Mindig izgalmas, hogy milyen új trendek jelennek meg Európa egyik legínyencebb országában. A dán kulinária hatalmasat fejlődött az utóbbi években – pontosabban kitárulkozott. Nem véletlenül nevezik Koppenhágát Skandinávia kulináris fővárosának.

Augusztus utolsó vasárnapján zárult a tíznapos koppenhágai kulináris fesztivál. A napsütéses, meleg nyári idő is sokakat kicsalogatott, így a hagyományokhoz híven idén is több mint százezren jöttek, láttak, kóstoltak.

A megszokott, „együnk-igyunk egy finomat” programok mellett két fő irány volt jelen a fesztiválon. A kifinomult, hagyományos dán-skandináv étkek és nyersanyagok, valamint a külföldről adaptált ízek, receptek és stílusok. Bemutatkoztak természetesen Dánia különböző részeinek helyi konyhái is, Bornholmtól Grönlandig.

A Tuborg és Carlsberg országában szinte csak rafinált kézműves söröket kínálnak. Búza, porter, IPA, APA, stout, gyümölcsös, szűretlen, füstölt, téli-nyári, bodzás… ismeretlen új főzdéktől a világhírű Mikkeler kézműves sörfőzőig. Hasonlóan az égetett szesz kategóriában, a különleges aquavit, whisky és gin még Izlandról is odatalált. A legnagyobb dán szeszfőzde, az Aalborg Akvavit sem ismert specialitásokat mutatott be, hanem egy „ágyas-akvavit” kurzust ajánlottak, ahol az érdeklődők saját elképzelés illetve recept szerint rakhattak fűszer- és gyógynövényeket, valamint ízesítőket az aquavitba. Mjød, a vikingek ősi itala is jelen volt. Ez a közhiedelemmel ellentétben nem egy zavaros, egyszerű sör, hanem mézzel, pontosabban a méz cukrával erjesztett alkohol. Nagyon kellemes desszertbor. 

Természetesen nem hiányozhatott a hagyományos dán smørrebrød sem. Hihetetlen fantáziával varázsoltak egy szelet rozskenyérből látványos, egészséges és finom szendvicset, a klasszikus heringes feltéttől a vega avokádósig. Az aquavitben érlelt hering mellé pont azt az aquavitet szolgálták fel, amiben érlelődött, míg a szederrel díszített grillezett csirkemellhez szedres járt. 

A japán és koreai receptekből ismert tengeri algák, moszatok és hínárok évszázadok óta használatosak a skandináv, elsősorban az izlandi és norvég konyhában. A hagyományos étrendet felidézve, de modernebb feldolgozásban mutattak be tengeri termékeket. Finom volt a friss algából készült, különbözően ízesített pesztó, különösen az algaliszttel dúsított rozskenyéren. Egészséges, ásványi anyagokban, rostokban gazdag nyersanyag. 

Úgy tűnt, továbbléptek az ökologikus és slow-food irányzat képviselői is. Az már nem elég, hogy egészséges és finom az áru, az is fontos, hogyan élt, mielőtt az asztalra került. Öko állattenyésztők a dán állatvédőkkel együttműködve meghatározták azokat a feltételeket, amelyek mentén kijelenthető, hogy az állatok jólétben élnek. Az ezektől a tenyésztőktől származó hús a „jóléti delikát” tanúsítványt kapja, bizonyítva, hogy az ízletes tarja boldog malacként élt. Koppenhágában megnyílt az első étterem, amely csak ilyen certifikációval bíró húst használ. 

Az egyik kiállító szakmai előadás keretében ismertette, hogy még tovább gondolkodnak, ők étrendjük összeállításánál az egész bolygó fenntartható jövőjével foglalkoznak. Az egyre növekvő népességnek fehérjére van szüksége, és ezt a mai mezőgazdaság módszereivel és állatfajaival megtermelni nagy károkat okoz a Földnek. Lényegesen gyorsabban, olcsóbban és kevesebb mellékhatással állítanak fehérjét elő az ízeltlábúak. Már léteznek ilyen farmok Európában is. Bár az ötlet nem igazán ínycsiklandozó, a kóstolóként kínált rovarokat, illetve azok lárváit a bátrabb látogatók fintor nélkül fogyasztották, és egy mosollyal köszönték meg.  

A programok jelentős része meghatározott létszámig volt nyitott, ezekre előre kellett jelentkezni és fizetni. Természetesen a híres séfek és más ismert személyek előadásai, érdekes témák, így például a modern grönlandi konyha, hamarabb beteltek. Jövőre időben jelentkezem (www.copenhagencooking.com).