házikó körvonala. Jé, lóg a levegőben! Egyszerre kísérteties és lenyűgöző. Aztán, ahogy oszlik a köd, a sziluett formát ölt, de továbbra is ott lebeg ég és föld között. Hogy lehet ez? A merész megoldás Ekler Dezső Ybl-, Prima és mindenféle díjas építész-formatervező fejéből pattant ki. Ekler nem először öntött formába magyar borászatot, ezúttal is valami igazán egyedit és eredetit alkotott. Az épület megosztja a közönséget, sokaknál kiverte a biztosítékot. Pedig keveseknek sikerült ilyen arányosan ötvözni a modernet a hagyományossal.

A pincészet épületegyüttese szervesen simul a hegy szoknyájába. A szürke szín utal a bazaltra, a nagyrészt füvesítettfásított dombok alá rejtett terek pedig arra, hogy a Somló vulkanikus aktivitásból született. A hegyről nézve a pincészet épületei mintha a régmúltból itt maradt lávaoázisok volnának. A szürke, lebegő házikó, ami valójában a kóstolóterem, a hegyen látható présházakat imitálja.

Felszabadította Somló energiáit

A Kreinbacher Birtok új energiákat szabadított fel Somlón. Emlékszem, jó tíz évvel ezelőtt Alkonyi Lászlóval a Borbarát című folyóirat szerkesztőségében ültünk, vártuk Bodorkós Norbertet és Baráth Sándort, hogy bemutassák egy új somlói pincészet borait. Akkor hallottuk először Kreinbacher József nevét. Az üzletember 2002-ben birtokot alapított Somlón, ültetvényeket vásárolt, szőlőt telepített és elképesztő fejlesztésekbe fogott. Dübörögtek a többtonnás teherautók, támfalakat építettek, parcellákat alakítottak ki, renoválták a lepusztult teraszokat. Később még a változások legvérmesebb ellenzői is belátták, hogy mindezzel új időszámítás vette kezdetét Magyarország legkisebb borvidékén, és azt is, hogy ez a változás mindenkinek csak jót tett.

A birtokközpont akkor még hagyományosabb épület volt, fent a hegyen, egyébként azt is Ekler Dezső tervezte. Már akkor szó volt arról, hogy a végső birtokközpont egyszer a hegy lábához költözik. 2011-ben európai uniós támogatással valóban felépült az új központ a megálmodott helyen, de akkor már a boros mellett pezsgőpincészettel gazdagítva.

Új fejezet a hazai pezsgő történetében

2014-ben debütáltak a Kreinbacherpezsgők, melyek nemcsak Somló eddigi életében, hanem az egész magyar pezsgőtörténetben új fejezetet nyitottak. Kellett ehhez bátorság, képzelőerő, de leginkább egy igazi champagne-i pezsgészet, a Domaine Paul Bara pincemestere, Christian Forget. Forget-nak már a nagyszülei is champagne-t készítettek. Ha van kihívás számára, akkor ez az: Champagne-on kívül pezsgőt készíteni, amely ötvözi a tradicionális, palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőkészítést (méthode traditionnelle) és az egyedi somlói adottságokat: szőlőfajtát, talajt, mikroklímát.

A francia pezsgőmester 2009-ben látogatott először Somlóra. Mikrovinifikációs kísérleteket végzett, megismerte a hegy szőlőfajtáit, kutatta, melyik válik be pezsgőkészítéshez. Egyértelműen a furmint nyert. Csak halkan mondom: amúgy ritka, ha egy francia a know how-t elviszi máshova, mert a készterméket szívesen megosztják, de a tudást nem. A Ruinart (egy szintén nagy presztízsű champagne-ház) pincemestere nemrég kóstolta a Kreinbacher-pezsgőket. Tőle és más champagne-specialistáktól is kaptak pozitív visszajelzéseket.

Organikus művelés

Tizennégy év telt el a birtok alapítása óta. Jelenleg ötven hektár az összterület, amiből 41 hektár a termő. Mindemellett húsz hektárról pluszban is vásárolnak szőlőt. Ennek az az oka, hogy az összes saját területük a meleg déli oldalon fekszik. A keleti és északkeleti oldalon lévő hűvösebb területek gyümölcse a déliekkel ellentétben sokkal kevesebb napot lát, virgoncabbak a savai, a pezsgőalapborhoz pedig pont az kell.

Kreinbacherék 2007 óta organikusan művelik a szőlőt, csak kontaktszereket használnak. Nem divatot akarnak követni, valóban hisznek abban, hogy a bioművelés működik. A bioművelést persze sokan megmosolyogják. Mi lenne az érv, ami meggyőzné a kételkedőket? A pincészet borászának, Várszegi Györgynek van erre válasza: „Az, hogy nem használunk felszívódó szereket, már önmagában érv. Ezzel is a szőlő immunrendszerét erősítjük. Bár a 2014-es gyenge évjárat volt, sehol nem volt annyi eső, mint nálunk, Somlón, azért augusztus végén, szeptember elején megmutattam volna a szőlőinket a szkeptikusoknak. A biomódszerrel kezelt szőlők lényegesen jobban néztek ki, mint a konvencionális módon nevelt ültetvények.”

Stílusa van, felrázza az embert

A 2011-es szüretet már az új pincészetben dolgozták fel. Az alapborok 70-90 százalékban rozsdamentes acéltartályban erjednek és érlelődnek, de a fennmaradó részben mindegyikbe kerül fahordós tétel is. Az pedig az évjárattól függ, hogy mikor mennyi ez az arány. Kevés pincészet kevés úgynevezett alapboráról lehet elmondani, hogy stílusa van. Ha egyetlen szóval kellene leírni őket, azt mondanám: áramvonalasak. Vibrálnak, tele vannak „elektromossággal”, dinamikusak, felrázzák az embert. Ár-érték arányban verhetetlenek, kétezer forint alatti kategóriában sokkal nagyobb élményt nyújtanak, mint amilyenhez ebben a szegmensben hozzá vagyunk szokva. Ráadásul nem egyenborok, a fajták szépen mutatják egyedi arcukat. Furmint, juhfark, egy Nagy-Somlói házasítás és egy rozé alkotja az alapszortimentet.

A prémium borok, a hárslevelű és a juhfark szelekció, az Öreg Tőkék névre hallgató házasítás, illetve a syrah magyar, osztrák, francia tölgyfa hordókban erjedérlelődik. Csodálkoznak, ugye, hogy Somlón vörösbor is készül? Bizony, sokan a fejüket fogták, amikor a tulajdonos egyik személyes kedvencét, a syrah-t meghonosította a hegyen. 2003-ban telepítette a francia klónt, 2006-ban volt az első (szűz) szüret, azóta a Kreinbacher Syrah-nak ott a helye a magyarországi top vörösborok között. Alig 2000 palack készül belőle. A 2009-es és 2011-es évjárata komoly sikereket ért el. Amúgy Somlón a filoxéravész (vagyis 1875) előtt hatvan-negyven százalék volt a fehér és kék szőlők aránya. Szóval nem ördögtől való az ötlet. A könnyű, bájos Birtokvörösbe is kerül egy kevés a syrahból, illetve valamicske zweigelt és pinot noir, szintén Somlóról. A többi része kékfrankos Vaskeresztesről (onnan származik Kreinbacher József, ott is van 1,5 hektár kékfrankosa).  

Az évjárat változik, a stílus nem

Ha stílusról beszélünk, azt ugye fenn is kell tudni tartani. Márpedig minden évjárat más, a fogyasztó mégis évről évre ugyanazt az élményt várja a Kreinbacherboroktól, amiért megszerette őket. Hogyan lehetséges az évjárati különbségeket stílussá kovácsolni?

Várszegi György erre azt mondja: „Mivel sok területünk van, és mindegyiken minden fajta megtalálható, ezért a fajtán belül, a különböző parcellákról származó szőlők házasításával lehet fenntartani – kvázi évjárattól függetlenül – az állandó stílust. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig ugyanolyanok a borok. Az évjárati különbségek érzékelhetők, de a stílus követhető.” Ugyanezt a módszert alkalmazzák egyébként Champagne-ban is, ahol egy-egy tételt évjáratról évjáratra nemritkán 50-100 alapborból kever ki a pezsgőmester. Amúgy ha ránézünk Somlóra, azt hinnénk, az egész déli oldal egyetlen homogén, nem változatos terület. Dehogynem. Az a vicc, mondja a borász, hogy akár tíz méteren belül is előfordulnak komoly különbségek. Ugyanabban a parcellában az egyik oldal keleti, a másik nyugati lejtésű, a talaj is sűrűn változik, minél följebb mászunk, annál kevesebb a termőréteg, és annál több a morzsalékos bazalt. 

Mivel a nyarak, úgy tűnik, egyre forróbbak, több borvidéken is felmerül a kérdés, miképpen lehetne megoldani, hogy a szőlő egész egyszerűen ne süljön meg. Kreinbacheréknek van egy sokat látott olasz szőlészeti tanácsadójuk, Stefano Dini. Neki az az elve, hogyha még tavasszal, szóval elég korán kilevelezik a fürtzónát, akkor a szőlő hozzászokik a napozáshoz és nem ég meg. Akárcsak mi, emberek. Minél korábban kezdünk el napozni, még tavasszal, annál kevésbé égünk le nyáron. Az ilyen szőlészeti apróságok mind a stílust építik. A technológiáról nem is beszélve. A technológia persze megtévesztő, hideg kifejezés, pedig csak arról van szó, hogy minden lehetséges modern eszköz, gép a minőség szolgálatába van állítva.

Ez nem jelenti azt, hogy az emberi tényező kevésbé fontos. Az emberi munkát viszont olyan eszközök segítik, mint például a rázó-válogató asztal, ami kiszűri a port, szennyeződéseket, pókokat, rovarokat. A válogatás alkalmával nemritkán fél láda katicát visznek vissza az ültetvényre, ahol lényegesen áldásosabb tevékenységet folytathatnak, mint ha a mustba fulladnának. Az alapborokhoz nem bogyózzák a szőlőt, hanem az egész fürtöt préselik. Így sokkal finomabbak a savak, elegánsabbak a borok, valószínűleg az áramvonalasságnak is ez a magyarázata. A prések amúgy zártak, a mustnak esélye sincs oxidálódni, és ez fontos momentum a tisztaság szempontjából. A prémium tételek alapanyagát általában bogyózzák, ettől ezek a borok koncentráltabbak, sűrűbbek, gazdagabbak. A prémium szegmens a boroknak mindössze tíztizenöt százaléka. 

Minden részletében minőség és jó ízlés

Bejárjuk az egész komplexumot, ugyanazt az utat, amit az elég sűrűn érkező csoportok is. Pazar a borkóstoló, belülről is megvan ugyanaz a lebegésélmény, mint kívülről. A pince legmélyebb pontja 6 méterre húzódik az utcaszint alatt. Mindenhol természetes fény van, végig lehet sétálni az egész rendszert úgy, hogy szinte nem kell villanyt kapcsolni.

A pincészet minden részletében ott a gondosság, a minőség és a jó ízlés. Ugyanez tükröződik a bisztrószellemiséget képviselő étteremben, ami arról szól, hogy a rántott húson és pörköltön túl is van élet. Nem fine dining a koncepció, de a fiatal séf, Toldi József ügyesen alkalmazza a szezonalitást, és a hagyományos fogásokat a korszellem szintjén gondolja újra. Ilyen volt például a gyömbérrel készült sütőtökkrémleves mézeskalács-reszelékkel a tetején, a konfitált libacomb káposztapürével és bulgurral, de leginkább a desszert, a mákos guba mascarponéval és tökmagolajjal.

A berendezés valamennyi bútorában tetten érhető a régi elemek újragondolása: az enteriőrt kifinomult érzékkel rakta öszsze Kása Zsolt vezetésével Lőrincz Szilvia és Mikics András belsőépítész. A régi borbélyszék, traktorülés vagy tornaszer egyszerre artisztikusan és funkcionálisan szervesül. Vagy a hordóabroncs-installáció a falon a szobákban. Igen, vannak pazar fantáziával és nemes alapanyagokkal berendezett szobák. Kis luxusmotel, ahol két borozás között megpihenhet az utazó.